Jelenlegi hely

Filozófia

Tanuljunk vitázni!

Szerző: 

Mire jó a vitázás és egyáltalán mi fán terem a jó vita? Életünk során rengeteg szócsatát vívunk, s bár sokaknak egymás meggyalázása jut eszébe róla, a vita igenis produktív tud lenni – és nemcsak a feszültség levezetése céljából.  

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek?

Szerző: 

A megbocsátásról mindannyian úgy tudjuk, hogy valami felemelő és nemes dolog. És sok esetben az ellentéte is igaz: megtagadni valakitől a megbocsátást kicsinyes cselekedet és gyenge jellemre vall. 

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?

Elmés gépek

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek tekintjük, akivel annál többet kell törődnünk, minél közelebb kerül hozzánk.

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek tekintjük, akivel annál többet kell törődnünk, minél közelebb kerül hozzánk.

„Brit tudósok bebizonyították”

A tudományos zsargon manipulatív technikái
Szerző: 

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de tulajdonképpen bármilyen meggyőzési szituációban.

A háttérbe szorított szolidaritás

Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás
Szerző: 

Miért van szükség szolidaritásra és mit értünk e kifejezésen?

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az: de jó, hogy ez nem velünk történt.

Összeillés vagy összeillesztés?

Szerző: 

Dolgoznunk kell-e az összeillésért vagy egyszer csak szembetalálkozunk azzal, akivel erőfeszítés nélkül egész életünkre összeillő társak leszünk?

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő életeket?

A szerencse bűvöletében

Szerző: 

Szerencse az a váratlan és kedvező fordulat, ami az egyén hozzájárulása nélkül történik meg, ám érdemben javítja a helyzetét. 

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándéka. Vannak szerencsés alkatok, akiket mindig szerencse ér, és vannak olyanok, akiket üldöz a balszerencse. A felszíni olvasat szerint a szerencse tisztán külső tényező egy élet belső összefüggéseihez képet. Nincs-e azonban a szerencsének mélyebb kapcsolata olyan fogalmakkal, mit a játék, a sors, a kiszolgáltatottság, a jellem, sőt a kultúra?

Oldalak

Feliratkozás Filozófia csatornájára