Kutatások

Az "agyfényesítő" zene

Hogyan születik meg fejünkben a zene? Miként raktározzuk el a dallamokat? Miért hat érzelmeinkre? Valóban hat, vagy csak úgy hisszük? Sokan keressük a választ ilyen és hasonló kérdésekre az ember megismerő funkcióival foglalkozó tudományokban – a pszichológiában és az idegtudományban is.   Milyen utakon, milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene, befolyásolja-e a zenehallgatás és a zenélés a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődését?

Tudna, ha akarna…

Az alulteljesítés kialakulásának hátterében mindig valamilyen önértékelési probléma húzódik, amelynek sokféle oka lehet – jellemzően a kudarcok, az elfogadottság érzésének hiánya és a túlzott elvárások vezethetnek önértékelési zavarhoz.

Tizenéves korban, amikor  a fiatalok minden reakcióját, attitűdjét erőteljesen meghatározza az énidentitás alakulása s ennek szolgálatában áll a világ és önmaguk észlelése is, minden teljesítmény, a sikerek és a kudarcok is különös jelentőségűek. Nagyon fontos tehát, hogy képességeinek megfelelően teljesíthessen a fiatal, mert énképe ennek megfelelően alakul.

A számoló agy

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk? Lehet, bár az idegtudományi adatok még ma sem adnak mindenre választ. Mivel a matematika az emberi elme alkotása, egyszerre az agy és a kultúra evolúciójának a terméke, nehéz kibogozni, mi is az oka a fiúk fölényének.

Ferenczi Sándor és a popzene

Egy korábbi tanulmány

IQ – tévedések vígjátéka?

 

Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban elvárásként gyakran megjelenik az ideális jelölt magas intelligenciája. Ha az iskolában egy gyermek nehezen tanulja meg az összeadást, vagy később nehézségekkel küzd a valószínűségszámítás elsajátítása és megértése terén, a tanítók kevésbé intelligensnek bélyegzik a diákot.

Ál-arc – A testdiszmorfiás zavar bemutatása

 

„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.” (Weöres Sándor

50 dollárért Casanova?

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport működése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1). Működésüket elsőként rovarkolóniák esetében – így selyemhernyóknál, vagy a méhek és hangyák ennek köszönhetően is bámulatra méltóan szervezett működésében – dokumentálták, s mára rengeteg feromon-típust megismertünk, így például  félelem-, menekülés - (patkányok), territoriális viselkedéshez köthető (pl. kutyák, medvék), illetve párosodást elősegítő (szex-) feromonokat.

Mit (t)eszünk az egészségünkért?

A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvető tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik – még akkor is, ha az vélhetően kevésbé egészséges.

A reinkarnációtól a halántéklebenyig - avagy a déjà vu keletkezése

 

Talán érezték már úgy, hogy egy adott pillanatban tudják, mi lesz a következő lépés, amit megtesznek, és a helyzet, amiben benne vannak, vészjóslóan ismerős – mintha már megtörtént volna, mintha láttuk volna már. Vajon mindannyiunkban egy jósnő veszett el? Valóban meg tudjuk érezni – ha megmondani nem is – a jövőt?  Erre a kérdésre keresem a választ ebben a cikkben, természetesen nem ezoterikus tanok bemutatásával, hanem sokkal tudományosabb síkra terelve a szót.

„Mosolyogni tessék!”

Olvassuk Janikovszky Éva írását. Mosolykampány a címe, és – ahogy azt már az idézetből és a címből is sejthetjük – mosolyogni hívja a kedves, azaz kedvetlen olvasót. És már mosolygunk is. Jólesően nyújtózunk az apró történeteket olvasva: hát igen, mi mindenre nem képes egy puszta mosoly! Jókedvünk is kerekedik. Azaz. Álljunk csak meg. A mosoly: pozitív érzelmi arckifejezés. Ez világos. De mi is van előbb? Az érzelem vagy az arckifejezés? Először jókedvünk van, és aztán mosolygunk, vagy először mosolygunk és aztán lesz jókedvünk?

Tartalom átvétel