Jelenlegi hely

Művészetek

„Virágba borult csillagok”

Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában

Változni látszik az a korábbi álláspont, hogy a népművészet elsősorban múzeumba való, és csak mint érdekesség játszhat szerepet a mai átlagember életében. 

A XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén a régi kultúrák – és így a magyar népi műveltség is – új megvilágításba kerültek. A régi megközelítések és vizsgálatok mellett a mai ember új szempontok szerint kezdi értékelni őket. Korábban elsősorban a társadalmi-történelmi viszonylatok oldaláról vizsgálták, ma előtérbe került a természeti viszonyok és a lélektan oldaláról történő megközelítés. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a múló értékek mellett örök érvényű értékek is megfogalmazódnak ezekben a kultúrákban, melyekre korunk emberének is szüksége van.

Kockázat és felelősségvállalás

Vezetői készségek az alkotásban

Az olyan önmagukért végzett cselekedetek, mint a játék vagy a képi kifejezés, a rajzolás, a festés gyermekkorban elsődleges kommunikációs csatornát jelentenek – élményeinket, feszültségeinket gyerekként szavak helyett játékos és képi formában jelenítettük meg 

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Munka után balett

Van, akinek gyerekkori álom, van, akinek csak testmozgás, de abban mindenki egyetért, hogy egy nehéz munkanap után teljes kikapcsolódást nyújt a balett. Nem tudnak elkalandozni a gondolatok, túl sok mindenre kell egyszerre figyelni. Nemcsak az erőnlét fejlődik, hanem fokozatosan megerősödik a magabiztosság, a testtudat és a fegyelem is. Ezért választja egyre több felnőtt nő – és néhány férfi is – a balettet hobbiként. 

Fokozatosan javul a tartás, nő az önbizalom, ébred a nőiesség. Elkezdenek jönni a visszajelzések, egyre többen veszik észre a változást, a kecsesebb, kifinomult mozdulatokat. 

Elnyomott nők

A női kiszolgáltatottság történetei a moziban

Magyarország az Európai Unión belül az egyik leginkább szexista országnak számít. A szexizmus olyan nézetek és hiedelmek összességét jelenti, amelyek a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket igazolják. 

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot

Segítség, a gyermekem zenélni akar!

Szerző: 

A kiváló magyar muzsikus, Bródy János azt nyilatkozta, ha valaki „megpendíti, hogy a gyereke zenész akar lenni, és az én tanácsomat kéri, azt szoktam mondani, próbálja meg lebeszélni róla. Ha nem sikerül, akkor talán van valami esélye.” 

Nézzük meg, mi teszi a még érdeklődő gyermeket zenét szerető és értő felnőtté!

Mit üzen nekünk Rómeó és Júlia?

William Shakespeare tragédiájának népszerűsége évszázadok óta töretlen: számos film, musical, színpadi előadás, képzőművészeti alkotás és paródia formájában találkozhatunk az olasz történettel. Miért is kell nekünk annyira ez a történet? 

Érdemes lenne a történet kapcsán a mai kamaszokkal beszélgetni barátságról, kortárs-kapcsolatokról, öltözködésről, udvarlási szokásokról vagy a folyton változó nő és férfi ideálokról.

A divat forradalmára

Coco Chanel

Benne vagyunk a csapdában: ha történetesen semmit nem akarunk elmondani magunkról az öltözködésünkkel, akkor ruházatunk épp ezt a beállítódásunkat teszi közhírré ország-világ előtt. Külsőnk mindenképp információt közvetít, és az emberek ezt felismerve ősidők óta tudatosan formálják a ruházat, a kiegészítők és a hajviselet által hordozott üzenetet.

A viselet által kifejezett legősibb és legnyilvánvalóbb információ a közösséghez tartozás. Nem véletlen, hogy a történelem során kialakult a különböző népek, tájegységek, sőt ezeken belül az egyes falvak jellegzetes, minden mástól különböző ruhaviselete – hiszen a hovatartozás, annak vállalása az önmeghatározás alapeleme. És akkor még nem is említettük az egyenruhákat, melyek nemcsak a szervezetekhez, hanem akár a foglalkozási csoportokhoz való tartozást is pontosan megjelölhetik.

Oldalak

Feliratkozás Művészetek csatornájára