Jelenlegi hely

Lelki egészség

Megérezzük-e, ha figyelnek bennünket?

Szerző: 
Cikkek: 

Az angol szaknyelv publication biasnek hívja azt a jelenséget, amikor a tudósok csak pozitív eredményeiket közlik. A mi témánkra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha számos kutató kudarcot vall abban, hogy a tekintet megérzésének képességét bizonyítsa, ám ezekről a kísérletekről hallgatnak – talán kollégáik rosszallásától tartva, amiért egyáltalán ilyesmivel foglalkoztak –, néhányan viszont lelkesen közlik véletlenül sikeres kísérleteiket, ez megtévesztő lehet azok számára, akik csak a pozitív eredményekkel teli tudományos közleményeket olvassák...

Ülök egy teremben, és hirtelen elfog egy furcsa, semmi máshoz nem hasonlítható  érzés. Megfordulok, és valóban: egy ismeretlen ember tekintete szegeződik rám. Megéreztem, hogy figyel. Valószínűleg sokunkkal megesett már ilyesmi, és tény, nagyon sokan gondolják úgy, hogy lehetséges megérezni mások tekintetét. Egy amerikai felmérés szerint 80, saját vizsgálatomban pedig 85% volt azok aránya, akik hisznek a jelenségben.

Érzelmeink valósága

Szerző: 
Cikkek: 

Az elhárító mechanizmusok mindennapi lelki működésünk fontos alkotóelemei. Számos tényezőn múlik, hogy segítenek, vagy éppen akadályoznak valamilyen fájdalmas érzés kezelésében. Amennyiben akadályoznak, akkor segíthet a pszichoterápia, ahol persze szintén megjelennek az elhárításaink, de a szakképzett terapeuta segít ezeket és a mögöttük rejtőzködő érzéseket azonosítani. A pszichoterápia ettől is nagyon felkavaró és nehéz lehet...

Lelkünk számos kreatív, gyakran rafinált módon képes áthangolni a valóságot. Az „áthangolások” egy része elhárításként vagy elhárító mechanizmusként ismert, amelynek legfőbb célja, hogy átmenetileg megvédjen minket valamilyen konfliktusos vagy fájdalmas érzéstől, és fenntartsa lelki egyensúlyunkat.

Egy „becsületes hazugság”: a konfabuláció

Mindenekelőtt fontos megkülönböztetni a konfabulációt a hazugságtól. A konfabuláló személy, ha „rajtakapják”, hogy valótlant állított, nem ismeri ezt el – hiszen nincs tudatában annak, hogy nem mond igazat. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hamis emlékkép helyett azonnal új elméletet gyárt.

Az emberi emlékezet nem gombnyomásra működik – bármennyire is szeretnénk pontosan felidézni egy régi emlékképet, óhatatlanul maradnak benne lyukak, hiányosságok, s a hozzá fűződő érzelmek is torzíthatják a felidézés pontosságát. Ám a szakadozó, csonka vagy torz dolgoknál jobban szeretjük a lekerekítettet, a befejezettet, az „egészet”. Így van ez az emlékekkel is, amelyeket – ha hézagosak – egy különös módszerrel: a konfabulációval egészítünk ki.

Hazudj, ha tudsz!

Igazságok a hazugságról

A hazugság egyik funkciója, hogy szeretnénk jó színben feltüntetni magunkat mások előtt, és önbecsülésünk érdekében elkerülni a zavarba ejtő és megalázó helyzeteket, másrészt igyekszünk a másikat is megvédeni, és meg kívánjuk előzni, hogy egy-egy kellemetlen igazsággal másokat meg kelljen bántanunk...

Az eddigi kutatások arra az eredményre jutottak, hogy nincsenek abszolút módon megkülönböztető viselkedéses jelek, amelyek Pinokkió orrához hasonlatos módon megbízhatóan mutatnák, ha valaki hazudik. Izgalmas kérdés, hogy ha absztrakt módon olyan könnyen eldönthető, mi igaz és mi nem (legalábbis a személy számára), akkor hogyan lehetséges, hogy a kutatók nem találnak teljesen egyértelmű fiziológiás és viselkedéses jeleket, amik a hazugságot kísérik?

(Túl)élőművészek

Trauma hatására az ember nemcsak önmagát, hanem az őt körülvevő világot is újraértékeli: megtanulhat nemet mondani és saját magát tartani szem előtt, megtanulhatja, hogy csak a pozitív kapcsolatokat érdemes fenntartania – és megtanulhat végre megnyílni nekik, tőlük segítséget kérni és elfogadni. A túlélők saját maguk számára is meglepő módon a halandóság élményének hatására új viselkedéseket próbálnak ki – olyanokat, amelyeken talán régóta gondolkodtak, de soha nem merték megpróbálni.

Amikor először léptem be egy Százszorszép hastáncórára, felmerült bennem a kérdés, hogy ez egész biztosan valóság-e? Egy napfényben úszó tükrös teremben nagyjából negyven fiatal és kevésbé fiatal hölgy pörgött-csörgött színes szoknyákban és kendőkben. Hiába világváros Budapest, hiába láttam már sok kultúra tücskét és bogarát, ez a látvány megdöbbentett. Középkorú asszonynak ugyanis nem illik a hasát kilógatni. Vagy legalábbis nem szokás.

„A célzóvíz csak mítosz”

Interjú Lénárt Ágota sportpszichológussal

A majdani sportkarrier megjóslása azért nehéz feladat a pszichológus számára, mert a gyerek nem látja maga előtt az összes lehetőséget, nem tudja reálisan megítélni és árnyaltan kifejezni, mit szeretne elérni. A projektív tesztek – akár egy egyszerű rajzvizsgálat – viszont erről is nagyon sokat elárulnak. A többlépcsős kiválasztás során a gyerekek életkorának megfelelő projektív és papír-ceruza tesztek mellett mérjük az igényszintet, a motivációt.

A mai magyar társadalomban a kritizálás, a megalázás, a sárba tiprás jött divatba a kibontakoztatás, a támogatás és a teljesítményfejlesztés helyett.

Beszélő és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal

Cikkek: 

Az immunrendszer úgy működik, mint a jó rendőrség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.

Az embrió kifejlődésének van egy belső és egy külső programja. A belső program felelős azért, hogy kb. 40 hét alatt kifejlődjön a gyermek. A külső program már ekkor is érvényesül, ilyen hatás például az édesanya hangja, hőmérséklete, táplálkozása stb. Ha pedig dohányzik, akkor természetesen annak káros hatása is. Ha megszületik a gyermek, akkor további külső hatások érvényesülnek. Ezek között a táplálkozást, a mozgást, a fényhatásokat, gyógyszereket, fertőzéseket, sőt a lelki hatásokat is említhetjük. A külső pszichoszomatikus hatások a belső funkciókat is befolyásolják.

Bennünk ketyegő órák

A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása

A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk. 

Az alvást és zavarait az emberiség történetében mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az alváshoz, az álmodáshoz számos misztikus hiedelem kötődött, az inszomniát pedig már ókori orvosok is kezelést igénylő problémának tartották. Arról azonban, hogy pontosan hogyan működik az alvás és hogyan jön létre az alvászavar, egészen a legutóbbi időkig szinte semmit sem tudtunk, és számos részletét még ma sem ismerjük. Néhány fontos felfedezés azonban alapvetően megváltoztatta az alvásról alkotott elképzeléseinket és segített tisztázni a biológiai ritmus homályos fogalmát is...

Nyelvi ákombákom

Avagy: Hogyan lehetünk többnyelvűek?

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.”  

-->Évszázadokon át az élet szinte elképzelhetetlen volt több nyelv biztos tudása nélkül, és sok gyermek született különböző nemzetiségű nemesi családok találkozásából. Ha az akkori gyerekeknek sikerült, miért ne sikerülhetne a maiaknak? És talán egyszer majd ők is elmondhatják magukról azt, amit V. Habsburg Károlytól oly sokszor idéznek: „Az Istenhez spanyolul szólok, a nőkhöz olaszul, a férfiakhoz franciául, a lovamhoz pedig németül.” 

„És milyen nyelven fogtok hozzá beszélni?” – teszik fel gyakran a kérdést különböző anyanyelvű pároknak, akik első gyermeküket várják. Még bonyolultabb a helyzet akkor, ha a közös nyelv egyikőjüknek sem az anyanyelve, hanem egy ún. közvetítő nyelv, például amikor egy magyar és cseh pár egymással angolul beszél.

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára