Jelenlegi hely

Neurológia

Ha elmondani nem tudja, kérdezzük másképp!

Szerző: 
Cikkek: 

Az előző másfél évben az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportban speciális tréningprogram segítségével 15 családi kutya agyi aktivitásáról készítettünk sikeres méréseket több különböző vizsgálathoz. A projekt keretében 2013-ban a világon elsőként sikerült azonos módszertant alkalmazva összehasonlító fMRI vizsgálatot végezni éber, nem rögzített családi kutyák és emberek neurális reakcióiról. A vizsgálat részletes eredményeit hamarosan publikáljuk az igen rangos Current Biology c. tudományos szaklapban. (A cikk időközben megjelent. A Szerk.)  Beigazolódni látszik egyik legizgalmasabb feltételezésünk, hogy a két faj agyában kimutathatók azonos szerepet betöltő területek a fajtársfelismerés és az érzelemfelismerés vonatkozásában is. Felfedtük, mely akusztikai paraméterek felelősek leginkább a „hangüzenetek” érzelmi tartalmáért, azaz mi alapján képes a hangot halló kutya és ember megítélni a vokalizáló egyed (ember vagy kutya) belső állapotát. A kutyák agyi reakcióinak feltérképezése során kapott összefüggések megerősítik azokat a viselkedéses megfigyeléseket, melyek szerint a kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

A kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron

Szerző: 

A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb élőlények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyétől mindössze 40 százalékban, a tehénétől 20, az egérétől 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk tőlük. 

Sokszor testünk átveszi az irányítást az elménktől, és szerephez jut állati énünk.

Utazás a billentyűm körül

Egy hazai „tanulmányút” margójára
Szerző: 

Szakmai delelőjén minden magára adó orvos megpróbál megszervezni magának egy olyan tanulmányutat, amelyik illik szakmai fejlődésébe. Ha úgy vesszük, tulajdonképpen én is ezt tettem, de már jóval túl a szakmai fejlődésem zenitjén, ráadásul ez a „tanulmányút” kényszer hatására történt, és szakmai palettáját néhány nem várt esemény alaposan kiszélesítette. S ami igazán különlegessé tette a „továbbképzést”, az az, hogy most a „másik oldalról” tapasztalhattam meg a hazai egészségügyet, a beteg oldaláról élhettem át az egyszerű, mindennapi problémákat.

Ami igazán különlegessé tette a „továbbképzést”, az az, hogy most a „másik oldalról” tapasztalhattam meg a hazai egészségügyet, a beteg oldaláról élhettem át a problémákat.

Testünk jelzései

Ha megkérdezik tőlünk, hogy „Ki vagy Te?”, szinte biztos, hogy a szerepeinkre, tulajdonságainkra, hobbijainkra gondolunk, s ezek mentén definiáljuk magunkat. Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?

Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?

Segíti a kis különbségek felismerését a mértékletes alkoholfogyasztás

Az Illinois Egyetem (Chicago) munkatársai a mérsékelt alkoholbevitel látásra gyakorolt hatását tanulmányozták: megállapították, hogy a kisebb változások esetén a józan egyénekhez képest a becsípetteknél rövidült a reakcióidő.

Érdemes egyenesnek lenni?

Cikkek: 

Egy barátom felújította a lakását, a konyhapult fölé sötétkék és fehér csempelapok kerültek. „Most nézd meg, hogy rakták ezt föl!” – mondta nekem. – „Szerintem valahogy ferde”. Nekem is gyanúsnak tűnt, ezért alaposan megvizsgáltuk, de meg kellett állapítanunk, hogy a mester tökéletes munkát végzett, a csempesorok párhuzamosak.

Azért tűntek mégis furcsán girbegurbának, mert a falon véletlenül előállt egy optikai illúzió. A jelenséggel – mint később kiderült – a tudomány már vagy egy évszázada foglalkozik. A dolog vége az lett, hogy a csempét le kellett verni, annyira zavaróak voltak a meghatározhatatlanul szabálytalan vonalak.

Utazás a koponyán belül - Beszélgetés Janka Zoltán professzorral

Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos
Szerző: 
Cikkek: 

Ha egy zsúfolt villamoson utazik, nem találna a tömegben két embert, akinek például a „dopamin-háztartása” egyforma lenne. Ez jó is, meg rossz is. A gyógyszerkutatás szempontjából kétségkívül rossz, hiszen a gyógyszert egy bizonyos hatás elérésére fejlesztették ki, ám az emberek nem egyformán reagálnak rá. Itt lép be ismét az egész embert néző orvos, s keresi meg az adott személy számára leghatékonyabb terápiát.

Sok gén együtt okoz változásokat, betegségeket.

Oldalak

Feliratkozás Neurológia csatornájára