Jelenlegi hely

Lelki egészség

Titokzatos testi tünetek - 1.

Cikksorozatunk egy sokakat érintő témával, a megmagyarázhatatlan, titokzatos testi tünetekkel foglalkozik. Bevezető cikkünk magát a jelenséget, lehetséges okait járja körül. Mi is az a szomatizáció? Akkor beszélhetünk erről, ha semmi organikus vagy egyéb ismert betegség nem magyarázza teljes mértékben a megjelenő panaszt.

Sorozatunk további részeiben arra keressük majd a választ, kik hajlamosabbak arra, hogy szomatizáljanak, vagyis milyen személyiségjellemzők, pszichés működésmódok mutatnak kapcsolatot a szomatizációval; körükben miért a nők vannak jelen nagyobb arányban; illetve milyen terápiás eljárások javasoltak a tünetek enyhítése és a mindennapi funkcionálás javítása érdekében.

Mindenkinek vannak időnként testi panaszai: fáj a fejünk, fáradtak vagyunk, hasmenésünk van, szédülünk. Jó esetben ezek a tünetek csupán rövid ideig zavarnak minket, és jelentősen nem befolyásolják mindennapi működésünket, a munkavégzésünket, családi és baráti kapcsolatainkat. De mit teszünk, ha a panaszaink tartóssá válnak, vagy újra és újra visszatérnek, és több hete vagy hónapja zavarják életvitelünket? Logikusnak tűnik, hogy az esetek többségében orvoshoz fordulunk. Ezen a ponton azonban többféleképpen folytatódhat a történet…

Az "agyfényesítő" zene

Szerző: 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

 

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

„Emőke, engem is megmasszíroz?”

Szerző: 
Cikkek: 

Nagyon nehéz terep az egészségügy, ugyanakkor óriási jelentősége van annak, hogy a szülőszobán jelen lévők milyen viszonyban vannak egymással. Csak akkor lehet támogató a szülő nőt körülvevő erőtér, ha a benne lévők kölcsönösen tisztelik és elfogadják egymást. A dúla viszonylag új szereplő a szülészeteken, és nehezen fogadják el a jelenlétét, amíg nem ismerik, nem tudják pontosan, hogy mi a feladata, miben segíthet. A jó dúla megpróbálja a szülő nő érdekeit, elképzeléseit képviselni, de nem hoz az anya helyett döntéseket, és a szüléskor sem befolyásolja az egészségügyi személyzet véleményével ellentétesen, még akkor sem, ha azzal magában nem ért egyet.

Sokan nem értik, miért kell manapság felkészülni a szülésre. Hiszen a szülés természetes folyamat, magától is lezajlik. Csakhogy a várandósság alatti vizsgálatok, az orvosi szakkifejezések sokasága, a szülés külső körülményei tele vannak jórészt tudattalan negatív szuggesztiókkal. Békés Emőke dúla gyakran találkozik ezekkel. A SASOK-képzés megerősítette abban, mennyire fontos „átírni” ezeket az üzeneteket.

A lélek harcművészete

Szerző: 

A harcművészetek olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken, és előkészítenek a ritkább, de annál lényegesebb kimenetelű kihívásokra – eközben megismerjük határainkat és a lényünkben rejlő lehetőségeket. Megtanuljuk kitolni ezeket a határokat s kiaknázni lehetőségeinket. Megtapasztaljuk, milyen a jelenben létezni, s úgy fókuszálni egy feladatra, hogy nem zökkentenek ki sem szűkölő érzelmeink, sem oktondi gondolataink.

Ahogyan egy ember személyisége a beszédstílusában megmutatkozik, ugyanúgy megjelenik küzdőstílusában is. Aki életében kifinomult, az a küzdelemben is szofisztikált. A kimértség vagy lobbanékonyság, visszahúzódás vagy túláradás ugyanúgy megmutatkozik harc közben, mint a mindennapi életben. Ezek megfigyelésével a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére. Ha megfigyeljük azt, hogyan küzdünk, rájöhetünk arra is, milyen a viszonyunk másokhoz.

Patás angyalok – a lovasterápia világa

A lóval megélt pozitív élményeket, és az azokhoz vezető eszközök használatát át lehet vinni az emberekkel való kapcsolatra. Ez a jelenség sokszor kamaszok esetében figyelhető meg, akik „kinyílnak” a világra, miután lovasterápiás foglalkozásokon vesznek részt.  A mai pszichoterápiás eszközök is felfedezték a lovat, mint lehetséges terápiás segítőt.

A médiában egyre gyakrabban bukkannak fel gyógyító lovakról, lovasterápiás helyekről és programokról szóló hírek.  Tudomány ez, vagy csak néhány jó szándékú lovasember igyekszik segíteni a rászorulókon? Mindenkinek vannak tapasztalatai arról, milyen sokrétű élményt tudnak nekünk nyújtani az állatok. Mit mond a pszichológia egy olyan összetett jelenségről, amit lovasterápia néven foglalhatunk össze?

Tehát: mi is az a lovasterápia?  

Egy kis történelem…

A számoló agy

Szerző: 

Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

Érzelem és értelem

Én érzelmi alapon döntök!” – mondta nemrég egy párkapcsolati krízissel küzdő ismerős, aztán gyorsan felsorolt több logikus, racionális érvet is, amikről úgy gondolta, igazolják állítását. Vagyis racionális döntések soráról hitte, hogy érzelmiek… Valóban ellentétes lenne a racionális gondolkodás és az érzelem?

A köztudatban az egyén kiválóságának legfőbb mutatója ma is az intelligencia, s gyakran értetlenül szemléljük, hogy kiváló elméjű emberek miért nem jeleskednek kapcsolataikban is?
A gondolkodás igen korán – már a múlt század elején – a vizsgálódás középpontjába került, az érzelmekkel azonban csak a stresszre irányuló kutatások nyomán, az 1960-as években kezdtek el foglalkozni.
A kísérleti pszichológia érzelmeket igen nehezen tud vizsgálni – képzeljük el például, amint a szerelem vagy a gyűlölködés törvényeit laboratóriumban próbálják modellezni.

Az írás gyógyít

Szerző: 
Cikkek: 

A kamaszok sokszor maguktól rátalálnak lelki egyensúlyuk visszaállításának módjára, még ha nem is tudatosan. Zenét kezdenek el tanulni, saját dalokat komponálnak, énekelnek, verset faragnak, naplót írnak, órákig csüngnek a telefonon, vadul sms-eznek, órákig chatelnek. S mindezt azért, hogy – akár szavakkal, akár zenével, verssel, dallal – kifejezhessék érzéseiket, melyekkel még nem tudnak mit kezdeni.   

Ha bánat ül a lelkünkön, sokszor már az is segít, ha elpanaszolhatjuk valakinek. Ha van, aki meghallgat, úgy érezzük, nem vagyunk egyedül. Azzal, hogy kimondtuk a problémáinkat, kívülre helyeztük, már nem nyom annyira belülről, és jobban rálátunk a lényegre.

A KÉPzelet hatalma

Szerző: 
Cikkek: 

Nehéz szituációk előtt képzeljük el a lehető legjobb eshetőséget, vizsgánál egy szerencsés tételhúzást, egy kedves, segítőkész vizsgáztatót, egy fellépésnél magabiztosságot, tapsoló közönséget, kínos beszélgetés előtt a másik megértését, szeretetét, egy mosolyt, és mindenképpen a saját nyugalmunkat. Orvosi vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a betegek, akik meg akarnak gyógyulni, sokkal nagyobb százalékban lesznek újra egészségesek, mint akik feladják.

A világot érzékszerveink szűrőjén át érzékeljük. Amilyen éles a látásunk, olyan messzire látunk el, amilyen jó a hallásunk, olyan messzire hallunk, minél jobb az ízlelésünk és a szaglásunk, annál élvezetesebb egy étel, minél kifinomultabb a tapintásunk, annál kellemesebb egy érintés.

Képzeljünk el egy éttermet, ahol halk zene szól, gyertya világítja meg a lágy formákat, s egy illatos finomságoktól roskadozó asztalnál ízesebbnél ízesebb falatok várnak ránk!

Apró villanások egy „borderlány” életéből

avagy a beteg is Homo sapiens sapiens
Szerző: 

Ezek a rideg fogalmak nem jelentenek mást, mint hogy akit „megtalált" (a biológiai háttér ugyanis még nem bizonyított) ez a betegség, a pokol tornácán táncikál. Visszatérve a kritériumokra – lefordítva a köz nyelvére – nagyjából a következőket mondhatjuk: úgy ÉREZZÜK, hogy falak vesznek körül minket, fuldoklunk, belül kongunk az ürességtől, senki nem szeret bennünket, örök vesztesek vagyunk, haszontalanok, feleslegesek (sőt, ártalmasak), nem vagyunk igazi nők/férfiak, sodródunk, megőrülünk… És közben TUDJUK, hogy ez mind csak téveszme. 

Az elmúlt pár hónapban egyre gyakrabban ütötte meg fülemet a „borderline" kifejezés: kora reggeli előadásokon, amikor még mindenki a tejeskávéját szürcsölgeti, szemináriumokon, ahol az ember lánya elsajátítja azt az életmentő készséget, hogy nyitott szemmel aludjon, kellemesen zötykölődős vonatutakon az egyetem felé… Hol tudományos körítéssel zúdult rám az információhalmaz, hol laikus, magukat roppant műveltnek képzelő emberkék szájából (hiába, úgy tűnik, mi lettünk az új divathullám), valami közös mégis volt ezekben az „esetleírásokban": csupa olyan mozzanat, amely azt hi

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára