Jelenlegi hely

Neurológia

"Szent kéj a csók és szent az élet"

Miért nem öröm az örömlány csókja?

A csók a legintimebb megnyilvánulás két ember között, amely a festészettől a zenén keresztül a filmgyártáson és a költészeten át a művészetek minden ágát megihlette. A csók a vágy s a szerelem hírnöke, az élet része – a művészet pedig az életről szól! Elhíresült csókok (ha a királylány és a béka románcát kivételesen hanyagoljuk is): Gustav Klimt A csók című festménye és Rodin azonos nevet viselő híres szobra, valamint ami sokak számára vélhetően elsőre megjelenik, a „filmtörténelem csókja” az Elfújta a szél c. filmből. 

 

Az első csók természetesen egy csoda – de ezen túlmenően evolúciósan adaptív szerepe van a partnerválasztásban. A csók a párkapcsolati rituálé része, amikor két ember megcsókolja egymást, biokémiai üzenetek bonyolult tárházát vonultatja fel. E mechanizmus első körben segít kiszűrni azon partnerek körét, akikkel genetikai vagy immunrendszerbeli összeférhetetlenség állna elő.

Bébi Einstein

Szerző: 

Mikor olvasson a baba? Semmikor. Azaz ne tanítsuk olvasni, bármily csodát ígérnek a korai olvasás varázslói. Ez nem azt jelenti, hogy ne adjunk a babák, a tipegők és a nagyobb gyerekek kezébe az életkoruknak megfelelő könyvet. „Olvassunk” közösen, azaz mondjuk el együtt a verseket, meséket! A mese, a vers, a dal, a beszélgetés, a közös játék, az együttes élmény kell a gyerekeknek.

Egyre többen készítenek babák számára fejlesztést és korai, s egyben életre szóló okosodást hozó eszközöket, mégpedig úgy, hogy a kor üzenetét is „meghallva” az agykutatás eredményeire hivatkoznak. A baj csak az, hogy nem jól, sőt időnként károsan leegyszerűsítve. Nem véletlen tehát, hogy az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek fejlődésével foglalkozó szakmák képviselői ma már komolyan aggódnak emiatt. Mitől lett a világ ily fejlesztés-központú? Csupán attól, hogy gyermekeinknek, unokáinknak a legjobbat akarjuk?

Az "agyfényesítő" zene

Szerző: 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

A számoló agy

Szerző: 

Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

Mit tud a gyermeki agy?

Tíz kérdés az olvasás fejlődéséről és fejlődési zavaráról
Szerző: 

Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar – beleértve a diszlexiát is, – gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is. Mi több, egy nagyon új terület, a pedagógiai idegtudomány is szót kér, amely azt vizsgálja, milyen az iskola, mindenekelőtt a tanítási és fejlesztési módszerek hatása a fejlődő agyra.

Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar – beleértve a diszlexiát is, – gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is.

50 dollárért Casanova?

Mai tudásunk az emberi feromonokról
Szerző: 

A reklámelemzők kedvence lehetne, de bárkiből gyöngyöző kacajt válthat ki az online megrendelhető feromon-készítmények hirdetéseinek áttanulmányozása. Szórakoztató esszenciáit jelentik mind az emberi találékonyságnak, mind a befolyásolás művészetének. A piacvezető termék  készítői például költőien a „kulcs a nő szívéhez” szlogennel villognak. Nemcsak az urak meglévő kapcsolatainak robbanásszerű kivirágzását, de lehengerlő első benyomást is ígérnek.

 

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport működése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1).

A reinkarnációtól a halántéklebenyig - avagy a déjà vu keletkezése

Szerző: 

Talán érezték már úgy, hogy egy adott pillanatban tudják, mi lesz a következő lépés, amit megtesznek, és a helyzet, amiben benne vannak, vészjóslóan ismerős – mintha már megtörtént volna, mintha láttuk volna már. Vajon mindannyiunkban egy jósnő veszett el? Valóban meg tudjuk érezni – ha megmondani nem is – a jövőt?  Erre a kérdésre keresem a választ ebben a cikkben, természetesen nem ezoterikus tanok bemutatásával, hanem sokkal tudományosabb síkra terelve a szót.

 

 

Talán érezték már úgy, hogy egy adott pillanatban tudják, mi lesz a következő lépés, amit megtesznek, és a helyzet, amiben benne vannak, vészjóslóan ismerős – mintha már megtörtént volna, mintha láttuk volna már. Vajon mindannyiunkban egy jósnő veszett el? Valóban meg tudjuk érezni – ha megmondani nem is – a jövőt?  Erre a kérdésre keresem a választ ebben a cikkben, természetesen nem ezoterikus tanok bemutatásával, hanem sokkal tudományosabb síkra terelve a szót.

Az agy sosem fárad el

Beszélgetés Hámori József professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával.
Cikkek: 

...Az örömérzés nagyban függ érzelmi életünk fejlettségétől. Érte az egész agy felelős. Ez a képesség nem velünk születik, fejleszteni kell. A legfontosabb „tanulmány” a kezdeti: az anyához való viszony.

Hámori Józseffel készült interjúnkat a Mindennapi Pszichológia első számában olvashatják.

 

Hámori Józseffel készült beszélgetésünket a Mindennapi Pszichológia első számában olvashatják. 
 
…az agyunk dopamint termel, ami az örömérzésünkért felelős. A dopaminnak sok receptora van – szaporodnak, mint az emberiség –, s leképezhető, hogy miként, hol és milyen mennyiségben vannak jelen. Persze az örömszerzés nemcsak a dopaminon múlik. Az emberi öröm nemcsak kémia vagy biológia, hanem bonyolult szociokulturális jelenség.

A sztriptíztáncosnő illata

Szagok, érzelmek és szexualitás

A szaglás alkalmazásának „felsőfoka” a párválasztás. Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg – amygdala – hippocampus kapcsolatokat – ez lehet az oka, hogy például izgalomba jövünk, ha valaki az első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából „kiszeretünk”. „A szagát sem bírom!” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele! Kedvesünk természetes illata viszont megnyugtatóan, izgatóan, csábítóan, őrjítően hat ránk.

A szaglás alkalmazásának „felsőfoka” a párválasztás. Szexuális partnereink, házastársunk kiválasztásában többé-kevésbé tudattalanul a szagokat is felhasználjuk. Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg–amygdala–hippocampus kapcsolatokat – ez lehet az oka, ha például izgalomba jövünk olyan személy közelébe kerülve, aki első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából „kiszeretünk”. „A szagát sem bírom!” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele!

Oldalak

Feliratkozás Neurológia csatornájára