Jelenlegi hely

Iskola

Tudna, ha akarna…

Az alulteljesítés ördögi köre

Egyre gyakoribb probléma, hogy a tizenéves fiatal nem tud és/vagy nem akar képességeinek megfelelő szinten teljesíteni az iskolában. A szülők és a tanárok azt látják, hogy a gyerek nem tanul, nem hajlandó semmi erőfeszítésre, motiválatlan, menekül a kihívások és a felelősség elől, visszahúzódó vagy éppen ellenséges, agresszív, ráadásul sokszor önelégültnek látszik. Ez lenne a kamaszkor? A gyerekek mindig kamaszodtak, de most szinte járványszerű az alulteljesítés...

Az alulteljesítés kialakulásának hátterében mindig valamilyen önértékelési probléma húzódik, amelynek sokféle oka lehet – jellemzően a kudarcok, az elfogadottság érzésének hiánya és a túlzott elvárások vezethetnek önértékelési zavarhoz.

A számoló agy

Szerző: 

Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi.  Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

Az „internet-generáció” után

avagy IKT kompetencia olvasástudás előtt
Szerző: 

E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott „statikus” tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy „magoljanak”, nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról. Az oktatási rendszer pedig a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.

 

 

Mottó: ”…az emberiség történetében most először, a gyerekek valami fontos felett gyakorolnak hatalmat. A szüleik legfeljebb a kisvasutat és a babavilágot irányították, a ma gyermekei azonban vezéregyéniségei egy digitális forradalomnak, ami átalakít minden társadalmi intézményt[1]

Maugli az iskolában

A hazai értelmiség jelentős része elméletben egy emberként áll ki az úgynevezett integrált oktatás – vagyis a hátrányos helyzetű, többnyire roma származású gyermekek és az átlagos vagy jó hátterű tanulók együttnevelése – mint az ország minden kisebbségi problémájára gyógyírt jelentő csodaszer mellett. Csakhogy a felmondott lecke nem szívből szól: felmérések szerint maguk a bázisiskolákban tanító tanárok sem járatnák integrált osztályokba saját gyermekeiket. A felső tízezer pedig természetesnek tartja, hogy az ő kivételes gyermeke tagozatos iskolába járhasson, ahova csak a kivételeseket vehetik fel. Hogy is van akkor mindez?

 

A hazai értelmiség jelentős része elméletben egy emberként áll ki az úgynevezett integrált oktatás – vagyis a hátrányos helyzetű, többnyire roma származású gyermekek és az átlagos vagy jó hátterű tanulók együttnevelése – mint az ország minden kisebbségi problémájára gyógyírt jelentő csodaszer mellett. Csakhogy a felmondott lecke nem szívből szól: felmérések szerint maguk a bázisiskolákban tanító tanárok sem járatnák integrált osztályokba saját gyermekeiket.

Mit tud a gyermeki agy?

Tíz kérdés az olvasás fejlődéséről és fejlődési zavaráról
Szerző: 

Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar – beleértve a diszlexiát is, – gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is. Mi több, egy nagyon új terület, a pedagógiai idegtudomány is szót kér, amely azt vizsgálja, milyen az iskola, mindenekelőtt a tanítási és fejlesztési módszerek hatása a fejlődő agyra.

Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar – beleértve a diszlexiát is, – gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is.

Kiből lehet jó pszichológus?

Beszélgetés dr. Bagdy Emőkével
Cikkek: 

A pszichológia az utóbbi időkben minden magyar egyetemen slágerszak. Sok ezer diák dönt úgy évről évre, hogy a lélekgyógyászatot választja hivatásául. A pszichológia azonban nemcsak a felsőoktatásban, de a gyakorlati alkalmazás területén is hódít, határainkon innen és túl: mind többen és többen érzik szükségét annak világszerte, hogy problémáikkal humán segítő szakemberhez forduljanak. Vajon mitől ilyen népszerű ma ez a tudomány?  Kiből lehet jó pszichológus? Ezekre és  hasonló kérdésekre keressük a választ Dr. Bagdy Emőke klinikai pszichológussal, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával.

 

Ön sok éve tanít már pszichológushallgatókat, s gyakorló gyógyító is egyben. Tapasztalata szerint van bármiféle olyan lelki adottság, amivel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy sikeres pszichológusok legyünk?

Iskolai csúcsteljesítmény és ami mögötte van: perfekcionista gyerekek

Szerző: 
Cikkek: 

Vannak, akik abban érdekeltek, hogy önmaguk számára jó teljesítményt nyújtsanak. Ők maguk szabják meg az elérendő célokat, és saját kritériumaik alapján értékelik aztán magukat. Őket nevezhetnénk én-orientált perfekcionistáknak. A lényeg számukra az, hogy fejlesszék saját képességeiket, minél több tudást szerezzenek meg, a tanulás számukra öröm, élvezik, hogy új ismeretekre tehetnek szert. Olyan célokat tűznek ki maguk elé, amelyek által úgy érzik, növelhetik kompetenciájukat. A jó jegyek megszerzésének motivációja és a többiekkel való versengés csak ez után következik, tehát nem ez az elsődleges hajtóerő. Elsősorban önmaguknak szeretnének bizonyítani.

Sok szülő, ha eljön az ideje, talán még izgatottabban várja csemetéje iskolakezdését, mint maga a gyermek. Mindenki szeretné, ha fia/lánya szorgalmas, okos, ügyes, jó tanuló lenne, és sokan rettegnek attól, hogy mi lesz, ha a gyermek majd nem tud jól teljesíteni. Hiszen a többség sokkal nagyobb problémának tartja, ha egy tanuló rossz vagy közepes jegyeket hoz rendszeresen haza, mint azt, ha folyamatosan, kivétel nélkül csak ötösöket szerez.

IQ – tévedések vígjátéka?

Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban gyakran megjelenik az ideális jelölt magas intelligenciája, mint elvárás. Ha az iskolában egy gyermek nehezen tanulja meg az összeadást, vagy később nehézségekkel küzd a valószínűség-számítás elsajátítása és megértése terén, a tanítók kevésbé intelligensnek bélyegzik a diákot. Az intelligencia szóhoz a köznapi használatban gyakran az okosság, jó problémamegoldás, matematikai tudás, gyorsaság szavak társulnak, az intelligencia hiányához szívesen illesztjük az elmaradottság, csökkent képesség, alkalmatlanság kifejezéseket. De mi áll igazából ennek hátterében? Min alapul a ma világszerte elterjedt, számos formában létező teszt, melyet sok esetben objektív mérceként használunk?

 

Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban elvárásként gyakran megjelenik az ideális jelölt magas intelligenciája. Ha az iskolában egy gyermek nehezen tanulja meg az összeadást, vagy később nehézségekkel küzd a valószínűségszámítás elsajátítása és megértése terén, a tanítók kevésbé intelligensnek bélyegzik a diákot.

Élet a diploma után

Szerző: 
Cikkek: 

Úgy érzed, elvesztetted az illúzióidat a világban? Talán azért nem találsz állást, mert nem vagy elég jó? Nem is tudod, valójában ki vagy? Mit érzel, ha a jövőbe tekintesz, nyugalmat, reményt, vagy bizonytalanságot?  Látod már a hosszú távú céljaidat? Vagy még inkább nosztalgiával gondolsz a fősulira, az egyetemre és a gimire? Ne hidd, hogy másoknak könnyebb!

 

Életünk első 20 évét tanulással töltjük. Iskoláról iskolára járunk, egyik vizsga után jön a következő, dolgozatok, témazárók, zárthelyik… Amikor a hosszú időszak kemény munkája után kezünkbe kapjunk a diplomát, a keménykötésű könyvet, amiért az egész küzdelem folyt, valami véget ér. A múltba biztonságosabban tekintünk vissza, hisz az már lezárult, már nem tartogat meglepetéseket, de a jövő tele van bizonytalansággal. Valami lezárult, és valami elkezdődik. Egy papír nem változtat új emberré, ehhez az új élethez mégis új képességekre van szükségünk.

Rendszerváltás a gyermekkorban - a virtuális világ digitális gyermekei

Szerző: 

Valami megváltozott, a gyerekkor már nem az, ami akár 5-10 éve volt. A szülők és a tanárok jól bevált nevelési módszerei pedig sorra megbukni látszanak. Miért alakulhatott ez így? Miért nem lehet azzal hatni a mai fiatalságra, amivel korábban évtizedekig lehetett? Miért beszélnek a gyerekek egy, a magyartól látszólag teljesen eltérő nyelvet, és miért érezhetjük azt, hogy talán kialakulóban van egy újabb „nagy generáció”?

 

„A gyermekek fejlődésének tanulmányozása azoknak a testi, értelmi és pszichoszociális változásoknak a vizsgálatát jelenti, amelyeken a gyerekek a fogamzás pillanatától kezdve keresztülmennek” (Cole és Cole, 2006).

Oldalak

Feliratkozás Iskola csatornájára