Jelenlegi hely

Lelki egészség

Szabadulás sérelmeink fogságából

Szerző: 

A megbocsátás hosszú és nehéz folyamat, melyhez kitartás és elköteleződés szükséges. Talán erre célzott Mahatma Gandhi, amikor azt mondta, hogy a „megbocsátás az erősek erénye, a gyengék sohasem bocsátanak meg”. A megbocsátáshoz vezető többlépcsős úton gyakran történnek elakadások, megtorpanások vagy akár visszalépések. 

Főnökünk kritikusan értékeli a munkánkat, párunk elfelejt felköszönteni a házassági évfordulónkon vagy átvernek a boltban… Mindenkit érnek ún. interperszonális, azaz másik személyhez köthető sérelmek. Ilyenkor felerősödnek negatív érzelmeink – megbántottnak, sértődöttnek, dühösnek érezzük magunkat. A megbocsátás hiánya felerősíti és „tartósítja” ezeket az érzéseket.

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

Az elmondás révén a sérelem múlttá, a múló idő részévé tud válni, ily módon elfelejthető. Amit nem mondunk el, annak a „tudásától” (a rá emlékezéstől) ugyan megszabadulhatunk, de a feszültségétől nem! Mivel az érzelmi agy és a test között olyan szoros viszony van, hogy az érzések testi vetületeit a sejtekben, szövetekben, szervekben hordozzuk, a testbe zárt fájdalom, bánat, sérelem, harag a testünkben fejti ki ártalmas hatásait.

Az egészséglélektan elsőként mutatott rá arra, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A Harvard Egyetem munkatársai végzett diplomásokkal folytattak követéses vizsgálatot. A fiatalokat két csoportra osztották: pesszimistákra és optimistákra, s azt állapították meg, hogy a diplomaszerzést követően egészségi állapotukban 40-45 éves korukra érik el azt a jelentős különbséget, amiért (a sok befolyásoló tényező ellenére) alapvetően a beállítódásuk tehető felelőssé.

Érzelmi inkontinencia

avagy mit is kezdhetünk szorongató érzéseinkkel?
Szerző: 

Ma, ha egy fiatallal valamilyen negatív élmény történik, odaül a gépéhez, s azonnal kapcsolatba lép a barátaival,  és – akár ugyanezen időben – blogjában is leírja gondolatait. Az Y generációnak nem kell olyan sokáig magában tartania a feszültségeit…Aki most azt gondolja:  „hiszen a feszültségmentes élet egészségesebb”, annak alapvetően igaza van, mert nem arról van szó, hogy a szenvedés lenne az ajánlott lélektani állapot. De mindig vannak helyzetek, amikor bizony ki kell bírni a belső feszítést, és át kell gondolni a történteket...

A személyiség tudattalan érzelmi mechanizmusai védelmet jelentenek az énnek, és szinte azonnal működésbe lépnek, mihelyst valamilyen érzelmi feszültség kialakul. Ez sok esetben segít, azonban nem jelent feltétlenül jó perspektívájú és prognózisú megoldást, hanem csak aktuális „túlélést”.

Titokzatos testi tünetek - 2.

Inkább a nők?

Az érzelmeiket nehezen azonosító, az érzelmi és testi jelzéseket egymástól nehezen megkülönböztető személyek az érzelmi élmény differenciálatlansága miatt stresszhelyzetben védtelenek lesznek a feszültségnövekedéssel szemben. Az intenzív negatív érzelmek testi és lelki egészségre kifejtett negatív hatása viszont csak akkor érvényesül, ha nincs lehetőségünk kifejezni ezeket, s mindemellett nem vagyunk képesek pozitív érzelmeket generálni a stresszes időszakokban.

Jól dokumentált ténynek tűnik, hogy sokkal több nő fordul szomatizációs problémával orvoshoz, mint férfi. A nők gyakoribbnak és krónikusabbnak vélik a tüneteiket, mint a férfiak, s ez a különbség a tünetbeszámolókban már gyermekkorban is tetten érhető. A különbség hátterében egyrészt eltérő szocializációs stratégiák állhatnak: a szociális környezet a lányoknak inkább megengedi a fájdalom és a negatív érzelmek kifejezését, a fiúk azonban nem lehetnek „anyámasszony katonái”.

"Szent kéj a csók és szent az élet"

Miért nem öröm az örömlány csókja?

A csók a legintimebb megnyilvánulás két ember között, amely a festészettől a zenén keresztül a filmgyártáson és a költészeten át a művészetek minden ágát megihlette. A csók a vágy s a szerelem hírnöke, az élet része – a művészet pedig az életről szól! Elhíresült csókok (ha a királylány és a béka románcát kivételesen hanyagoljuk is): Gustav Klimt A csók című festménye és Rodin azonos nevet viselő híres szobra, valamint ami sokak számára vélhetően elsőre megjelenik, a „filmtörténelem csókja” az Elfújta a szél c. filmből. 

 

Az első csók természetesen egy csoda – de ezen túlmenően evolúciósan adaptív szerepe van a partnerválasztásban. A csók a párkapcsolati rituálé része, amikor két ember megcsókolja egymást, biokémiai üzenetek bonyolult tárházát vonultatja fel. E mechanizmus első körben segít kiszűrni azon partnerek körét, akikkel genetikai vagy immunrendszerbeli összeférhetetlenség állna elő.

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

A szerzés és birtoklás hajszolása egyre dologiasabbá teszi az emberi kapcsolatokat is. A pénzszerzési kényszer felemészti az egészséget, az érvényesülési és „szerzési” rivalizálás a bizalmi gyökereket ássa alá, a tárgyközpontú kultúra alattomosan átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik, hovatovább az érzelmi kapcsolatokban is uralkodóvá válik a tárgyelvűség. 

Amiért erőnket, időnket, képességeinket adtuk, és az meghozta a „bevetés” eredményét, rögvest örömérzést szül. Ami viszont befektetés nélkül az ölünkbe pottyan, az nem lesz igazán a „miénk” – tulajdonunk lesz ugyan, de nem lesz lelkünk része, nem válik életünk fontos darabjává.

Bébi Einstein

Szerző: 

Mikor olvasson a baba? Semmikor. Azaz ne tanítsuk olvasni, bármily csodát ígérnek a korai olvasás varázslói. Ez nem azt jelenti, hogy ne adjunk a babák, a tipegők és a nagyobb gyerekek kezébe az életkoruknak megfelelő könyvet. „Olvassunk” közösen, azaz mondjuk el együtt a verseket, meséket! A mese, a vers, a dal, a beszélgetés, a közös játék, az együttes élmény kell a gyerekeknek.

Egyre többen készítenek babák számára fejlesztést és korai, s egyben életre szóló okosodást hozó eszközöket, mégpedig úgy, hogy a kor üzenetét is „meghallva” az agykutatás eredményeire hivatkoznak. A baj csak az, hogy nem jól, sőt időnként károsan leegyszerűsítve. Nem véletlen tehát, hogy az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek fejlődésével foglalkozó szakmák képviselői ma már komolyan aggódnak emiatt. Mitől lett a világ ily fejlesztés-központú? Csupán attól, hogy gyermekeinknek, unokáinknak a legjobbat akarjuk?

Egy dietetikus, aki nem diétáztat

Beszélgetés Kertész Krisztinával
Szerző: 
Cikkek: 

Mindig fokozatosságot ajánlok és rendkívül sokféle konkrét javaslatot teszek. Elmagyarázom, hogy mit mivel lehet helyettesíteni, milyen más főzéstechnikai eljárásokat lehet alkalmazni. Alapvetően is pozitív és türelmes ember vagyok, ami csak fokozódott a SASOK hatására. És ilyen esetekben különösen sok türelemre van szükség. Azóta még jobban megértem a pácienseket, jobban átlátom, hogy aktuális helyzetüket mennyire kiszolgáltatottnak élik meg, és azt is, milyen nehéznek tűnik számukra a feladat, ami előtt állnak. . 

Kertész Krisztina azon megszállottak egyike, akik még ma is lelkesen és örömmel dolgoznak az egészségügyben. A főiskolai képzés után nem sokkal a SASOK-at is elvégezte, hogy még hatékonyabban tudjon segíteni a pácienseken.

 

Altatás a világ körül

Szerző: 

Őseinknek nem volt más választása, mint együtt aludni utódaikkal, hiszen a vadászó, gyűjtögető nomádok nem tehették le a kicsiket biztonságos gyerekszobákba. Az anyatejből – speciális összetételénél fogva – gyakran kell enni, így az anyja mellett alvó, éjjel is szopó csecsemő az, aki az évmilliók biológiai örökségét megtestesíti. Bár az elrendezés sokféle lehet, a kultúrák többségében a csecsemők ma is az anyjukkal alszanak...

„Anyuuu, szomjas vagyok!” – hangzik lefekvés után a gyerekszobából, és Anyu bevisz egy pohár vizet, hogy tíz perc múlva megérkezzen a menetrend szerinti „Anyuuu, pisilni kell!”, majd a „Túl meleg van!”, a „Nem vagyok álmos!” és a többi.

Titokzatos testi tünetek - 1.

Cikksorozatunk egy sokakat érintő témával, a megmagyarázhatatlan, titokzatos testi tünetekkel foglalkozik. Bevezető cikkünk magát a jelenséget, lehetséges okait járja körül. Mi is az a szomatizáció? Akkor beszélhetünk erről, ha semmi organikus vagy egyéb ismert betegség nem magyarázza teljes mértékben a megjelenő panaszt.

Sorozatunk további részeiben arra keressük majd a választ, kik hajlamosabbak arra, hogy szomatizáljanak, vagyis milyen személyiségjellemzők, pszichés működésmódok mutatnak kapcsolatot a szomatizációval; körükben miért a nők vannak jelen nagyobb arányban; illetve milyen terápiás eljárások javasoltak a tünetek enyhítése és a mindennapi funkcionálás javítása érdekében.

Mindenkinek vannak időnként testi panaszai: fáj a fejünk, fáradtak vagyunk, hasmenésünk van, szédülünk. Jó esetben ezek a tünetek csupán rövid ideig zavarnak minket, és jelentősen nem befolyásolják mindennapi működésünket, a munkavégzésünket, családi és baráti kapcsolatainkat. De mit teszünk, ha a panaszaink tartóssá válnak, vagy újra és újra visszatérnek, és több hete vagy hónapja zavarják életvitelünket? Logikusnak tűnik, hogy az esetek többségében orvoshoz fordulunk. Ezen a ponton azonban többféleképpen folytatódhat a történet…

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára