A WHO 2017. április 7-ét, az Egészség Világnapját a „Depresszió: beszéljünk róla!” témának dedikálta.
Magyarországon minden huszadik, közel félmillió ember betegszik meg élete során a depresszió valamelyik formájában.
A szakemberek felfedezték, hogy a jóga és a komplex légzőgyakorlatok segítenek a klinikai depresszió tüneteinek enyhítésében.
Önsértő viselkedésnek azt nevezzük, amikor valaki akarattal kárt tesz saját magában, méghozzá úgy, hogy ezt nem öngyilkossági szándékkal teszi. Leggyakoribb formája a vágás, de előfordul égetés, sebek gyógyulásának akadályozása, ütés, karmolás, karcolás, stb. is.
A kamaszok önsértő viselkedése napjainkban kifejezetten gyakori, a vizsgálatok alapján 15-46 százalékuk életében legalább egyszer megsebzi magát
Akár rosszul is elsülhet, ha a szorongó gyereket az anyukája igyekszik pátyolgatni – ezek az anyukák ugyanis gyakran még otthon is a kelleténél jobban belefolynak a gyermekük életébe.
Mostanában publikált kutatások szerint új pszichológiai rendellenességet fedeztek fel a szakemberek: neve maladaptív ábrándozás, és lényege, hogy a páciens éber óráinak 60 százalékát ebben az állapotban tölti. A rendellenességgel küzdők idejük legjavát egyfajta éber álomban töltik, egy képzeletbeli világban élnek.
A szakemberek olyan betegeket vizsgáltak, akiknek neurológiai eredetű betegségükből kifolyólag alacsonyabb volt az oxitocinszintjük, és arra a megállapításra jutottak, hogy ez a hormon – amely a párkapcsolatokban és a szülő-gyermek kapcsolatban is fontos szerepet játszik – az ember empatikus készségére is hatással van.
Világszerte számtalan ember küzd depresszióval hosszabb-rövidebb ideig, az Egyesült Államokban például ez a leggyakrabban előforduló mentális megbetegedés, mégis sokan összekeverik ezt a jelenséget a szomorúsággal, holott két teljesen más dologról van szó.
Azokat az embereket hívják így, akik a szervezetük működéséhez szükséges energia egy részét másoktól lopják el. Az energiavámpír áldozata csak azt veszi észre, hogy fárad, kimerül, az addig jól menő dolgai egy szempillantás alatt kínszenvedésbe csapnak át. Ehhez pedig nem kell sok idő.
Elég akár negyedórát együtt tölteni egy ilyen emberrel ahhoz, hogy úgy érezzük: minden energiánk elszállt és már semmihez nincs kedvünk.
Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni.
Akik folyamatosan szívük egészségi állapotán aggódnak, nagyobb eséllyel szenvednek el életük során valódi szívrohamot, mint kevésbé nyugtalan embertársaik, állítja egy norvég tanulmány.
