Az újdonsült szülők számára az egyik legnagyobb probléma a kialvatlanság, hiszen az újszülött csecsemőhöz éjszakánként többször is fel kell kelni, hogy megnyugtassák, esetleg megetessék. Egy ausztrál kutatás szerint azonban ennek nem kéne így lennie, jobb ugyanis, ha a kicsit hagyjuk, hogy álomba sírja magát - így ő is és a szülők is jobban tudnak pihenni.
Amikor 9 évvel ezelőtt egy vidéki kisváros pedagógiai szakszolgálatának tanácsadó szakpszichológusaként kezdtem dolgozni, csak lassan körvonalazódott, mi is lesz a munkám. Hogyan fogok együttműködni a családsegítő szolgálatban dolgozó pszichológussal és a családsegítőkkel? Gyermekorvosokkal, védőnőkkel? A gyermek, a család problémáit ugyanis nem elszigetelten, hanem összefüggéseiben próbáljuk meg kezelni, hiszen így a beavatkozás hatékonyabb lesz – ehhez viszont a szakemberek együttműködése elengedhetetlen. Ahogy az is, hogy a pszichológushoz bizalommal forduljanak a segítségre szorulók.
A gyermek, a család problémáit nem elszigetelten, hanem összefüggéseiben próbáljuk meg kezelni, hiszen így a beavatkozás hatékonyabb lesz – ehhez viszont a szakemberek együttműködése elengedhetetlen.
A testképpel való elégedetlenség szoros kapcsolatban van az önértékeléssel: minél pozitívabb a gyerek önértékelése, annál elégedettebb a testével is és fordítva.
Az egyke gyermekből egyke felnőtt lesz, aki remekül teljesít a saját szakterületén, kitartóan végzi a feladatát, sokszor nagyon sikeres karriert fut be. Sokat dolgozik azért, hogy elérje (a szülei) célját, hogy felnézzenek rá és teljesítményével kivívja mások figyelmét – ezzel csökkentve a társas kapcsolatok terén megélt ügyetlenségeiből származó kisebbrendűségi érzését. Társas kapcsolataiban ugyanis a felnőtt egyke továbbra is bizonytalan.
Az Egyke a szüleivel való együttélés során nem ismerte meg saját kompetenciáit, képességeit, nem tanulta meg, hol vannak a saját határai. „Neki mindent lehet” gondolatkörben élte életét.
Laci keserűen meséli anyukájának, hogy Bence, akiről azt hitte, igazi haver, a Facebookra feltett egy képet róla – egy olyan fotót, amit tulajdonképpen senkinek sem akart volna megmutatni. És persze egy „cikizős” kommentet is írt hozzá. „Hát milyen barát az ilyen??”
Manapság nem ritka történet ez. A közösségi oldalak szinte vonzzák az ilyesfajta „gyerekcsínyeket”. A személyes, szemtől-szemben történő kakaskodást az esetek többségében felváltja az „online bunyó”: fotók és beírások tanúskodnak arról, hogy a gyerekek ezt a fórumot is felhasználják egy kis gonoszkodásra – anélkül, hogy felmérnék: ez is kimeríti a zaklatás fogalmát, és sok keserűséget okozhat a szenvedő félnek.
A Cartoon Network gyermekcsatorna és az UNICEF Magyar Bizottság idén is közös kampányt indít, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek egymás közti erőszakos viselkedésére és annak orvoslási lehetőségeire. A kezdeményezés mellé állt Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó is.
Vekerdyt lapozgatják a kétségbeesett, hullafáradt anyák és apák, ha már végképp nem tudják, mit kezdjenek az aludni nem akaró, válogatós, hisztis, rendetlen, gyomorfájós, hiperaktív gyerekkel. Mert Vekerdy megnyugtat.
Azok a gyermekek, akik a Mesezene módszerével készülnek elő az olvasás megtanulására, és abban a szerencsében van részük, hogy Mesezenét alkalamazó tanító osztályába kerülnek, az óvoda-iskola átmenet nehézségeiből lényegesen kevesebbet érzékelnek, mivel erős kötődés alakul ki a mesezenés szereplők és a gyerekek között. Abban a bizonytalan helyzetben, ahol új környezet, új kortársak, új felnőttek és új protokoll jelenik meg, visszatérnek a Mesezene ismerős szereplői, akik megadhatják a biztonságérzetet.
Azok a gyermekek, akik Mesezenét alkalamazó tanító osztályába kerülnek, az óvoda-iskola átmenet nehézségeiből lényegesen kevesebbet érzékelnek, a Mesezene szereplői, megadhatják a biztonságérzetet.
A digitális galaxis őslakói impulzív, érdeklődő, bátor “figurák”. Elérve a hat-hét éves kort, csillogó szemekkel ülnek be az iskolapadba, s várják a csodát, ami az esetek többségében nem jön el.
Düh, kezelhetetlen viselkedés, figyelemzavar – ezek nemcsak magatartási problémák, a gyerekek ugyanis többnyire így fejezik ki, ha fáradtak – mondja Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
