Jelenlegi hely

Lelki egészség

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Megpecsételt mondatok...

Szerző: 

A megpecsételt mondatok az önértékelést, az énképet támadják, ezért lesznek maradandók. A hétköznapokban látszólag elsüllyednek, valójában azonban bármikor aktiválódhatnak... A sosem felejthető mondatok sokszor olyan támadások, amiket a rivalizációs düh, a féltékenység, az irigység vezérel… A hirtelen felbukkanó negatív érzelem olyan információ, ami – ha valóban ellentmond a hétköznapokban megélteknek – felülírhatja az addigi párkapcsolati „szabályokat”. 

Vannak mondatok, melyek bármily régen hangzottak el, évtizedekkel később is mérnöki pontossággal felidézhetők. Nem merülnek el a felejtés áramában, hanem a fájdalmas – és csak hosszú érzelmi munkával feldolgozható „listán” maradnak. Olykor nincs is tudatos emléknyom, ami mindennap emlékeztetne rájuk, ám érzelmileg feszült helyzetben egyszer csak előbukkannak. Érintetlenül…

Az önbizalomról – kicsit másképp

Szerző: 

Önbizalomhiány nem létezik. Merész, sőt már-már pimasz állítás, hiszen még szavunk is van rá. 

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért, hogylétünkért, önbizalmunkért.

Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig alkoholista? A reziliencia kiemelkedő eseteiben mindig van valami elvárásainknak ellentmondó…”  

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig alkoholista?

A leválásról és az elengedésről

„Nem elég eljuttatni a kapuig, ki is kell engedni rajta”

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

Ki nyer ma? Párkapcsolati stresszkezelés

Idézzünk fel egy pillanatot, amikor éreztük, párunk mennyire szeret minket. Talán most is élénken él bennünk tekintete melegsége, a belőle sugárzó elfogadás, vonzalom, a legszebb közös napunk boldog békéje. Szinte a sejtjeinkben is érezzük, s elmosolyodunk.  

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Maximalizmus és boldogság. Megfér a kettő egymás mellett?

Szerző: 

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre. Ellazultan és felszabadultan hajtod álomra a fejed, ha aznap egy produktív napod volt. Példát akarsz mutatni a gyerekeidnek, ezért igyekszel még jobban csinálni mindent. 

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Oldalak

Feliratkozás Lelki egészség csatornájára