Jelenlegi hely

Család

A gyermekkori otthon fényei és árnyai

Mit is szeretnének az emberek megélni az „otthon” élményében? Milyen vágyak, fantáziák és konkrét események fűződnek bennük az otthon fogalmához? És mit tükröznek a valóságos tapasztalatok? 

Az otthon tulajdonképpen olyan, mint egy tükör, ami sok mindent megmutat egy család történetéből és jelenlegi realitásából – akár olyan vonásokat is, amiket nem esik jól látni…

Családok az indulatok örvényében

Szerző: 

Ahogy egy évtizede hiperaktív cunami árasztotta el a gyerekterápiás rendeléseket, mostanában Dunát lehet rekeszteni az indulatkezelési problémákkal. Kis gyereknél. Nagy gyereknél. Kamasznál. Szülőnél. 

Mire benő a fejünk lágya, egyre több és árnyaltabb technika áll rendelkezésünkre a belső feszültségek levezetésére. De mi van addig?

Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?

Kapcsolati zavarok korai felismerése – 2. rész

A kapcsolat minőségét leginkább a mindennapi interakciók határozzák meg. A mama-baba párbeszéd is szociális interakció: kölcsönös egymásra hatás, üzenetek, jelzésváltások, kommunikáció, melynek fő ismérvei a hatásgyakorlás, a függés és az érintkezés

Az egészséges kapcsolat alakulása szempontjából nem a durva, traumatikus események, hanem az apró napi történések, közlések, üzenetek a meghatározóak.

Gratulálok, Apuka! Lánya született!

Sándor legkifejezőbben a testével beszél. Ha kislányáról kérdezem, még a tartása is megváltozik: lassan előrehajol, széles vállait szelíden leengedi, és a tenyerére néz. „Alig mertem megfogni a kis rózsaszín csomagot, amit a szülésznő felém nyújtott.”  Gratulálok, apuka, lánya született! – visszhangzik benne még ma is a mondat. 

„Apám hamar ütött, féltem tőle... Én olyan apuka akarok lenni, akitől nem félnek a gyerekei."

Baba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem?

Kapcsolati zavarok korai felismerése – 1.

Mindenki úgy indul neki a gyermekvállalásnak, gyermekszülésnek, hogy azt képzeli el, gyermekével szoros, bizalmas, szerető kapcsolatot alakít majd ki, és sok-sok örömöt fognak együtt megélni. 

Nagyon fontos kérdés, hogy szülőként hol is, mit is kellett vagy lehetett volna másképp tennünk...

A „hátha” nők

Az elköteleződés nélküli párkapcsolatok

...rendelőmben egyre gyakrabban keresnek fel több éve együtt élő, egymás felé el nem kötelezett, gyermek nélküli párok, akik képtelenek kilépni a „biztos, jól ismert boldogtalanságukból”, de nem képesek elköteleződni sem partnerük mellett. 

Valójában mi is az az elköteleződés? Maga az összeköltözés? Az esküvő? A hitvesi eskü? „A Papír”? A gyermekvállalás? Vagy…?

A gyermektelenség hatásai a párkapcsolatra

Szerző: 

Komoly pszichés terhet jelent a két félre – s a párkapcsolatra nézve is –, ha egy pár gyermeket szeretne, és két- vagy akár többévnyi próbálkozás után sem fogan meg a baba. 

Látszólag megadják magukat, de mégis folyamatosan érzik a nyomást: „mit tudnánk még tenni, mikor lesz már gyermekünk?”

A világ összeomlik… A világ kettészakad - Gyermeki válás-narratívák

Szerző: 

Mi, felnőttek már könnyen megfogalmazzuk életünk történetét: jó esetben érezzük, hogy azonosak vagyunk önmagunkkal gyermekkorunktól egészen a jelenig. Fel tudjuk idézni gyermekkori élményeinket, emlékeinket, és azonosulni tudunk akkor énünkkel (legfeljebb már bölcsebbek lettünk bizonyos dolgokban). De ki hallja meg a gyermek történetét?  A gyermekét, akiben saját élettörténete számunkra még láthatatlanul alakul, nem fogalmazódik meg, illetve csak az ő töredékes közléseiből rakhatjuk össze – ha egyáltalán képesek vagyunk meghallani a gyermek hangját, és valóban kíváncsiak vagyunk arra, mit akar mondani.

A válási folyamatban eszközként felhasznált gyermek mindkét szülőjével kapcsolatban belső konfliktust él át.

Oldalak

Feliratkozás Család csatornájára