Jelenlegi hely

Lelki egészség

Érdemes egyenesnek lenni?

Cikkek: 

Egy barátom felújította a lakását, a konyhapult fölé sötétkék és fehér csempelapok kerültek. „Most nézd meg, hogy rakták ezt föl!” – mondta nekem. – „Szerintem valahogy ferde”. Nekem is gyanúsnak tűnt, ezért alaposan megvizsgáltuk, de meg kellett állapítanunk, hogy a mester tökéletes munkát végzett, a csempesorok párhuzamosak.

Azért tűntek mégis furcsán girbegurbának, mert a falon véletlenül előállt egy optikai illúzió. A jelenséggel – mint később kiderült – a tudomány már vagy egy évszázada foglalkozik. A dolog vége az lett, hogy a csempét le kellett verni, annyira zavaróak voltak a meghatározhatatlanul szabálytalan vonalak.

Döglött sas a havon

Az álomfejtésről

A legtöbb pszichológus az álmodó saját, egyéni asszociációira kíváncsi, tehát megkérdezi őt az álomban szereplő történésekről, személyekről: Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az emberről az eszébe? Mikor érzett hasonlót a való életben? Ezzel a módszerrel a páciens – a terapeuta segítségével – közelebb jut saját álmának megértéséhez, és bepillantást nyerhet saját tudattalanjának világába.

Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az eszébe? Mikor érzett hasonlót? Pillantás a saját tudattalanunkba.

Öregszem. Butulok? Bölcsebb leszek?

Szerző: 

Maradjunk tehát abban, hogy középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk lassan és fokozatosan csökken. Kérdés, hogy a változás mikor éri el azt a bizonyos kritikus határt? Amikor már a mindennapi rutin során is bajt okoz… A tudomány mai válasza az, hogy egészséges öregedés mellett ez nem következik be. Ugyanis előbb halunk meg. És addig? Próbáljunk meg alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz.

Középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk csökken. Mikor éri el a változás a kritikus határt?

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

Szerző: 
Cikkek: 

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Az alvó ember is képes észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e vagy sem.

A látás elvesztése után – a feldolgozás útjai

Teljesen más vakon születni, mint elveszteni a látást. Ha valaki vakon születik vagy gyermekként vakul meg, akkor a vakság természetessé, magától értetődővé válik, viszont minél később történik, az adaptáció annál nehezebb feladat. Felnőttkorban a látás elvesztése olyan szeizmikus, elementárisan negatív esemény, amely szétveti azokat a kereteket, amelyek között mindaddig a világgal kommunikáltunk. A megváltozott körülmények az egyén számára új kereteket jelölnek ki, mind a világgal és másokkal való kommunikációja, mind saját testéhez és identitásához való viszonya tekintetében. A döntő kérdés, hogy ezek a keretek korlátok lesznek vagy egy olyan kihívásokkal teli lehetőség-tér, amelynek szabályait és határait feltárva, új képességekkel és viszonyulásmódokkal megtöltve azt újra élhetővé és otthonossá válik a világ.

A látásvesztés traumája egy egész életre szóló testi, pszichés, egzisztenciális - totális veszteség. Az egyén számára ugyanolyan gyászmunkát tesz szükségessé, mintha valakit elveszített volna. Ez a valaki látó énje volt. Trauma, stigmatizáció és identitás problémája szorosan összetartozik a vakság feldolgozásában. Énképünk nagyban függ a szociális normáktól és a környezetünk ránk adott reakcióitól, így a környezet sztereotípiái és szánalma csak tovább erősíti a kirekesztettség érzését.

Az anorexia nervosa bio-pszicho-szociális háttere

Szerző: 
Cikkek: 

A táplálkozási zavarok előfordulása az elmúlt három évtizedben növekedett meg drasztikusan, és vált aktuális, nyilvános figyelmet igénylő témává. Kialakulásában számos tényező közrejátszhat, például a kor karcsúságideálja, a fokozott elvárások, a betegségre való hajlam, ezért a táplálkozási zavarokról való gondolkodást ma már az olyan bio-pszicho-szociális modell határozza meg leginkább, mely a kialakulásra hajlamosító, kiváltó és fenntartó kockázati tényezőket egy modellbe integrálja.

A táplálkozási zavarok előfordulása az elmúlt három évtizedben növekedett meg drasztikusan, és vált aktuális, nyilvános figyelmet igénylő témává.

Utazás a koponyán belül - Beszélgetés Janka Zoltán professzorral

Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos
Szerző: 
Cikkek: 

Ha egy zsúfolt villamoson utazik, nem találna a tömegben két embert, akinek például a „dopamin-háztartása” egyforma lenne. Ez jó is, meg rossz is. A gyógyszerkutatás szempontjából kétségkívül rossz, hiszen a gyógyszert egy bizonyos hatás elérésére fejlesztették ki, ám az emberek nem egyformán reagálnak rá. Itt lép be ismét az egész embert néző orvos, s keresi meg az adott személy számára leghatékonyabb terápiát.

Sok gén együtt okoz változásokat, betegségeket.

Bizonytalanság… – A Tourette-szindrómáról

A családokban általában többféle reakció születik minden misztikus és megmagyarázhatatlan tünetegyüttesre: a legrosszabb esetben szándékos bosszantásnak tartják a gyermek részéről és büntetik érte, de előfordulhat az is, hogy évekig tabuként kezelik, nem beszélnek otthon róla, de az okát folyamatosan keresik.

„...vannak ezek a fura mozgások, néha hangadások, amiket nem tudok kontrollálni, és nem tudom azt sem, hogy miért csinálom.”

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
Cikkek: 

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei.

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára