Jelenlegi hely

Nevelés

Több mint testvér

Egyforma test, különböző lélek
Szerző: 

Bárhol megjelennek, feltűnést keltenek: kisgyerekként aranyosan egyformák, felnőttként zavarba ejtően hasonlóak. Ők az egypetéjű ikrek, akik csak látszólag ugyanolyanok, hiszen a teljesen egyforma külső eltérő belső tulajdonságokat és érdekes személyiségkülönbségeket rejt.

Az ikerlét előnye és hátránya ugyanabból a tényből fakad: aki ikernek születik, sosincs egyedül. Ez egyrészt jó, hiszen mindig van valaki, akire lehet számítani, aki mindig ott van, ha szükség van rá – viszont az ikertestvér (gyakran) akkor is jelen van, amikor nem kellene… És pontosan ez adja az ikerlét sajátos paradoxonát: azáltal, hogy az ikrek „párban” élik át életük első szakaszát, nehezebben tapasztalják meg az egyediségükben és egyéniségükben rejlő lehetőségeket, amik így sokszor kiaknázatlanok maradnak.

Az építőkockák is segítik a nyelvi fejlődést

A Mind, Brain and Education című szaklapban ismertetett kutatás szerint az építőkockákkal való játék rendkívül jó hatással van a gyerekekre. A Temple Egyetem Csecsemőlaboratóriumának vizsgálatai bizonyítják, hogy az építőjátékok nagyban hozzájárulhatnak a reáltárgyakhoz szükséges készségek kifejlesztéséhez. 

„A célzóvíz csak mítosz”

Interjú Lénárt Ágota sportpszichológussal

A majdani sportkarrier megjóslása azért nehéz feladat a pszichológus számára, mert a gyerek nem látja maga előtt az összes lehetőséget, nem tudja reálisan megítélni és árnyaltan kifejezni, mit szeretne elérni. A projektív tesztek – akár egy egyszerű rajzvizsgálat – viszont erről is nagyon sokat elárulnak. A többlépcsős kiválasztás során a gyerekek életkorának megfelelő projektív és papír-ceruza tesztek mellett mérjük az igényszintet, a motivációt.

A mai magyar társadalomban a kritizálás, a megalázás, a sárba tiprás jött divatba a kibontakoztatás, a támogatás és a teljesítményfejlesztés helyett.

A gyermekek képi világa

Szerző: 

Az óvodások rajzait nézegetve egy félig képzeletbeli, félig valós elemeken alapuló, elvarázsolt világ bontakozik ki a felnőtt szemlélő előtt, mely immár nem a firkáláson, hanem a konkrét ábrázoláson alapszik. A kicsik azonban még nem a valósághűségre törekszenek: azt rajzolják le, amit a látott dolog felidéz bennük, ahogy ők személyesen megélik az eseményeket, a világot. Rajzaikban ennek függvényében az a motívum lesz nagyobb, ami számukra jelentőségteljesebb, valamint az lesz színesebb, díszítettebb vagy más szempontból hangsúlyosabb, ami szubjektív világuk fontos történését sűríti magába.

A gyermekkor világában kiemelt helyet foglal el a rajzolás: a kicsik számára ez az önkifejezés egyik legáltalánosabb, legtöbbet használt és legtöbb élményfeldolgozási lehetőséget magában rejtő formája. A rajzfejlődési korszakok és a megjelenített tartalmak azonban a gyermekek növekedésével állandóan változnak. Ráadásul szülőként, gyermekekkel foglalkozó szakemberként vagy akár laikusként nekünk felnőtteknek folyamatos igényünk, hogy megértsük, mit és miért úgy rajzolnak, ahogyan azt látjuk.

Nyelvi ákombákom

Avagy: Hogyan lehetünk többnyelvűek?

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”  

-->Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.” 

„És milyen nyelven fogtok hozzá beszélni?” – teszik fel gyakran a kérdést különböző anyanyelvű pároknak, akik első gyermeküket várják. Még bonyolultabb a helyzet akkor, ha a közös nyelv egyikőjüknek sem az anyanyelve, hanem egy ún. közvetítő nyelv, például amikor egy magyar és cseh pár egymással angolul beszél.

Kamaszvilág – családi tükörben

Egyensúlyt kell találnia a jogok és kötelességek között, s ez nem könnyű, hisz a környezet is állandóan változtatja elvárásait: van, ahol határozott, komoly felnőttet fogad szívesen, de van, ahol kedvesen mulya gyermeki engedelmességet vár el. Választ kell találni a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Mi a fontos számomra? Kikkel és hogyan tudok kapcsolatba kerülni? Milyen társat tudok elképzelni – és elviselni – magam mellett? 

 

Azt már mindenki tudja, hogy MILYENEK a kamaszok, de arról, hogyan hatnak „ránk”, az idősebb generáció tagjaira, már kevesen tudnak, s még kevesebben vannak tisztában azzal, hogy ez a hatás kölcsönös. S arról pedig végképp nem esik szó, hogyan annak idején mi milyen kamaszgyerekei voltunk szüleinknek, vagy hogy a mi szüleinkkel hogyan bántak az ő szüleik serdülőkorukban. Az ismeretterjesztő munkák legtöbbször úgy igyekeznek megvilágítani a serdülőkor feszültségekkel teli időszakát, mintha az csak a kamaszok belső ügye lenne.

Az éltető szeretet

Az érzelmileg elhanyagolt vagy bántalmazott gyerekek önmagukat alacsonyabb rendűként, rosszként, mások számára közömbösként értékelik, s ezt gyakran rossz tulajdonságaikkal, hibáikkal kapcsolják össze. Magyarul: úgy gondolják, meg is érdemlik, hogy ne szeressék őket. Előfordulhat az is, hogy önmagukat attól függően ítélik meg, mennyire tudnak mások kéréseinek, kívánságainak eleget tenni – vagyis feltételekhez kötik az értékességüket!

Szeretet, törődés, állandóság, figyelem és irányítás – feltétel nélkül. Talán ezek lehetnek a kulcsszavak. Az esetek többségében ösztönösen így kezd „működni” az anyává váló nő vagy az apává váló férfi. A gyermekkel való érzelmi kommunikációban – akár verbálisan, akár nonverbálisan – nagy hangsúlyt kap a szeretet kifejezése: öleljük, pusziljuk, dédelgetjük, becézgetjük gyermekünket. Lessük minden kívánságát. Mindeközben állandóságot, ritmust biztosítunk számára. Megdicsérjük, ha sikerült valamit megcsinálnia, elérnie.

Szerethető vagyok (!)?

Az érzelmi bántalmazás háttere és következményei gyermekkorban
Szerző: 

A  bántalmazó kapcsolat felett érzett bűntudat – amit a szülők alakítanak ki gyermekeikben a felelősségre vonásaik alkalmával –, a szülői elfogadás megszerzéséért folytatott kétségbeesett próbálkozás mintegy kötőanyagként a bántalmazó családhoz láncolja a gyermeket. Sok esetben előfordul, hogy a gyermekek folyton visszatérnek a szülői házba a rég megérdemelt elismerés reményében, ezzel azonban megteremtik a lehetőségét, hogy a szülők ismét a legkegyetlenebb fegyverükhöz, a szavakhoz nyúljanak, és tovább rombolják gyermekeik önértékelését.

 

Együttes élménnyel az agresszió ellen

Para? digma VÁLTÁS – MFPI Konferencia
Szerző: 

A resztoratív szemléletben közösségi élménnyé formálható a konfliktus feloldása, az elégedettség pedig – mivel újra létrejön a kapcsolat a sértett és az elkövető között – közel 90 százalékos. A probléma kezelésében szakértőként kezeli a bűnöst és az áldozatot, az összes érintettet bevonja a folyamatba, hogy kiderüljön, mire van szükség a konfliktus feloldásához és megelőzéséhez. A megtorló attitűd helyett helyreállító szemléletet alkalmaz, az érzelmek feltárásával és kifejezésével az érintettséget és az egyéni megélést helyezi a középpontba. 

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Agressziókezelési Munkacsoportja a több mint 15 éves múltra visszatekintő Fővárosi Pedagógiai Napok nulladik állomásaként szervezte országos konferenciáját az iskolai agresszió megelőzéséről és kezeléséről, „Para? digma VÁLTÁS” címmel.

Oldalak

Feliratkozás Nevelés csatornájára