Jelenlegi hely

Neurológia

Az éjszaka démonai – rémálmok és lidércek a hálószobában

Szerző: 

Bizonyos esetekben a képzelet démonai helyett a valóság rémképei zavarják meg az ember álmát. A baleset, erőszak, háború vagy természeti katasztrófa áldozataivá válók esetében előfordul, hogy a trauma rendkívül mély, egyes esetekben kóros emléknyomot hagy bennük...

Az időnként megjelenő rémálmok teljesen ártalmatlan jelenségnek, nappali gondolataink, aggodalmaink és szorongásaink természetes álombeli megnyilvánulásainak tekinthetők.

Ha elmondani nem tudja, kérdezzük másképp!

Szerző: 
Cikkek: 

Az előző másfél évben az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportban speciális tréningprogram segítségével 15 családi kutya agyi aktivitásáról készítettünk sikeres méréseket több különböző vizsgálathoz. A projekt keretében 2013-ban a világon elsőként sikerült azonos módszertant alkalmazva összehasonlító fMRI vizsgálatot végezni éber, nem rögzített családi kutyák és emberek neurális reakcióiról. A vizsgálat részletes eredményeit hamarosan publikáljuk az igen rangos Current Biology c. tudományos szaklapban. (A cikk időközben megjelent. A Szerk.)  Beigazolódni látszik egyik legizgalmasabb feltételezésünk, hogy a két faj agyában kimutathatók azonos szerepet betöltő területek a fajtársfelismerés és az érzelemfelismerés vonatkozásában is. Felfedtük, mely akusztikai paraméterek felelősek leginkább a „hangüzenetek” érzelmi tartalmáért, azaz mi alapján képes a hangot halló kutya és ember megítélni a vokalizáló egyed (ember vagy kutya) belső állapotát. A kutyák agyi reakcióinak feltérképezése során kapott összefüggések megerősítik azokat a viselkedéses megfigyeléseket, melyek szerint a kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

A kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron

Szerző: 

A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb élőlények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyétől mindössze 40 százalékban, a tehénétől 20, az egérétől 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk tőlük. 

Sokszor testünk átveszi az irányítást az elménktől, és szerephez jut állati énünk.

Utazás a billentyűm körül

Egy hazai „tanulmányút” margójára
Szerző: 

Szakmai delelőjén minden magára adó orvos megpróbál megszervezni magának egy olyan tanulmányutat, amelyik illik szakmai fejlődésébe. Ha úgy vesszük, tulajdonképpen én is ezt tettem, de már jóval túl a szakmai fejlődésem zenitjén, ráadásul ez a „tanulmányút” kényszer hatására történt, és szakmai palettáját néhány nem várt esemény alaposan kiszélesítette. S ami igazán különlegessé tette a „továbbképzést”, az az, hogy most a „másik oldalról” tapasztalhattam meg a hazai egészségügyet, a beteg oldaláról élhettem át az egyszerű, mindennapi problémákat.

Ami igazán különlegessé tette a „továbbképzést”, az az, hogy most a „másik oldalról” tapasztalhattam meg a hazai egészségügyet, a beteg oldaláról élhettem át a problémákat.

Testünk jelzései

Ha megkérdezik tőlünk, hogy „Ki vagy Te?”, szinte biztos, hogy a szerepeinkre, tulajdonságainkra, hobbijainkra gondolunk, s ezek mentén definiáljuk magunkat. Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?

Gondoltak-e már arra, hogy „Én tulajdonképpen az vagyok, aki – minden szerepével, tulajdonságaival, reakcióival, viselkedéseivel együtt – ebben a valamennyire változó testben lakik”?

Segíti a kis különbségek felismerését a mértékletes alkoholfogyasztás

Az Illinois Egyetem (Chicago) munkatársai a mérsékelt alkoholbevitel látásra gyakorolt hatását tanulmányozták: megállapították, hogy a kisebb változások esetén a józan egyénekhez képest a becsípetteknél rövidült a reakcióidő.

Érdemes egyenesnek lenni?

Cikkek: 

Egy barátom felújította a lakását, a konyhapult fölé sötétkék és fehér csempelapok kerültek. „Most nézd meg, hogy rakták ezt föl!” – mondta nekem. – „Szerintem valahogy ferde”. Nekem is gyanúsnak tűnt, ezért alaposan megvizsgáltuk, de meg kellett állapítanunk, hogy a mester tökéletes munkát végzett, a csempesorok párhuzamosak.

Azért tűntek mégis furcsán girbegurbának, mert a falon véletlenül előállt egy optikai illúzió. A jelenséggel – mint később kiderült – a tudomány már vagy egy évszázada foglalkozik. A dolog vége az lett, hogy a csempét le kellett verni, annyira zavaróak voltak a meghatározhatatlanul szabálytalan vonalak.

Oldalak

Feliratkozás Neurológia csatornájára