Jelenlegi hely

Neurológia

A (jó vagy rossz) előérzet

Egy baráti társaságban esett szó a megérzésről, előérzetről, intuícióról. Nagyon meglepődtem, amikor tanult, jól felkészült és művelt ismerősöm „elővezette véleményét” a problémáról. 

Az előérzet az a fejlett alkalmazkodási mechanizmus, amely a jövő veszélyeire és lehetőségeire figyelmeztet.

Kevésbé fáj az injekció, ha visszatartjuk a levegőt

A levegő visszatartásakor a tüdő vérerei ellazulásra „kérik” az idegrendszert, amitől növekszik a fájdalomküszöb. Ez megmagyarázhatja, hogy a magas vérnyomással élők miért éreznek kevesebb fájdalmat – derül ki a Pain Medicine című szaklapban ismertetett kutatás eredményeiből.

Az éjszaka démonai – rémálmok és lidércek a hálószobában

Szerző: 

Bizonyos esetekben a képzelet démonai helyett a valóság rémképei zavarják meg az ember álmát. A baleset, erőszak, háború vagy természeti katasztrófa áldozataivá válók esetében előfordul, hogy a trauma rendkívül mély, egyes esetekben kóros emléknyomot hagy bennük...

Az időnként megjelenő rémálmok teljesen ártalmatlan jelenségnek, nappali gondolataink, aggodalmaink és szorongásaink természetes álombeli megnyilvánulásainak tekinthetők.

Ha elmondani nem tudja, kérdezzük másképp!

Szerző: 
Cikkek: 

Az előző másfél évben az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportban speciális tréningprogram segítségével 15 családi kutya agyi aktivitásáról készítettünk sikeres méréseket több különböző vizsgálathoz. A projekt keretében 2013-ban a világon elsőként sikerült azonos módszertant alkalmazva összehasonlító fMRI vizsgálatot végezni éber, nem rögzített családi kutyák és emberek neurális reakcióiról. A vizsgálat részletes eredményeit hamarosan publikáljuk az igen rangos Current Biology c. tudományos szaklapban. (A cikk időközben megjelent. A Szerk.)  Beigazolódni látszik egyik legizgalmasabb feltételezésünk, hogy a két faj agyában kimutathatók azonos szerepet betöltő területek a fajtársfelismerés és az érzelemfelismerés vonatkozásában is. Felfedtük, mely akusztikai paraméterek felelősek leginkább a „hangüzenetek” érzelmi tartalmáért, azaz mi alapján képes a hangot halló kutya és ember megítélni a vokalizáló egyed (ember vagy kutya) belső állapotát. A kutyák agyi reakcióinak feltérképezése során kapott összefüggések megerősítik azokat a viselkedéses megfigyeléseket, melyek szerint a kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

A kutyák hasonlóan reagálnak más kutyák és emberek érzelmi állapotának megváltozására, illetve képesek bizonyos mértékű „empátiára” is.

Oldalak

Feliratkozás Neurológia csatornájára