Jelenlegi hely

Lelki zavarok

Érzelmeink valósága

Szerző: 
Cikkek: 

Az elhárító mechanizmusok mindennapi lelki működésünk fontos alkotóelemei. Számos tényezőn múlik, hogy segítenek, vagy éppen akadályoznak valamilyen fájdalmas érzés kezelésében. Amennyiben akadályoznak, akkor segíthet a pszichoterápia, ahol persze szintén megjelennek az elhárításaink, de a szakképzett terapeuta segít ezeket és a mögöttük rejtőzködő érzéseket azonosítani. A pszichoterápia ettől is nagyon felkavaró és nehéz lehet...

Lelkünk számos kreatív, gyakran rafinált módon képes áthangolni a valóságot. Az „áthangolások” egy része elhárításként vagy elhárító mechanizmusként ismert, amelynek legfőbb célja, hogy átmenetileg megvédjen minket valamilyen konfliktusos vagy fájdalmas érzéstől, és fenntartsa lelki egyensúlyunkat.

Kibújni a tojáshéjból – egy örömteli élet esélye

Mit tanít a sorskönyvről a tranzakcióanalízis?
Szerző: 

A hétköznapokban a viselkedésünket programszerűen szabályozó sorskönyvet időről-időre visszatérő kellemetlen epizódok formájában észleljük, ugyanakkor szervesen a személyünkhöz tartozóként éljük át – fel sem merül, hogy a dolgok esetleg másképpen is történhetnének. Gyakori illúzió az, hogy életünket önálló döntéseink irányítják, miközben valójában nemegyszer inkább olyan zongorajátékosra hasonlítunk, aki egy előzetesen beprogramozott kotta szerint játszik.

„Hosszú évekig próbáltam úgy élni, hogy eleget tegyek mások elvárásainak. Ordítani szerettem volna, amikor mosolyognom kellett, elrohanni, amikor embergyűrű vett körül, hallgatni lett volna jó, amikor beszélnem kellett… A hamis illúziók világában, ahol képmutató életem nagy részét töltöttem, nem volt helye annak az embernek, aki igazából lenni szerettem volna. Kislány koromban megtanultam, hogy felnőttek társaságában illedelmesen kell viselkedni, és csendben kell ülni...

Éhező gyermeklelkek

Szerző: 

Sokan talán úgy gondolják, hogy az anorexia hátterében mindig valami súlyos családi probléma áll, melynek kezelésére a gyereknek nincs eszköze, ezért menekül a táplálékmegvonáshoz. Talán az egyik dolog, ami a kezeléstől visszatartja a családokat, a félelem attól, hogy valami kedvezőtlen derül ki a családtagokról, szülőkről.  Ez azonban nem feltétlenül igaz…

Ha anorexiáról hallunk, általában sovány modellek jutnak az eszünkbe, vagy az őket utánozni akaró nők, akik az elképzelt szépségideálnak szeretnének megfelelni – s nem túlterhelt, érzékeny lelkű, önmagukat kereső, a szülői kontroll ellen tiltakozó serdülők. Pedig már egyre fiatalabb korban jelentkezik az evészavarnak ez a formája, jelezvén: valami nincs rendben otthon...

A szülők, a környezet sokáig nem veszi észre a bajt, pedig a testsúlycsökkenés mellett még számos tünet jelzi, hogy nem egyszerű fogyókúráról van szó...

Szerethető vagyok (!)?

Az érzelmi bántalmazás háttere és következményei gyermekkorban
Szerző: 

A  bántalmazó kapcsolat felett érzett bűntudat – amit a szülők alakítanak ki gyermekeikben a felelősségre vonásaik alkalmával –, a szülői elfogadás megszerzéséért folytatott kétségbeesett próbálkozás mintegy kötőanyagként a bántalmazó családhoz láncolja a gyermeket. Sok esetben előfordul, hogy a gyermekek folyton visszatérnek a szülői házba a rég megérdemelt elismerés reményében, ezzel azonban megteremtik a lehetőségét, hogy a szülők ismét a legkegyetlenebb fegyverükhöz, a szavakhoz nyúljanak, és tovább rombolják gyermekeik önértékelését.

 

A kényszeres vásárlás pszichológiája

Szerző: 

A tipikus jelenet a következő: a(z általában női) vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat. A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, törődnek a vevővel, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki.

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát.

Érzelmi inkontinencia

avagy mit is kezdhetünk szorongató érzéseinkkel?
Szerző: 

Ma, ha egy fiatallal valamilyen negatív élmény történik, odaül a gépéhez, s azonnal kapcsolatba lép a barátaival,  és – akár ugyanezen időben – blogjában is leírja gondolatait. Az Y generációnak nem kell olyan sokáig magában tartania a feszültségeit…Aki most azt gondolja:  „hiszen a feszültségmentes élet egészségesebb”, annak alapvetően igaza van, mert nem arról van szó, hogy a szenvedés lenne az ajánlott lélektani állapot. De mindig vannak helyzetek, amikor bizony ki kell bírni a belső feszítést, és át kell gondolni a történteket...

A személyiség tudattalan érzelmi mechanizmusai védelmet jelentenek az énnek, és szinte azonnal működésbe lépnek, mihelyst valamilyen érzelmi feszültség kialakul. Ez sok esetben segít, azonban nem jelent feltétlenül jó perspektívájú és prognózisú megoldást, hanem csak aktuális „túlélést”.

Apró villanások egy „borderlány” életéből

avagy a beteg is Homo sapiens sapiens
Szerző: 

Ezek a rideg fogalmak nem jelentenek mást, mint hogy akit „megtalált" (a biológiai háttér ugyanis még nem bizonyított) ez a betegség, a pokol tornácán táncikál. Visszatérve a kritériumokra – lefordítva a köz nyelvére – nagyjából a következőket mondhatjuk: úgy ÉREZZÜK, hogy falak vesznek körül minket, fuldoklunk, belül kongunk az ürességtől, senki nem szeret bennünket, örök vesztesek vagyunk, haszontalanok, feleslegesek (sőt, ártalmasak), nem vagyunk igazi nők/férfiak, sodródunk, megőrülünk… És közben TUDJUK, hogy ez mind csak téveszme. 

Az elmúlt pár hónapban egyre gyakrabban ütötte meg fülemet a „borderline" kifejezés: kora reggeli előadásokon, amikor még mindenki a tejeskávéját szürcsölgeti, szemináriumokon, ahol az ember lánya elsajátítja azt az életmentő készséget, hogy nyitott szemmel aludjon, kellemesen zötykölődős vonatutakon az egyetem felé… Hol tudományos körítéssel zúdult rám az információhalmaz, hol laikus, magukat roppant műveltnek képzelő emberkék szájából (hiába, úgy tűnik, mi lettünk az új divathullám), valami közös mégis volt ezekben az „esetleírásokban": csupa olyan mozzanat, amely azt hi

Ál-arc – A testdiszmorfiás zavar bemutatása

Szerző: 
Cikkek: 

Az emberek egyre nagyobb hányada próbál álarcot venni, hogy sikeresebb, boldogabb, szebb vagy gazdagabb legyen, de időközben olyan zavarok – mint a diszmorfofóbia – alakulhatnak ki bennük, melyek következtében már nem magukat látják a tükörben. A görcsös akarás, a tökéletességre törekvés megfertőzheti az emberi kapcsolatokat is, míg végül semmi más nem marad, csak a tükör, a magány és az alak kényszeres vizsgálata. Érdemes tehát elgondolkodnunk azon, hogy mit is szeretnénk látni: azt, aki a tükörben van, vagy akit szeretnénk, hogy ott legyen?

 

„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.” (Weöres Sándor

A szorongásról – röviden

Szerző: 
Cikkek: 

Ki ne élt volna át szorongást egy-egy fontosabb vizsga, interjú, megmérettetés előtt? Amikor úgy érezzük, szívünk majd kiugrik a helyéből, kiszárad a szánk, remeg egész testünk, izmaink megfeszülnek – és meggyőződésünk, hogy képtelenek leszünk akár megszólalni is az adott eseményen. Persze ennek az izgalomnak (vagy inkább félelemnek?) vannak különböző fokozatai. Van, akit szinte megbénít, van, akit pedig jobb teljesítményre serkent.

Ki ne élt volna át szorongást egy-egy fontosabb vizsga, interjú, megmérettetés előtt? Amikor úgy érezzük, szívünk majd kiugrik a helyéből, kiszárad a szánk, remeg egész testünk, izmaink megfeszülnek – és meggyőződésünk, hogy képtelenek leszünk akár megszólalni is az adott eseményen. Persze ennek az izgalomnak (vagy inkább félelemnek?) vannak különböző fokozatai. Van, akit szinte megbénít, van, akit pedig jobb teljesítményre serkent.  Lássuk csak, mi minden játszhat közre ebben?

Sikertelen és „túl sikeres” fogyókúrák

Szerző: 

Szinte egyik fogyókúrás módszer sem tér ki a fogyókúrát kísérő pszichés tényezőkre, pedig a fogyókúra valójában fejben dől el. Az első lépés a súlyleadáshoz vezető rögös úton az elhatározás megszületése, melyhez elengedhetetlen a gondolkodásmód megváltoztatása. Először gondolatban kell felkészítenünk magunkat az életmód-változtatásra, tudatosítanunk kell célunkat, és elegendő akaraterőt kell gyűjtenünk. 

A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos (túlsúlyosnak azok az egyének számítanak, akiknek BMI index 25-30 között van, 30 feletti BMI index esetén már kövérségről, elhízottságról beszélünk). Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Ennek előfordulása Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű: az iskolás gyermekek és a 18-30 év közötti felnőttek csaknem fele túlsúlyos, a 40 év felettiek között az elhízottak aránya 60-75%!

Oldalak

Feliratkozás Lelki zavarok csatornájára