Jelenlegi hely

Művészetek

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

A zenével való gyógyítás hosszú évezredek óta felfedezhető az emberiség történelmében. A címben megidézett dalocska – mely bizonyára sok olvasónak élénken él emlékezetében – is azt a hagyományos orvosló tevékenységet mutatja be, melyet többek közt őseink gyógyítói, a sámánok és táltosok végeztek. Testi-lelki megbetegedések esetén ők voltak azok, akik dobokkal, énekkel és tánccal gyógyították törzsük tagjait.

Ha visszanyúlunk a történelemben, észrevehetjük, hogy nem volt olyan korszak, amiben ne használták volna a zenét gyógyításra. Találkozhatunk ezzel az egyiptomi Halottak könyvében, az indiai Ayurvédában, a nagy görög filozófusok és gondolkodók munkáiban (Platón Az állam című munkájában külön fejezetet szentel a zene pozitív hatásainak, Arisztotelésztől olvashatunk a zene katarzist keltő, és ez által gyógyító erejéről).

Műkedvelő színház – közösségkedvelő élet

Szerző: 
Cikkek: 

Hogy mit is keresnek a színjátszók, erre a kérdésre a második leggyakoribb válasz az volt, hogy önmagukat. Hiszen a színjátszásnak talán legnagyobb trükkje, hogy miközben elváltoztatod a hangod, és próbálsz más lenni, megismerheted magad: milyen vagy. Kipróbálhatod a határaidat: mire vagy képes. Ráadásul ez nem egyéni feladat. Önmaga megtalálása legalább annyira a csoport szemével történik.

A színjátszásnak talán legnagyobb trükkje, hogy miközben elváltoztatod a hangod, és próbálsz más lenni, megismerheted magad.

A kalitkatestű vándor - Pszichokritika

Megjegyzések René Magritte A terapeuta című festményének hátoldalára
Cikkek: 

A terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik. A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.

A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!”

A gyermekek képi világa

Szerző: 

Az óvodások rajzait nézegetve egy félig képzeletbeli, félig valós elemeken alapuló, elvarázsolt világ bontakozik ki a felnőtt szemlélő előtt, mely immár nem a firkáláson, hanem a konkrét ábrázoláson alapszik. A kicsik azonban még nem a valósághűségre törekszenek: azt rajzolják le, amit a látott dolog felidéz bennük, ahogy ők személyesen megélik az eseményeket, a világot. Rajzaikban ennek függvényében az a motívum lesz nagyobb, ami számukra jelentőségteljesebb, valamint az lesz színesebb, díszítettebb vagy más szempontból hangsúlyosabb, ami szubjektív világuk fontos történését sűríti magába.

A gyermekkor világában kiemelt helyet foglal el a rajzolás: a kicsik számára ez az önkifejezés egyik legáltalánosabb, legtöbbet használt és legtöbb élményfeldolgozási lehetőséget magában rejtő formája. A rajzfejlődési korszakok és a megjelenített tartalmak azonban a gyermekek növekedésével állandóan változnak. Ráadásul szülőként, gyermekekkel foglalkozó szakemberként vagy akár laikusként nekünk felnőtteknek folyamatos igényünk, hogy megértsük, mit és miért úgy rajzolnak, ahogyan azt látjuk.

Varázslatos gladiátorok – Baltazár Színház

Cikkek: 

Az a helyzet, hogy a Baltazár Színház tényleg jó. Elek Dóra rendező emberi és művészi kreativitása nyomán egyedi és lenyűgöző világot keltenek életre a társulat színészei. A színpadi mozgások egy megelevenedett fotó intenzitásával hatnak a nézőkre és hirdetik az egyenlőséget a másságban.

A Baltazár Színház 1998 óta egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, amely két célt tűz maga elé: a művészeten keresztül megmutatni, hogy a fogyatékkal élők is olyanok, mint bárki más – értékeinkben, gondjainkban és örömeinkben nem különbözünk. A másik cél pedig bebizonyítani, hogy az értelmi sérültek képesek valódi művészetet létrehozni, ami nem fogyatékos művészet, és amit a közönség nem „ahhoz képest” élvez, hanem önmagáért – mert jó.

A hit kulisszatitkai

True Blood - Inni és élni hagyni
Cikkek: 

Az emberben rettenetesen erős hajlam él az önigazolásra. Ha a tények nyilvánvaló összeütközésbe kerülnek egy olyan vélekedéssel, amely mellett korábban nyíltan kiálltunk, akkor kellemetlen lelki feszültség, szakkifejezéssel élve kognitív disszonancia keletkezik. Márpedig a disszonanciát fel kell oldani, hogy a kellemetlen érzés elmúljon! Azt gondolhatnánk, ennek az a legegyszerűbb módja, ha belátjuk, hogy amit korábban hittünk, óriási szamárság volt. Csakhogy ez igen fájdalmas lépés volna, hiszen a beismerés szükségszerűen megtépázná egy kicsit hiúságunkat, azt jelentené, hogy ítéletalkotásunk, világlátásunk nem mindig tökéletes. S ilyesmit már csak nem ismerhet el az ember!

Nemcsak alakváltó meselények, kitépett szívű hullák, természetfölötti képességekkel bíró emberek és érző lelkű vámpírok nyomasztóan izgalmas kavalkádja – a True Blood – Inni és élni hagyni –  jóval több ennél: lélektani hitelességgel villan fel benne a valóság néhány elgondolkodtató mozzanata is. Érdemes például odafigyelni arra, amit a hitről, pontosabban a hit tévútjairól mesél.

 

Hitnek álcázott önigazolás

Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek

Cikkek: 

Júlia és Ágnes. Egy csodálatosan hegedülő testvérpár Kecskemétről. Ez persze önmagában még nem lenne túlzottan érdekes, hisz sok tehetséges zenész él közöttünk... Sós Ágnes rendező érdeklődését azonban felkeltette a két lány bensőséges kapcsolata, amihez zenei tehetségük az adalék – hegedűs kifejezéssel élve, a „lélek”. Történetük valójában húsz évvel ezelőtt kezdődött. Ágnes ötéves volt, amikor kétéves kishúga agydaganatban meghalt. Őt is Julinak hívták. Bár már sok év eltelt, Ágnes fájdalma soha nem enyhült…

 

Júlia és Ágnes. Egy csodálatosan hegedülő testvérpár Kecskemétről. Ez persze önmagában még nem lenne túlzottan érdekes, hisz sok tehetséges zenész él közöttünk... Sós Ágnes rendező érdeklődését azonban felkeltette a két lány bensőséges kapcsolata, amihez zenei tehetségük az adalék – hegedűs kifejezéssel élve, a „lélek”. Történetük valójában húsz évvel ezelőtt kezdődött. Ágnes ötéves volt, amikor kétéves kishúga agydaganatban meghalt. Őt is Julinak hívták.

Vámpírpszichológia

...van még egy másik erőteljes lélektani mozzanat is, mely minden társadalomban mindig aktuális: hogyan viszonyuljon a többség egy kisebbségi csoporthoz? Képes-e a társadalom a vámpír kisebbséget elfogadni és integrálni a közösségbe? Ha egy filmsorozat akár egy ilyen, képzeletbeli példán keresztül is, de a csoportközi viszonyoknak egy pozitív példáját mutatja be, akkor a szórakoztatás mellett talán tett valamit azért is, hogy a néző – egy kicsit nyitottabban forduljon a saját környezetében lévő, félelemkeltőnek tűnő, démonizált idegenek felé…

 

Mitől lesz sikeres az egyik tévésorozat, és mitől kudarc a másik? Van-e titka a sikernek? Ha van is titok, az biztosan nem az, hogy jó színészekre, fordulatos történetre és karakteres rendezői munkára van szükség – mindez ugyanis nem titok, hanem alapfeltétel.

Az "agyfényesítő" zene

Szerző: 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

Ferenczi Sándor és a popzene

Ferenczi Sándor pszichoanalitikus hatása a Kistehén Tánczenekar dalszövegében
Szerző: 
Cikkek: 

Feltételezhetnénk, ahogy csendesült a pszichoanalízis, különösen a freudizmus iránti lelkesedés, úgy tudnánk egyre kevésbé kimutatni annak a művészetekre gyakorolt hatását. Igen különös meglepetés érhet bennünket, amikor Jung, a transzperszonális és kognitív pszichológiák és a többi korszerű irányzat ismerete mellett Ferenczi tanai sejlenek fel, méghozzá nem is akárhol, hanem a popzenében. A Kistehén Tánczenekar 2006-ban megjelent, Szerelmes vagyok minden nőbe című lemezén található egy, cikkünk és érdeklődési területünk szempontjából igen érdekes dal, amely a már önmagában sokat sejtető Az anyu meg én címet viseli. Még csak különösebben figyelmesnek sem kell lennünk, hogy a műben felfedezzük az áthallást József Attila költészete felől...

Egy korábbi tanulmány

Oldalak

Feliratkozás Művészetek csatornájára