Játék

Mitől jó a játék?

A jó tervezők tudják, hogyan kell adagolniuk a visszajelzéseket, hogyan kell érzelmeket kiváltaniuk – egyszóval hogyan kell beszippantani a játékost az általa megalkotott világba. Ehhez mindazokat  a drámai elemeket felhasználják, amelyek egy könyvet vagy filmet a toplisták élére juttatnak, ám a legnagyobb hangsúlyt itt az interaktivitás, az élvezhetőség kapja. Az élvezeti érték kapcsán az első és legfontosabb tényező az, hogy ezek a programok ténylegesen „játékok” – azaz olyan tét nélküli kikapcsolódást ígérnek, amit önmagáért élvezhetünk.

Lélekjelenlét?

 Gyorsaság, pontosság, stratégiai megfontolás és erős koncentráció az adott pillanatra – csupán ennyi kell ahhoz, hogy az ember jól teljesítsen ezen a teszten. Pedig a józan ész és a tapasztalat szerint, egy helyzet vagy gyorsaságot, vagy pontosságot követelhet meg – mindkettőt nem ér. Ha felmerül egy probléma, akkor vagy azt vállaljuk, hogy megalapozott, részletes és valószínűleg jó reakciót adunk rá, vagy azt, hogy megoldjuk egy órán belül – de akkor ne kérjenek számon minőséget. Legalábbis ez lenne az ideális helyzet. Ebben az elcsépelt mai világunkban azonban más ritmusra járatják az agyunkat. Fontos a minőség, persze, de a lényeg, hogy villámgyorsan készüljön el.

Játékszemlélet

 

A Gestalt pszichológia vagy alaklélektan egyik alapállítása, hogy az egész több mint a részek összessége. Olyan alap ez az állítás, hogy már az észlelés során, tudatos szabályozás nélkül is megvalósul. Ennek a mondatnak az első karakterét például automatikusan egy „E” betűnek észleljük, nem pedig négy darab egyenes vonalnak. Az észlelés során tehát nemcsak felsoroljuk az ingerhelyzet elemeit, hanem jelentésteli csoportokká is szervezzük őket, mint például egy dallam, egy szöveg vagy egy emberi arc.

A csöndes mosoly titka

Nem tudom, ismerik-e azt az érzést, amikor a megbeszélésen már vibrál az ablaküveg a feszültségtől, az ember rongyosra gyűrte az ujjait, de mégis valahogy kibírja, türelmes mosollyal az arcán. Aztán hirtelen egy kollégában elpattan valami, és végre-valahára felemelkedik a hangerő, megjelennek a kevésbé elaborált, de annál egyenesebb kijelentések, az ember pedig megkönnyebbülve dől hátra és némi csöndes örömmel figyeli a dühöngőt.

Rend a lelke...

Az eredeti kínai Mahjongot egy mítosz szerint Konfuciusz fejlesztette ki i.e. 500-ban, a játék feltűnése egyes helyeken egybeesett Konfuciusz látogatásának időpontjával, amikor az országban utazgatott és tanításait terjesztette. A Mahjong három legfontosabb köve három sárkány, amelyek a Konfuciusz által legfontosabbnak elismert erényeket jelképezik: a piros, a zöld és a sárga a jóakaratot, az őszinteséget és a szülők iránti tiszteletet és szeretetet. További bizonyíték lehetne, hogy Konfuciusz nagyon kedvelte a madarakat, talán ezért nevezte el a játékot „Fecskének”. 

Tartalom átvétel