Jelenlegi hely

Nevelés

Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?

Kapcsolati zavarok korai felismerése – 2. rész

A kapcsolat minőségét leginkább a mindennapi interakciók határozzák meg. A mama-baba párbeszéd is szociális interakció: kölcsönös egymásra hatás, üzenetek, jelzésváltások, kommunikáció, melynek fő ismérvei a hatásgyakorlás, a függés és az érintkezés

Az egészséges kapcsolat alakulása szempontjából nem a durva, traumatikus események, hanem az apró napi történések, közlések, üzenetek a meghatározóak.

Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?

Kapcsolati zavarok korai felismerése – 1.

Mindenki úgy indul neki a gyermekvállalásnak, gyermekszülésnek, hogy azt képzeli el, gyermekével szoros, bizalmas, szerető kapcsolatot alakít majd ki, és sok-sok örömöt fognak együtt megélni. 

Nagyon fontos kérdés, hogy szülőként hol is, mit is kellett vagy lehetett volna másképp tennünk...

„Macskakaparás” mint elakadásjelző

Szerző: 

,Mint a macskakaparás, olyan ez a füzet! Írj már végre rendesen!” – hányszor hallani szülőtől, pedagógustól ilyen és hasonló felszólításokat. A gyerek pedig ír, másol, átír-ráír, próbálkozik, mindenáron „rendes” akar lenni, mégsem lesz a tojásból kör, mégsem maradnak a betűk a vonalak között, s egyre csak sokasodnak a pacák a tiszta füzetlapokon. De milyen is az elvárható rendes írás?  

A rendezetlen füzet láttán a szülő legtöbbször számon kér, elmarasztal, rosszabb esetben szidalmaz. Kérdés nélkül.

Elmerülni a szégyenben

Szerző: 

Vélhetően mi magunk is éreztünk már cselekvőképességünket akadályozó, kisebbrendűséggel, tehetetlenséggel, félénkséggel s az elrejtőzés vágyával együtt járó állapotot – vagyis mélyen szégyenkeztünk.

A szégyen kialakulásához nem szükséges az, hogy az egyén bármi rosszat cselekedjen. Maga a szégyenélmény egy titok vagy egy vélt hiányosság hatására is kialakulhat.

ADHD - a láthatatlan betegség

Október: az ADHD tudatosság hónapja

A „láthatatlan betegség” kifejezés gyakran használatos az ADHD (attention deficit or/and hyperactivity disorder; figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) meghatározására a tudáshiány és a betegség körül kialakult tévhitek miatt. A mentális egészségi rendellenességek között az ADHD a leginkább aluldiagnosztizált és félreértett betegség. 

Ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel.

Tudnak-e számolni a csecsemők?

Szerző: 

A kutatók nagyon sokáig keveset tudtak arról, hogyan látják a csecsemők a világot. Az utóbbi három évtizedben azonban robbanásszerű változások történtek, és egyre pontosabban tudjuk, milyen képük van a babáknak a körülöttük lévő dolgokról.

Csecsemőkorunkban már két rendszerrel is fel vagyunk vértezve, amelyek a mennyiségek megértését segíthetik, bár mindkét rendszer képessége korlátozott.

Mitől fájhat a kisiskolás gyermek feje?

A részképesség-zavar is okozhat fejfájást
Szerző: 

Legtöbbször nem is a pontos diagnózis felállítása okozza a nehézséget, hanem az, hogy a szülőkkel elfogadtassuk: gyermekükkel ilyen típusú problémák vannak. 

A kisgyermekkori fejfájások gyakorisága a 3-6 éves korosztály körében 3-5 %, kisiskolás korú gyermekeknél 10%.

A világ összeomlik… A világ kettészakad - Gyermeki válás-narratívák

Szerző: 

Mi, felnőttek már könnyen megfogalmazzuk életünk történetét: jó esetben érezzük, hogy azonosak vagyunk önmagunkkal gyermekkorunktól egészen a jelenig. Fel tudjuk idézni gyermekkori élményeinket, emlékeinket, és azonosulni tudunk akkor énünkkel (legfeljebb már bölcsebbek lettünk bizonyos dolgokban). De ki hallja meg a gyermek történetét?  A gyermekét, akiben saját élettörténete számunkra még láthatatlanul alakul, nem fogalmazódik meg, illetve csak az ő töredékes közléseiből rakhatjuk össze – ha egyáltalán képesek vagyunk meghallani a gyermek hangját, és valóban kíváncsiak vagyunk arra, mit akar mondani.

A válási folyamatban eszközként felhasznált gyermek mindkét szülőjével kapcsolatban belső konfliktust él át.

Oldalak

Feliratkozás Nevelés csatornájára