Jelenlegi hely

Munka

Hiányzó szerződéseink

Cikkek: 

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától.

Tévedni emberi dolog

(De mi jön utána…?)
Cikkek: 

„Tévedni emberi dolog.” Ez a gyakran hangoztatott mondás azt tükrözi, hogy kultúránk viszonylag leegyszerűsítve gondolkodik arról, mi történik akkor, ha tévedünk vagy valamit elrontunk. A Senecától származó idézet folytatását ugyanis – jellemző módon – nem szoktuk már hozzátenni: „a tévedésben megmaradni azonban ostobaság”.   

Miért olyan nehéz szembenézni a saját felelősségünkkel? Miért követjük el többször ugyanazt a hibát?

Perfekcionista vezetők kettős válságban

Cikkek: 

„Mintegy 8 évvel ezelőttig vezetői ügyfeleim körében ritkán találkoztam kirívóan  perfekcionista vezetővel, ám az utóbbi időben (kb. 7 éve) azt veszem észre, hogy a vezetőkkel való munkámban egyre gyakrabban bukkan fel ez a téma.” (V.J.) 

Nehéz gazdasági körülmények között ugyanis egy vezetőnek sokkal jobban kell féltenie állását, pozícióját, az ezzel járó juttatásokat.

Új ember a munkahelyen

Szerző: 

Szembe kell néznünk önmagunkkal és meg kell tudnunk határozni: pontosan mit is várok el magamtól és a környezetemtől az új munkával kapcsolatban? Mit szeretnék tanulni, elérni? Milyen feltételekhez, értékekhez ragaszkodom körömszakadtáig?

Meg kell tudnunk határozni: pontosan mit is várok el magamtól és a környezetemtől az új munkával kapcsolatban?

Flow a gépsor mellett

Joe, a gépek pszichológusa
Cikkek: 

Csíkszentmihályi beszámol egy Joe nevű amerikai munkásról, aki sok szempontból egyedülálló volt a gyárban, ahol dolgozott. A pszichológus és kollégái korai áramlat-kutatásaik során interjúvolták meg az akkor hatvanas éveiben járó Joe Kraemert, aki egy vasúti kocsikat gyártó gyár munkásaként dolgozott hegesztőként.

Csíkszentmihályi beszámol egy Joe nevű amerikai munkásról, aki sok szempontból egyedülálló volt a gyárban, ahol dolgozott. A pszichológus és kollégái korai áramlat-kutatásaik során interjúvolták meg az akkor hatvanas éveiben járó Joe Kraemert, aki egy vasúti kocsikat gyártó gyár munkásaként dolgozott hegesztőként. Napjait évtizedek óta egy óriási, sötét hangárban töltötte több száz kollégájával egyetemben. A munka és annak körülményei nagyon messze álltak a kellemestől, de sok ember számára az elfogadható minimumtól is.

Érdemeik tiszteletben tartása mellett

A vezető szerepe elbocsátások idején
Szerző: 

Komoly felkészülést igényel az elbocsátásokról szóló beszélgetések lebonyolítása. Mivel a behívott dolgozó általában tudja, mi a célja e találkozásnak, ebben a feszült helyzetben felértékelődik, hogy milyen a beszélgetés légköre. A munkavállalók ekkor hajlamosak „ellenségként” tekinteni a vezetőre, s ez a szembenállás szinte lehetetlenné teheti még az ésszerű javaslatok elfogadtatását is.

A munkanélkülivé válás traumáját gyakran tovább súlyosbítják a rossz hír közlésének körülményei.

A munkanélküliség munkarendje

Újrakezdés a munka elvesztése után

1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már első alkalommal (5000 különböző betegségben szenvedő embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböző betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéből a 8. legjelentősebb a munkahely elvesztése.

A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemzőit – először 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus.

Oldalak

Feliratkozás Munka csatornájára