Jelenlegi hely

Lelki egészség

Egy aktív-éber hipnotizőr

Interjú Bányai Éva professzorral
Cikkek: 

Volt egy éberen tanuló kontrollcsoport, s egy hipnózisban tanuló, 24 főből álló kísérleti csoport. 24-ből 20-an úgy viselkedtek, ahogy azt a pavlovi hipnóziselmélet alapján várhattuk is tőlük.  Négyen azonban másképp viselkedtek, egyikük azt mondta: „Miért mondjátok, hogy elalszom, alszom, mély hipnotikus állapotban alszom, amikor én egyáltalán nem alszom el! Sokkal jobban tudok figyelni, mint máskor!” Ez nem hagyott nyugodni. Lehet, hogy nem is igazán alvásszerű ez az állapot, lehet, hogy csak azért viselkednek így a személyek, mert azt mondjuk nekik, hogy elalszanak? Egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy az alvás nem lényegi feltétele a hipnózisnak...

Részlet a Bányai Éva professzorral készült interjúból: 1972-ben a doktori disszertációmat már ezzel a címmel írtam: A hipnózis hatása a tanulásra. A kísérletsorozatban volt egy éberen tanuló kontrollcsoport; s egy hipnózisban tanuló, 24 főből álló kísérleti csoport. 24-ből 20-an úgy viselkedtek, ahogy azt a pavlovi hipnóziselmélet alapján várhattuk is tőlük.

A szorongásról – röviden

Szerző: 
Cikkek: 

Ki ne élt volna át szorongást egy-egy fontosabb vizsga, interjú, megmérettetés előtt? Amikor úgy érezzük, szívünk majd kiugrik a helyéből, kiszárad a szánk, remeg egész testünk, izmaink megfeszülnek – és meggyőződésünk, hogy képtelenek leszünk akár megszólalni is az adott eseményen. Persze ennek az izgalomnak (vagy inkább félelemnek?) vannak különböző fokozatai. Van, akit szinte megbénít, van, akit pedig jobb teljesítményre serkent.

Ki ne élt volna át szorongást egy-egy fontosabb vizsga, interjú, megmérettetés előtt? Amikor úgy érezzük, szívünk majd kiugrik a helyéből, kiszárad a szánk, remeg egész testünk, izmaink megfeszülnek – és meggyőződésünk, hogy képtelenek leszünk akár megszólalni is az adott eseményen. Persze ennek az izgalomnak (vagy inkább félelemnek?) vannak különböző fokozatai. Van, akit szinte megbénít, van, akit pedig jobb teljesítményre serkent.  Lássuk csak, mi minden játszhat közre ebben?

Lehetőségek kora? – avagy lábunk alá a talajt

Ma a média minden lehetséges csatornáján keresztül – és azokon kívül is – elárasztanak az információk, ahhoz azonban nincsenek megfelelő eszközeink, hogy fel is dolgozhassuk az így nyert adatokat, és megküzdhessünk az egyre növekvő stresszel. Megfelelő információkezelő kompetenciák híján viszont ki vagyunk szolgáltatva a plakátokról integető szilikonmellű, csontvázalkatú modell-lányoknak, a Photoshopnak, vagy a szappanoperák érzelmeiket bámulatos művészi érzékkel kezelő sztárjainak, akik észrevétlenül kúsznak be életünkbe, és hatással vannak testképünkre, identitásunkra és önértékelésünkre is.

A XXI. század temérdek vívmánnyal ajándékozta meg az emberiséget, az Airbuszok és a Google Earth óta meglehetősen lecsökkentek a távolságok, a kábeltévé és az internet szélessávú csatornáin hömpölyögő információáradat az időt felgyorsította, ám nem növelte a társadalomban az érzelmileg stabil, lelkileg kiegyensúlyozott emberek arányát. Sőt, manapság a depresszió, szorongás, szenvedélybetegségek, magatartásproblémák, evészavarok olyan természetességgel fészkelik be magukat mindennapjainkba, hogy lassan fel sem tűnik nekünk, hogy jelenlétük korántsem természetes.

Találd a NŐT! – avagy a „fogyasztó” nő

Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, több mint háromnegyedük osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Magyar Fogyasztó Platform Találd a NŐT! című konferenciáján, ahol a  résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól.

 

Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, több mint háromnegyedük osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Magyar Fogyasztó Platform Találd a NŐT! című konferenciáján, ahol a  résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól, de „lehullt a lepel” az elérésükhöz szükséges leghatékonyabb kommunikációs eszközökről is.

50 dollárért Casanova?

Mai tudásunk az emberi feromonokról
Szerző: 

A reklámelemzők kedvence lehetne, de bárkiből gyöngyöző kacajt válthat ki az online megrendelhető feromon-készítmények hirdetéseinek áttanulmányozása. Szórakoztató esszenciáit jelentik mind az emberi találékonyságnak, mind a befolyásolás művészetének. A piacvezető termék  készítői például költőien a „kulcs a nő szívéhez” szlogennel villognak. Nemcsak az urak meglévő kapcsolatainak robbanásszerű kivirágzását, de lehengerlő első benyomást is ígérnek.

 

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport működése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1).

Felnőttmesék - elég-e a hit?

Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket.

 

Nem minden az, aminek látszik. Mindennapi életünkben ezt számtalan történet igazolja, s ebből adódóan érdekes helyzetek keletkeznek. Drága dédnagyapám rendkívül makacs ember hírében állt. Számos, az idős korra jellemző betegsége, panasza volt, azonban meg volt győződve róla, hogy bármilyen gyógyszert írt is fel neki az orvosa, az biztos, hogy nem fog használni, sőt, száz százalék, hogy még ront is az állapotán. Meglepő módon valóban egyetlen orvosság sem volt nála hatásos, jóllehet orvosilag semmi sem indokolta az állapotjavulás hiányát.

Félelem nélkül?

Cikkek: 

Ki ne ismerné azt a bénító érzést, amelyet akkor érzünk, amikor ismét a fogorvos rettegett székébe kerülünk? Leginkább a fúrótól és az injekciós tűtől, mint fájdalmat keltő eszközöktől félünk, de sok egyéb tényező is növelheti rossz érzésünket. Arról viszont kevesen tudnak, hogy vannak olyan alternatív módszerek, amelyek képesek csökkenteni ezt a negatív élményt.

 

Ki ne ismerné azt a bénító érzést, amelyet akkor érzünk, amikor ismét a fogorvos rettegett székébe kerülünk? Leginkább a fúrótól és az injekciós tűtől, mint fájdalmat keltő eszközöktől félünk, de sok egyéb tényező is növelheti rossz érzésünket. Arról viszont kevesen tudnak, hogy vannak olyan alternatív módszerek, amelyek képesek csökkenteni ezt a negatív élményt. Ilyen lehetőség a pozitív szuggesztió, illetve a hipnózis alkalmazása a kezelés során.

Sikertelen és „túl sikeres” fogyókúrák

Szerző: 

Szinte egyik fogyókúrás módszer sem tér ki a fogyókúrát kísérő pszichés tényezőkre, pedig a fogyókúra valójában fejben dől el. Az első lépés a súlyleadáshoz vezető rögös úton az elhatározás megszületése, melyhez elengedhetetlen a gondolkodásmód megváltoztatása. Először gondolatban kell felkészítenünk magunkat az életmód-változtatásra, tudatosítanunk kell célunkat, és elegendő akaraterőt kell gyűjtenünk. 

A WHO Európai Régiójában minden második felnőtt és a gyermekek ötöde túlsúlyos (túlsúlyosnak azok az egyének számítanak, akiknek BMI index 25-30 között van, 30 feletti BMI index esetén már kövérségről, elhízottságról beszélünk). Csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Ennek előfordulása Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű: az iskolás gyermekek és a 18-30 év közötti felnőttek csaknem fele túlsúlyos, a 40 év felettiek között az elhízottak aránya 60-75%!

Mit (t)eszünk az egészségünkért?

Egy felmérés tanulságai
Cikkek: 

A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvető tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik – még akkor is, ha az vélhetően kevésbé egészséges. Csupán a maradék egytized figyel oda arra, hogy gondosan válassza meg ételeit. A legfrissebb felmérések eredményei szerint szinte minden társadalmi csoportra egyformán jellemző, hogy többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége megőrzése érdekében.

 

A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvető tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik – még akkor is, ha az vélhetően kevésbé egészséges.

A reinkarnációtól a halántéklebenyig - avagy a déjà vu keletkezése

Szerző: 

Talán érezték már úgy, hogy egy adott pillanatban tudják, mi lesz a következő lépés, amit megtesznek, és a helyzet, amiben benne vannak, vészjóslóan ismerős – mintha már megtörtént volna, mintha láttuk volna már. Vajon mindannyiunkban egy jósnő veszett el? Valóban meg tudjuk érezni – ha megmondani nem is – a jövőt?  Erre a kérdésre keresem a választ ebben a cikkben, természetesen nem ezoterikus tanok bemutatásával, hanem sokkal tudományosabb síkra terelve a szót.

 

 

Talán érezték már úgy, hogy egy adott pillanatban tudják, mi lesz a következő lépés, amit megtesznek, és a helyzet, amiben benne vannak, vészjóslóan ismerős – mintha már megtörtént volna, mintha láttuk volna már. Vajon mindannyiunkban egy jósnő veszett el? Valóban meg tudjuk érezni – ha megmondani nem is – a jövőt?  Erre a kérdésre keresem a választ ebben a cikkben, természetesen nem ezoterikus tanok bemutatásával, hanem sokkal tudományosabb síkra terelve a szót.

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára