Jelenlegi hely

Internet

A kurkászástól a Facebook Like-ig

Szerző:

Cikkek:

A csoporthoz való tartozás igénye az emberi lélek mélyén gyökeredzik. Kapcsolataink kezelésére sokáig nem létezett jobb módszer a notesznél, majd a mobiltelefon memóriájánál. Tíz évvel ezelőttig az érettségi találkozók olyan szociális cirkusznak számítottak, ahol az ember egyik ámulatból a másikba esett: „Tényleg elvette feleségül?”, „Hová, Lichtensteinbe?”, „Hű, és mikor szabadul?” – záporoztak a kérdések a boldogságtól sugárzó beavatottak felé. Manapság azonban egy ötéves találkozón az emberek csak sokat sejtetően bólogatnak: „Tudom, lájkoltam is már a képeit a fészen”.

A fajok túlélésért folytatott harcában azok az élőlények tettek szert előnyre, amelyek képesek voltak mind nagyobb csoportokat létrehozni, s a tagok együttműködtek közös céljaik megvalósításában. Ennek megfelelően a tetemes evolúciós előnyt jelentő szociális ösztön olyan fejlődéstörténeti korból származik, amikor a homo sapienssé válásnak még a közelében sem jártunk.

További információ A kurkászástól a Facebook Like-ig tartalommal kapcsolatosan

Az „internet-generáció” után

avagy IKT kompetencia olvasástudás előtt

Szerző:

Cikkek:

E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott „statikus” tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy „magoljanak”, nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról. Az oktatási rendszer pedig a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.

Mottó: ”…az emberiség történetében most először, a gyerekek valami fontos felett gyakorolnak hatalmat. A szüleik legfeljebb a kisvasutat és a babavilágot irányították, a ma gyermekei azonban vezéregyéniségei egy digitális forradalomnak, ami átalakít minden társadalmi intézményt”[1]

További információ Az „internet-generáció” után tartalommal kapcsolatosan

Mitől jó a játék?

Pszichológia a videójátékok mögött

Szerző:

Nagy Tamás

Cikkek:

Internet

A számítógépes játékokban gyakran megcélzott belső igény az autonómiára törekvésis, az az érzés, hogy megkötések nélkül cselekedhetünk. Ezt különösen az utóbbi időkben egyre fejlettebbé váló programok teszik lehetővé, amelyek akár egész városokat vagy világokat teremtenek meg és tesznek „virtuális homokozóvá”, ahol a játékos szinte bármit megtehet. Ne feledjük, hogy agyunk bizonyos mértékben becsapható, tehát nem feltétlenül kell valós képességeinket használnunk egy probléma megoldásában, vagy igazi lények fölött gyakorolnunk a hatalmat ahhoz, hogy egy-egy belső motívumot kielégítsünk.

A jó tervezők tudják, hogyan kell adagolniuk a visszajelzéseket, hogyan kell érzelmeket kiváltaniuk – egyszóval hogyan kell beszippantani a játékost az általa megalkotott világba. Ehhez mindazokat a drámai elemeket felhasználják, amelyek egy könyvet vagy filmet a toplisták élére juttatnak, ám a legnagyobb hangsúlyt itt az interaktivitás, az élvezhetőség kapja.

További információ Mitől jó a játék? tartalommal kapcsolatosan

Szerelmes lettem az adatlapodba!

avagy interakciók a hálón

Szerző:

Kővágó Pál

Cikkek:

Internet

Szociálpszichológia

Természetesen a beszélgetésben a „háló másik végén” levő személynek is vannak céljai, melyeket üzenetei tükröznek. Ráadásul mindketten számolnak a másik fél esetleges manipulatív szándékával. Hiszen a siker érdekében letagadhatunk néhány évet, néhány kilót, hozzáadhatunk méreteinkhez néhány centimétert, vagy akár el is vehetünk. A valóság ott és akkor másodlagos, hiszen a torzítás nem jár azonnali negatív következményekkel. A várható jutalom viszont olyan vonzó, hogy bevállaljuk a kis füllentéseket.

Manapság életünk minden területét behálózza az internet. Míg néhány évvel ezelőtt csodabogárnak számított, aki e-mailben vagy elektronikusan kívánta intézni ügyeit, napjainkban az számít különcségnek, ha hagyományos, postai úton kommunikálunk egymással. Ha megkérdezünk valakit, hogy tulajdonképpen mire is jó az internet, nagy valószínűséggel nem kapunk teljes értékű választ. A megkérdezett személy felsorolhat lehetőségeket, funkcionalitásokat, de az igazsághoz talán az áll közelebb, hogy az internet szinte bármire és mindenre alkalmazható.

További információ Szerelmes lettem az adatlapodba! tartalommal kapcsolatosan

Világok hálózata – Szerepjáték az interneten

Szerző:

Cikkek:

Miért nem látjuk ezt a fejlődést azokon, akik sokat játszanak? Miért tűnik úgy, hogy minél inkább otthon vannak ott, annál inkább idegenek a valós világban, s ahogy fejlődik ott a karakterük, úgy hanyatlik itt a személyiségük? Miért ellentétesek hétköznapi megfigyeléseink azzal, amit a pszichológusok gondolnak a szerepjátékról? Talán mert ezek a lehetőségek tényleg csak elrejtettek, és inkább a szórakozásért, mint a fejlődésért játszik valaki.

Pár éve játszani kezdtem egy internetes szerepjátékot. Hamar feltámadt bennem az érzés, hogy ebben a játékban olyan pszichológiai tartalmak jelennek meg, amiket érdemes lenne tanulmányozni. Sokat foglalkoztam a témával szakmai szempontból – ebben a cikkben megkísérlem röviden leírni, mire jutottam eddig.

További információ Világok hálózata – Szerepjáték az interneten tartalommal kapcsolatosan

Találd a NŐT! – avagy a „fogyasztó” nő

Szerző:

Mindennapi Pszichológia

Cikkek:

Életmód

Internet

Magyarországon ma tízből hét nő gondolja azt, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás dolgairól gondoskodni. Ennél is többen, több mint háromnegyedük osztja azt a véleményt, hogy egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról – derült ki a Magyar Fogyasztó Platform Találd a NŐT! című konferenciáján, ahol a résztvevők értékes információkat tudhattak meg többek között a nők fogyasztási, médiahasználati és internetezési szokásairól.

További információ Találd a NŐT! – avagy a „fogyasztó” nő tartalommal kapcsolatosan

Az elefánt szárnya - Interjú dr. Ranschburg Jenővel

Egy kérdés dr. Ranschburg Jenőhöz a virtuális világról

Szerző:

Szále László

Cikkek:

Fejlődéslélektan

Internet

A fejlesztők egyre inkább tudnak olyan világot teremteni, amelybe magunk választotta szimbólumokkal (vagy személyiséggel) be tudunk szállni

Az egyre tökéletesebb és „valóságosabb” virtuális világ sok ponton kapcsolódik a valósághoz, gondoljunk a valódi vásárláshoz vezető virtuális kereskedelemre vagy a virtuális múzeumokban kapható valóságoshoz közeli élményre. A fejlesztők egyre inkább tudnak olyan világot teremteni, amelybe magunk választotta szimbólumokkal (vagy személyiséggel) be tudunk szállni. Ez bizonyos értelemben kitárulkozás – a maga veszélyeivel –, hiszen titkos vágyak, elfojtás nyilvánulhat meg benne.

További információ Az elefánt szárnya - Interjú dr. Ranschburg Jenővel tartalommal kapcsolatosan

Pszichológiai tanácsadás interneten

Szerző:

Cikkek:

…a névtelenség biztonságát átélő levélíró általában gyorsabban és mélyebben megnyílik, olyan érzelmeit, problémáit is kifejezi, melyeket a személyes találkozás során talán magában tartana. Ráadásul az internetes föltárulkozás stílusa meglehetősen érzékletes és személyes... Erre szükség is van, hiszen itt a felek nem ismerik, nem látják s nem is hallják egymást. A névtelenség, a fokozott személyesség és a láthatatlanság együttesen alakítja ki az internetes kommunikáció gátlásoldó (dezinhibíciós) hatását – vagyis a hálón olyan dolgokat is megteszünk, amelyeket a való életben elkerülnénk…

…A netes kommunikáció sajátosságai kimondottan elősegítik a különböző lelki, életvezetési problémák kifejezését, illetve hatékony befolyásolását. Az anonimitás egyetlen más segítő kapcsolati formában sem olyan teljes, mint ez esetben – s a névtelenség biztonságát átélő levélíró általában gyorsabban és mélyebben megnyílik, olyan érzelmeit, problémáit is kifejezi, melyeket a személyes találkozás során talán magában tartana. Ráadásul az internetes föltárulkozás stílusa meglehetősen érzékletes és személyes – ezt a jelenséget hiperszemélyességnek nevezzük.

Hogyan olvasunk a weben?

Szerző:

Laufer László

Cikkek:

Internet

Ha feltételezzük, hogy az oldalon töltött teljes időt olvasásra fordítjuk – ami nyilvánvalóan nem így történik –, és úgy vesszük, hogy 250 szót olvasunk el percenként – ami már a gyorsolvasás határa –, akkor a legrövidebb oldalak esetében is csupán töredékét néznénk meg ténylegesen az információnak. A vizsgált minta alapján a felhasználók átlagosan 20-30 százalékát olvassák el a megjelenített tartalomnak.

A legújabb kutatások alátámasztják, hogy a neten csak a 20-30 százalékát olvassuk el a megjelenített tartalomnak. Ritkábban használjuk a vissza gombot, és böngészéseink során inkább hagyatkozunk az szájt által ajánlott tartalomra.

Jakob Nielsen neve egybeforrt a weboldalak használhatósági (usability) elemezésével. Magyarul 2002-ben megjelent Web-design című könyve – akárcsak a világ minden országában – idehaza is bestseller lett, és azóta is alapműként tekintenek rá a területen dolgozó kutatók.