Jelenlegi hely

Életmód

Globesity – avagy a tömeges gömbölyödés

Szerző: 

Félrevezető, hogy az elhízást civilizációs betegségnek tartják: tömegesen a fogyasztói társadalmakban terjedt el – tulajdonképpen a fogyasztói társadalom testi leképeződésének tekinthetjük. Az elhízottak száma csak az 1960-as évek óta duplázódott meg, a korábbi évezredeket inkább az időszakos éhínségek jellemezték. A sok száz év alatt kiéhezett emberiség alig várta a fogyasztói társadalomban megvalósult állapotokat, amikor is korlátlanul juthatott az ételek tömegéhez...

Az utolsó vacsorát megörökítő festményeken a kortárs időszak felé közeledve folyamatosan nő az ételadag mérete.

(Túl)élőművészek

Trauma hatására az ember nemcsak önmagát, hanem az őt körülvevő világot is újraértékeli: megtanulhat nemet mondani és saját magát tartani szem előtt, megtanulhatja, hogy csak a pozitív kapcsolatokat érdemes fenntartania – és megtanulhat végre megnyílni nekik, tőlük segítséget kérni és elfogadni. A túlélők saját maguk számára is meglepő módon a halandóság élményének hatására új viselkedéseket próbálnak ki – olyanokat, amelyeken talán régóta gondolkodtak, de soha nem merték megpróbálni.

Amikor először léptem be egy Százszorszép hastáncórára, felmerült bennem a kérdés, hogy ez egész biztosan valóság-e? Egy napfényben úszó tükrös teremben nagyjából negyven fiatal és kevésbé fiatal hölgy pörgött-csörgött színes szoknyákban és kendőkben. Hiába világváros Budapest, hiába láttam már sok kultúra tücskét és bogarát, ez a látvány megdöbbentett. Középkorú asszonynak ugyanis nem illik a hasát kilógatni. Vagy legalábbis nem szokás.

„A célzóvíz csak mítosz”

Interjú Lénárt Ágota sportpszichológussal

A majdani sportkarrier megjóslása azért nehéz feladat a pszichológus számára, mert a gyerek nem látja maga előtt az összes lehetőséget, nem tudja reálisan megítélni és árnyaltan kifejezni, mit szeretne elérni. A projektív tesztek – akár egy egyszerű rajzvizsgálat – viszont erről is nagyon sokat elárulnak. A többlépcsős kiválasztás során a gyerekek életkorának megfelelő projektív és papír-ceruza tesztek mellett mérjük az igényszintet, a motivációt.

A mai magyar társadalomban a kritizálás, a megalázás, a sárba tiprás jött divatba a kibontakoztatás, a támogatás és a teljesítményfejlesztés helyett.

Bennünk ketyegő órák

A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása

A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk. 

Az alvást és zavarait az emberiség történetében mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az alváshoz, az álmodáshoz számos misztikus hiedelem kötődött, az inszomniát pedig már ókori orvosok is kezelést igénylő problémának tartották. Arról azonban, hogy pontosan hogyan működik az alvás és hogyan jön létre az alvászavar, egészen a legutóbbi időkig szinte semmit sem tudtunk, és számos részletét még ma sem ismerjük. Néhány fontos felfedezés azonban alapvetően megváltoztatta az alvásról alkotott elképzeléseinket és segített tisztázni a biológiai ritmus homályos fogalmát is...

Neurobic

Szerző: 
Azok az idősek, akik szellemileg friss emberek hírében állnak, gyakran azért keltenek ilyen remek benyomást, mert igen erős érdeklődés, kíváncsiság mozgatja őket valamely irányba. A beszélgetéseket is rendre erre terelik, és ha lehet, nem engedik el a gyeplőt – partnerük pedig, lenyűgözve az információáradattól, elfelejt más témát fölvetni, melyben ő lehetne a jobb. Aki irányít, az intelligensebbnek tűnik.
 

 

Prof. Dr. Iván László, a magyarországi gerontológia vezető képviselője egyszer együtt utazott egy idősekből álló csoporttal. Az egyik hölgy odalépett hozzá, s ezt mondta: „Magára ismertünk, és volna egy kérésünk. Legyen szíves, mondja el, bárhová is megy, hogy mi nem öregek vagyunk, hanem időtállóak.” De vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?

Elektronikus zaklatás – Cyberbullying

Szerző: 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe. Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.

 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált  társaikat.

Hétköznapi egyensúly

Cikkek: 

Úgy képzeljük, hogy a kiegyensúlyozott ember végtelenül nyugodt, anyagilag stabil, megfelelő egzisztenciával bír, családja és barátai szeretik, a munkahelyén nagy becsben tartják, a szakmájában tisztelik. Sok minden ebből tényleg igaz. De nem szükséges magunkat azzal stresszelnünk, hogy nem vagyunk harmóniában, mert ennek a képnek nem felelünk meg teljesen – lehet, hogy a harmóniáról alkotott fogalmunk zavar össze minket.

Úgy képzeljük, hogy a kiegyensúlyozott ember végtelenül nyugodt, anyagilag stabil, megfelelő egzisztenciával bír, családja és barátai szeretik, a munkahelyén nagy becsben tartják, a szakmájában tisztelik. Sok minden ebből tényleg igaz. De nem szükséges magunkat azzal stresszelnünk, hogy nem vagyunk harmóniában, mert ennek a képnek nem felelünk meg teljesen – lehet, hogy a harmóniáról alkotott fogalmunk zavar össze minket.

Pedig a kiegyensúlyozottság elérhető és megtartható.

 

Hogyan lehetnénk boldogabbak? 3.rész

Szerző: 

A család légkörének melege, az apai erő és az anyai érzelem hozza létre bennünk a kapcsolatok fontosságának felismerését, a vágyat az ilyenfajta együttlét iránt. A szülői fészektől a barátságokon át a kiscsoportokig, a „csapat-tagság” odatartozás-élményéig, majd a saját párválasztásig halad a természetes fejlődés – az óvodától az iskolákon át a felnőtt „társulásokig”. Az érzelmi szövetségen alapuló társulások (informális kötelékek) és a formális (munkahelyi, hivatalos) kapcsolatok hálózatában, mint társas védőhálóban zajlik életünk, s ez a hálózat megvéd, segít, biztonságot ígér – és optimális esetben ad is – nekünk

Angyal András magyar származású amerikai lélekgyógyász alkotta az ún. szükségeltségi szükséglet fogalmát. A furcsa kifejezés bölcs üzenete: ha van valakid, akinek te vagy a legfontosabb, és kivételesen nagy szüksége van rád, akkor ez köt az élethez, és boldoggá tesz lényed fontosságának tudata. Süle Ferenc magyar pszichoterapeuta írta le a „van valakim” effektust, amely a bibliai Bethesda-példázatból ismert „nincs emberem” helyzetet is megidézi.

Stressz – dopping vagy akadály?

A stressz, ha állandósul, betegséget okozhat. Kimerítheti a szervezet alkalmazkodóképességét, rongálja az önbizalmat, gyengíti a kontrolláltságot, a biztonságérzetet. Megküzdeni a stresszel többféle úton is lehet. A kiváltó tényező jellegzetességei, a személyiség konfliktusmegoldó-képessége árnyalja a lehetőségeket. A komolyabb stressz előbb vagy utóbb kikényszeríti elszenvedőjéből a változást. Megküzdeni vele természetesen akkor lehet a legjobban, ha megértjük, mi is hívta elő.

Az intim kapcsolat – ideális esetben – az érzelmi feltöltődés, a biztonságérzés, az önbizalomban való megerősödés terepe. A párkapcsolatok, házasságok elején gyakran mindez megadatik, de később, az évek múlásával nő az elégedetlenség a partnerrel, a családi szokásokkal, a légkörrel, a szexualitás minőségével avagy mennyiségével, a másik mindent kontrollálni akaró természetével szemben.  Változnak az értékek, a célok, az életkor, a terhek, a vágyak és az örömforrások. Nem minden házasság képes rugalmasan követni mindezt.

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

Az elmondás révén a sérelem múlttá, a múló idő részévé tud válni, ily módon elfelejthető. Amit nem mondunk el, annak a „tudásától” (a rá emlékezéstől) ugyan megszabadulhatunk, de a feszültségétől nem! Mivel az érzelmi agy és a test között olyan szoros viszony van, hogy az érzések testi vetületeit a sejtekben, szövetekben, szervekben hordozzuk, a testbe zárt fájdalom, bánat, sérelem, harag a testünkben fejti ki ártalmas hatásait.

Az egészséglélektan elsőként mutatott rá arra, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A Harvard Egyetem munkatársai végzett diplomásokkal folytattak követéses vizsgálatot. A fiatalokat két csoportra osztották: pesszimistákra és optimistákra, s azt állapították meg, hogy a diplomaszerzést követően egészségi állapotukban 40-45 éves korukra érik el azt a jelentős különbséget, amiért (a sok befolyásoló tényező ellenére) alapvetően a beállítódásuk tehető felelőssé.

Oldalak

Feliratkozás Életmód csatornájára