Jelenlegi hely

Emlékezet

Megpecsételt mondatok...

Szerző: 

A megpecsételt mondatok az önértékelést, az énképet támadják, ezért lesznek maradandók. A hétköznapokban látszólag elsüllyednek, valójában azonban bármikor aktiválódhatnak... A sosem felejthető mondatok sokszor olyan támadások, amiket a rivalizációs düh, a féltékenység, az irigység vezérel… A hirtelen felbukkanó negatív érzelem olyan információ, ami – ha valóban ellentmond a hétköznapokban megélteknek – felülírhatja az addigi párkapcsolati „szabályokat”. 

Vannak mondatok, melyek bármily régen hangzottak el, évtizedekkel később is mérnöki pontossággal felidézhetők. Nem merülnek el a felejtés áramában, hanem a fájdalmas – és csak hosszú érzelmi munkával feldolgozható „listán” maradnak. Olykor nincs is tudatos emléknyom, ami mindennap emlékeztetne rájuk, ám érzelmileg feszült helyzetben egyszer csak előbukkannak. Érintetlenül…

Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája

Az ember kora gyerekkorától kezdve számtalanszor hallja előbb a szüleitől, majd a tanáraitól, később a munkahelyi főnökétől, hogy tanulni jó, tanulni szükséges, mert ez az életben való boldogulás záloga. 

Ez persze alapvetően igaz, még ha nem is érezzük úgy, hogy az újabban sokat hangoztatott „egész életen át tanulás” a legkedveltebb időtöltésünk lenne. Sokan inkább valamiféle „szükséges rosszként” élik meg. A kutatók azonban tisztában vannak azzal, hogy a hétköznapi felfogással szemben a tanulás valójában nem valamiféle fárasztó, különleges tevékenység, aminek az ember időnként nekiveselkedik.

Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?

Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öregedő nyugati társadalmakban folyamatosan emelkedik a hatvan év felettiek aránya. 

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni.

Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva!

Egy új oktatási módszer alapjai

Kontrollált kísérletek bebizonyították, hogy az emlékezeti feladatok, tesztek, vizsgák nem a tanulás sikerességének mérőeszközei, hanem a tesztre – vagyis az emlékezésre – épülő tanulási stratégia az egyik leghatékonyabb módszer a hosszú távon fennmaradó tudás megszerzéséhez. 

Az előhíváson alapuló teszt jelentősen lelassítja, sőt bizonyos körülmények között meg is állítja a felejtést.

Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig alkoholista? A reziliencia kiemelkedő eseteiben mindig van valami elvárásainknak ellentmondó…”  

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig alkoholista?

"Ne felejts!" - Alzheimer Világnap

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.   

ALZHEIMER VILÁGNAP ÉS ALZHEIMER VILÁGHÓNAP

Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra, és kifejezhetik szolidaritásukat a globális ügy mellett. Az ADI és a helyi Alzheimer Társaságok szeptemberben tartják az Alzheimer Világhónapot immáron hatodik éve. A globális kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a demenciával élők drasztikusan növekvő számára, és a betegség globális stigmatizációjára.

Oldalak

Feliratkozás Emlékezet csatornájára