Jelenlegi hely

Munka

Hogyan ne essen szét a napunk a folyamatos otthonlét során?

Amikor a tanácsadó nem az ügyfélnél van és nem a kollégáival egyeztet, többnyire egyedül dolgozik: ír, olvas, az ablakon bámul kifele és közben gondolkodik. A tanácsadói munka előnye, hogy magam osztom be az időmet. Ez egyben felelősséggel is jár, nem szabad elúsznom. 

Amikor koncentráltan szeretnénk valamivel foglalkozni, segít bennünket, ha van valamiféle külső keret.

Share

Home office: mégis kinek jó ez?

A polgári vagy modern társadalom egyik fontos jellemzője (volt) a munkahely és az otthon szétválasztása, a meghatározott időkeretben zajló munka. A szabadúszó-jellegű munkavégzés,  illetve az informatikai eszközök használatának tömegessé válásával a határok elmosódnak a munkahely és az otthon között – ezt a folyamatot gyorsítja fel a jelenlegi világjárvány. De voltaképpen kinek jó a home office? 

Néhány évvel ezelőtt több nagyvállalati vezető kifejezetten rosszallotta, amikor valamelyik kolléga egy napot „homeoffice”-ban akart tölteni. Az idézőjel arra utal, hogy a vezető csalást, trükköt feltételezett, azt hitte, a munkavállaló a nyugodtabb munkakörülményekre való hivatkozással meg akarja úszni a munkavégzést.

Share

Ami ingyen van, az értéktelen?

Szervezetfejlesztés egy forintért…

Időről időre vállalok egy forintért szervezetfejlesztést non-profit szervezeteknek, melyek olyan célért küzdenek, amivel azonosulni tudok. Ezzel nem vagyok egyedül, számos tanácsadó könyvel, tervez, tréningel hasonló szervezeteknek, ám a siker nem jön automatikusan. 

Sok tanácsadó panaszkodik, hogy szívét-lelkét kiteszi, nem kér egy fillért sem, a folyamat mégis megakad, pedig az adott civil szervezet igencsak rá lenne szorulva arra a szolgáltatásra, amit egyébként a piacon csak igen borsos áron vásárolhatnak meg. Az elmúlt két évtizedben számos olyan úgynevezett "pro bono" projekt haláltusáját néztem végig, melyet egy nagyvállalat nyújtott kisebb non-profit szervezetnek társadalmi felelősségvállalástól hajtva. A civilekkel lenne baj? Rossz időket élünk? Egyik sem: az érdekeltség megteremtése a siker kulcsa.

Share

Kudarc és siker között

Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

 

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Share

Teljesítmény és szorgalom

Társadalmunk elvileg nagyra értékeli a küzdeni tudást, s lépten-nyomon hajtogatjuk gyerekeinknek, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. A valóságban azonban mintha nem egészen ez lenne a helyzet. 

Lépten-nyomon hajtogatjuk gyerekeinknek, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. A valóságban azonban mintha nem egészen ez lenne a helyzet...

Share

Felnőtté válni nehéz – de nem lehetetlen

Szerző: 

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk stb. foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent - fejti ki Alexandra Robbins és Abby Wilner, akik először írták le a "kapunyitási pánik" jelenségét 2001-ben megjelent Quarterlife Crisis című könyvükben.

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság, amit életünk során átélünk. A kapunyitási és kapuzárási pánik alapvetően ugyanabból a problémából ered: mindkettő jelentős életváltozást jelent. A „kapuzáró” elmélkedni kezd múltjáról, hogy azt az életet éli-e, amit gyermekként elképzelt, közben realizálja azt, hogy az idő igencsak telik felette. Ezzel szemben a „kapunyitó” személyre új döntések, újabb felelősségek várnak, a jövő pedig nem kiszámítható.

Share

„Ne kérdezősködj, csak hajtsd végre!"

Engedelmességre szoktatás: a szervezeti szocializáció egy fajtája

Az újonnan belépő munkavállaló a munkahelyi szocializáció folyamata során sajátítja el azt, hogy milyen magatartásokat vár el tőle az adott szervezet. 

Akár tudatos, akár spontán a szocializáció folyamata, mindig a munkahelyi beilleszkedést szolgálja

Share

Munka és alkotás ötvenen túl

Az élet második felének iskolája

Akik hallottak már Shoshana Zuboff szociálpszichológusról, leginkább a 2019 elején megjelent The Age of Surveillance Capitalism című könyve nyomán jegyezhették meg a nevét. A szervezetek és a munkahelyek világával kapcsolatban azonban van egy további nagyon fontos alkotása még 1993-ból a Harvard Business School keretében, ez pedig az „Odyssey“ – az „élet második felének iskolája”. 

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

Share

Az a bizonyos emberi tényező...

A gyártási vagy a szolgáltatási folyamat mind jelentősebb része a tervezés. Az élelmiszergyártástól a vasúti közlekedésen át egészen a dizájniparig tapasztalható mind körültekintőbb és precízebb tervezőmunka célja az előrejelezhető hibák kiküszöbölése.

A megvalósítás során valaki mulasztást követ el – és az egész terv bukik…

Share

Oldalak

Feliratkozás Munka csatornájára