Jelenlegi hely

Lelki egészség

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

Szerző: 
Cikkek: 

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Az alvó ember is képes észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e vagy sem.

A látás elvesztése után – a feldolgozás útjai

Teljesen más vakon születni, mint elveszteni a látást. Ha valaki vakon születik vagy gyermekként vakul meg, akkor a vakság természetessé, magától értetődővé válik, viszont minél később történik, az adaptáció annál nehezebb feladat. Felnőttkorban a látás elvesztése olyan szeizmikus, elementárisan negatív esemény, amely szétveti azokat a kereteket, amelyek között mindaddig a világgal kommunikáltunk. A megváltozott körülmények az egyén számára új kereteket jelölnek ki, mind a világgal és másokkal való kommunikációja, mind saját testéhez és identitásához való viszonya tekintetében. A döntő kérdés, hogy ezek a keretek korlátok lesznek vagy egy olyan kihívásokkal teli lehetőség-tér, amelynek szabályait és határait feltárva, új képességekkel és viszonyulásmódokkal megtöltve azt újra élhetővé és otthonossá válik a világ.

A látásvesztés traumája egy egész életre szóló testi, pszichés, egzisztenciális - totális veszteség. Az egyén számára ugyanolyan gyászmunkát tesz szükségessé, mintha valakit elveszített volna. Ez a valaki látó énje volt. Trauma, stigmatizáció és identitás problémája szorosan összetartozik a vakság feldolgozásában. Énképünk nagyban függ a szociális normáktól és a környezetünk ránk adott reakcióitól, így a környezet sztereotípiái és szánalma csak tovább erősíti a kirekesztettség érzését.

Az anorexia nervosa bio-pszicho-szociális háttere

Szerző: 
Cikkek: 

A táplálkozási zavarok előfordulása az elmúlt három évtizedben növekedett meg drasztikusan, és vált aktuális, nyilvános figyelmet igénylő témává. Kialakulásában számos tényező közrejátszhat, például a kor karcsúságideálja, a fokozott elvárások, a betegségre való hajlam, ezért a táplálkozási zavarokról való gondolkodást ma már az olyan bio-pszicho-szociális modell határozza meg leginkább, mely a kialakulásra hajlamosító, kiváltó és fenntartó kockázati tényezőket egy modellbe integrálja.

A táplálkozási zavarok előfordulása az elmúlt három évtizedben növekedett meg drasztikusan, és vált aktuális, nyilvános figyelmet igénylő témává.

Utazás a koponyán belül - Beszélgetés Janka Zoltán professzorral

Mindig a részt kutatjuk, de az egész a fontos
Szerző: 
Cikkek: 

Ha egy zsúfolt villamoson utazik, nem találna a tömegben két embert, akinek például a „dopamin-háztartása” egyforma lenne. Ez jó is, meg rossz is. A gyógyszerkutatás szempontjából kétségkívül rossz, hiszen a gyógyszert egy bizonyos hatás elérésére fejlesztették ki, ám az emberek nem egyformán reagálnak rá. Itt lép be ismét az egész embert néző orvos, s keresi meg az adott személy számára leghatékonyabb terápiát.

Sok gén együtt okoz változásokat, betegségeket.

Bizonytalanság… – A Tourette-szindrómáról

A családokban általában többféle reakció születik minden misztikus és megmagyarázhatatlan tünetegyüttesre: a legrosszabb esetben szándékos bosszantásnak tartják a gyermek részéről és büntetik érte, de előfordulhat az is, hogy évekig tabuként kezelik, nem beszélnek otthon róla, de az okát folyamatosan keresik.

„...vannak ezek a fura mozgások, néha hangadások, amiket nem tudok kontrollálni, és nem tudom azt sem, hogy miért csinálom.”

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
Cikkek: 

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei.

Az őrület színeváltozása a középkortól napjainkig

Foucault: A bolondság története nyomán
Cikkek: 

Európa egyes pontjai olyan szent zarándokhelyek voltak, ahová az őrülteket a városok és a kórházak együttes szervezésében utaztatták el - a gyógyítás összefonódott a kirekesztés szándékával. Azonban ez a gyakorlat nem magyarázható kizárólag az alapján, hogy az őrültek haszontalanok voltak vagy veszélyt jelentettek volna a városlakókra. Sokszor nem léphettek be például a templomba sem, nyilvánosan megkorbácsolták őket és egy színlelt hajtóvadászat keretében kergették őket ki a városból. A száműzetés tehát rituális színezetet öltött, a hajóra szálló bolondot nemcsak magával viszi a víz, de meg is tisztítja. Sok városban azonban már a kapuknál fogságba ejtik az őrülteket, így pecsételve meg kirekesztettségüket, hiszen sem a belépés, sem a visszatérés nem lehetséges számukra.

A száműzetés rituális színezetet öltött: a hajóra szálló bolondot nemcsak magával viszi a víz, de meg is tisztítja.

A munkanélküliség munkarendje

Újrakezdés a munka elvesztése után

1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már első alkalommal (5000 különböző betegségben szenvedő embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböző betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéből a 8. legjelentősebb a munkahely elvesztése.

A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemzőit – először 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus.

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára