Jelenlegi hely

Lelki egészség

Szerethető vagyok (!)?

Az érzelmi bántalmazás háttere és következményei gyermekkorban
Szerző: 

A  bántalmazó kapcsolat felett érzett bűntudat – amit a szülők alakítanak ki gyermekeikben a felelősségre vonásaik alkalmával –, a szülői elfogadás megszerzéséért folytatott kétségbeesett próbálkozás mintegy kötőanyagként a bántalmazó családhoz láncolja a gyermeket. Sok esetben előfordul, hogy a gyermekek folyton visszatérnek a szülői házba a rég megérdemelt elismerés reményében, ezzel azonban megteremtik a lehetőségét, hogy a szülők ismét a legkegyetlenebb fegyverükhöz, a szavakhoz nyúljanak, és tovább rombolják gyermekeik önértékelését.

 

Meddig érdemes élni?

Avagy: gyógyítható-e a felgyorsult öregedés?
Szerző: 

Meddig érdemes élni? Ezt a kérdést nem illik feltenni. Ugyanis nagyon rossz íze van. Aki ehhez hasonló kérdéseket feszeget, darázsfészekbe nyúl. Én mégis farizeus magatartásnak vélem, ha a demenciával foglalkozó szakemberek – elsősorban erkölcsi vagy jogi korlátokra hivatkozva – kényelmesen megkerülik vagy a szőnyeg alá söprik a kérdést.

A várható életkor világszerte követhető növekedését első megközelítésben egyértelműen örömteli eseménynek, a civilizáció és a tudomány diadalának tarthatjuk. Gondoljunk csak azokra a népekre, akik az elégséges élelemnek, a tisztább ivóvíznek – vagy egy-egy súlyos betegség megfékezésének – köszönhetően élnek ma hosszabb ideig. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy az újonnan nyert éveket erejük teljében lévő (fiatal vagy középkorú) személyek kapják, akik teljes mértékben képesek az alkotásra és az örömök befogadására. A ténylegesen idős emberek (pl.

Amikor a gyerek KICSIT MÁS

Szerző: 

Ma már a „kicsit alkalmatlanok” meglehetősen sokan vannak, ők azok, akik bizonyos dolgokban kicsit rosszabbul teljesítenek, vagy egyszerűen csak nem bírják jól az iskolát. Igen magas azoknak a gyerekeknek az aránya, akik szomatizáltak, félnek, amikor reggelente iskolába kell menniük, akik hasfájósak, hasmenésesek.

Aki indított már iskolába hat-hétéves gyereket, tudja, micsoda büszke lelkesedéssel készül a tanító nénihez. Mekkora hévvel és milyen nagy örömmel pakolgatja a füzeteit, nézegeti a színes könyveket, rendezgeti a ceruzáit. Aztán telik-múlik az idő, reggelente egyre nehezebb felkelni, és egyszerre jön egy üzenet a pedagógustól. „A gyermek nagyon okos és tehetséges kisfiú/ kislány” – halljuk –, „csakhogy...” és a csakhogy után hosszú felsorolás következik a gyermek „bűnlajstromáról”, a szülői szívbe pedig beleköltözik valami nehéz, fojtogató szorongás.

Titokzatos testi tünetek - 3.

Stressz és szomatizáció

A szomatizálók körében például gyakori, hogy eltúlozzák a stressz jelentőségét és fontosságát, s a lehető legrosszabb kimenetelt (pl. „ez tönkre fog engem tenni”) valószínűsítik. Ez a gondolkodásmód gyakran a testi tünetekre is jellemző (pl. „ez a fájdalom soha nem fog elmúlni”).  Könnyen belátható, hogy az ilyesfajta katasztrofizálás csak fokozza a negatív érzéseket és nem enged teret a pozitív érzelmeknek. 

A negatív érzelmek kifejezése segítheti, hogy azoknak ne legyen egészségkárosító hatása.

Elektronikus zaklatás – Cyberbullying

Szerző: 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe. Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.

 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált  társaikat.

Szerelemfüggőség

Szerző: 

 

Nem egyformán szeretünk: lehet, hogy akit szeretünk, nem szeret minket, vagy fordítva, aki minket szeret, nem gyújtja lángra a bennünk hibernált szerelmi tüzet – ezt érdekes módon tudományos kutatások is megerősítik. Egy amerikai vizsgálatban a kutatók két kérdést intéztek a férfiakhoz és a nőkhöz. Az egyik kérdés az volt: „Visszautasított-e már valaki téged, akit igazán szerettél?”, a másik: „Elutasítottál-e már valakit, aki téged igazán szeretett?”. A két kérdésre meglepően magas arányban (95%) mind a nők, mind a férfiak igen választ adtak. Az eredmény számomra nem meglepő. Ha mélyen és lehetőleg objektíven elgondolkodunk régebbi viszonyainkon, barátaink kapcsolatain vagy akár olvasmányainkon, magunk is megállapíthatjuk, hogy a szerelem legnagyobb ellensége az érzelmek (a ragaszkodás, a vágy, az önfeláldozás), a figyelem, az álmok, a célok intenzitásának különbözősége.

A szerelemben folyvást arra az emberre gondolunk, aki az érzelmi hullámvasutat elindítja bennünk. Ha minden simán menne, ha nem volna kockázat, erőjáték, színjáték, ha minden úgy lenne, ahogyan mi szeretnénk, talán nem is lennénk szerelmesek. Hullámvasút kell ahhoz, hogy érzelmi központjaink aktiválódjanak.

Aludjunk rá egyet: álom és kreativitás

Szerző: 

Élénk és gyakorta különös álmaink arról tanúskodnak, hogy agyunk alvás közben is intenzív munkát végez, ráadásul az álmok egyes jellegzetességei (pl. bizarrság, érzelmi színezet, vizuális hangsúly) arra utalnak, hogy az álmodó tudat minőségileg eltér az éber tudati működéstől. Álmainkban gyakran egészen távoli tudattartalmak – az elmúlt nap eseményeinek töredékei, gyermekkori emlékek, kósza gondolatok, érzések – keverednek egymással és fonódnak össze többnyire koherens álomtörténetté.

Friedrich August Kekulé, a XIX. századi német kémikus hosszúra nyúló éjszakákon át töprengett a benzol vegyületének talányos szerkezetén, míg egy hajnali órában végül elszenderült, és különös álmában egymás farkába harapó kígyók jelentek meg lelki szemei előtt. Az örökkévalóságot, a dolgok örök körforgását szimbolizáló mitológiai szimbólumot, az úgynevezett Ouroborost – melyet az akkortájt még korántsem szakbarbár tudósok vélhetően jól ismertek – megjelenítő álom ráébresztette Kekulét arra, hogy a benzol gyűrűs szerkezetbe rendeződik.

A kényszeres vásárlás pszichológiája

Szerző: 

A tipikus jelenet a következő: a(z általában női) vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat. A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, törődnek a vevővel, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki.

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát.

Az orvos nem apostol

A jó kapcsolat gyógyít - beszélgetés dr. Harrach Andorral
Szerző: 

A test és lélek egysége a pszichológiai közgondolkodásban már csaknem százéves múltra tekint vissza. Bálint Mihály, a híres orvos és pszichoanalitikus ezt a gondolatot már az ötvenes években próbálta átültetni az orvosi gyakorlatba. Világhírűvé lett műve: Az orvos, a beteg és a betegség itthon is napvilágot látott 1961-ben, a gondolat, hogy test és lélek szétválaszthatatlan egységet alkot, a hazai orvoslástól mégis idegen még. Dr. Harrach Andor pszichiáter, pszichoterapeuta nemrégiben tért vissza Németországból, ahol sokáig pszichoszomatikus klinikát vezetett. Idehaza orvosoknak Bálint-csoportokat szervez, emellett pedig kollégáival együtt a pszichoszomatika magyarországi helyzetét feltáró kongresszusra készülődnek októberben. 

A gondolat, hogy test és lélek szétválaszthatatlan egységet alkot, a hazai orvoslástól idegen még.

Varázsszőnyegen önmagunkhoz

A biblioterápia

A mesék és a mítoszok a világ minden táján gyógyító történetként szolgáltak a léleknek, a gyermekkor élményvilágában gyökerező tudattalan személyiségrészeket megszólítva járultak hozzá a lélek ápolásához. Ezek a szimbolikus történetek a tudatos tapasztalaton kívüli mélyebb rétegeket mozgatják meg, ott „hatnak”, ahol a lélektartalmak a színekkel, illatokkal, mozdulatokkal, hangokkal és fényekkel egybeforrnak. A régi kultúrák mesemondói a falu „lélekgondozói” voltak...

Mikor azt érezzük, megragadott minket egy vers vagy egy népdal, mikor nem tudunk letenni egy könyvet, de akkor is, mikor találónak érzünk egy-egy szólást, bölcsességet, érdemes időt hagyni magunknak arra, hogy együtt legyünk az alkotással és egybeolvadjunk vele, hogy aztán a feldolgozás egy tudatosabb szintjén elengedjük és messzebbről is megvizsgáljuk, vajon miért hatott ily módon az adott mű...A valóság művészi eszközökkel való átformálása és visszatükrözése lehetőséget ad az eltávolodásra, ugyanakkor ebben a kreatív mezőben, a művel való folyamatos kommunikációban, a tudattalan és tudato

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára