Jelenlegi hely

Család

Határvillongások

„Zárd már el, ha mondom… Telefonon beszélek... Nem hallod?Halkítsd le! Ne várd meg, míg odamegyek… Na végre…” Ugye ismerős a fenti monológ? Vajon mi történt?  Kedves, aranyos gyermekünk miért változott meg? Hiszen még alig 11-12 éves. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy a fejlődés felgyorsult, már egészen korán szembe kell néznünk azzal, hogy gyermekeink kamaszkorba lépnek, és a határok feszegetésével jelzik: távolodnak, elutasítják a közeli, fontos felnőttek szabályait/értékrendjét, s kitermelik a sajátjukat, a saját kortárs csoportét.

„Zárd már el, ha mondom… Telefonon beszélek... Nem hallod?  Halkítsd le! Ne várd meg, míg odamegyek… Na végre…” Ugye ismerős a fenti monológ? Vajon mi történt?  Kedves, aranyos gyermekünk miért változott meg? Hiszen még alig 11-12 éves. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy a fejlődés felgyorsult, már egészen korán szembe kell néznünk azzal, hogy gyermekeink kamaszkorba lépnek, és a határok feszegetésével jelzik, hogy távolodnak, elutasítják a közeli, fontos felnőttek szabályait/értékrendjét, s kitermelik a sajátjukat, a saját kortárs csoportét.

 

Pszichológiai tanácsadás interneten

Szerző: 

…a névtelenség biztonságát átélő levélíró általában gyorsabban és mélyebben megnyílik, olyan érzelmeit, problémáit is kifejezi, melyeket a személyes találkozás során talán magában tartana. Ráadásul az internetes föltárulkozás stílusa meglehetősen érzékletes és személyes... Erre szükség is van, hiszen itt a felek nem ismerik, nem látják s nem is hallják egymást. A névtelenség, a fokozott személyesség és a láthatatlanság együttesen alakítja ki az internetes kommunikáció gátlásoldó (dezinhibíciós) hatását – vagyis a hálón olyan dolgokat is megteszünk, amelyeket a való életben elkerülnénk…

…A netes kommunikáció sajátosságai kimondottan elősegítik a különböző lelki, életvezetési problémák kifejezését, illetve hatékony befolyásolását. Az anonimitás egyetlen más segítő kapcsolati formában sem olyan teljes, mint ez esetben – s a névtelenség biztonságát átélő levélíró általában gyorsabban és mélyebben megnyílik, olyan érzelmeit, problémáit is kifejezi, melyeket a személyes találkozás során talán magában tartana. Ráadásul az internetes föltárulkozás stílusa meglehetősen érzékletes és személyes – ezt a jelenséget hiperszemélyességnek nevezzük.

Mesebirodalmak, privát zónák

Szerző: 

Bár kecsegtető a gondolat, hogy tizenévesen a gyerekek majd önállóbbak lesznek, végre egy kis nyugtot hagynak a szülőknek, az igazság az, hogy a kamaszok még az otthon tereit illetően is új kihívások elé állítják őket. A kamaszszobában nagy valószínűséggel rendetlenség uralkodik, és a rendrakás is olyan üggyé válik, ami ellen lehet lázadni és háborogni. „Jobb, ha a szülők elfogadják, hogy a szoba állapota nem csupán a serdülő lelkének és életének a tükre, hanem velejárója is.

A gyerekszoba kötelez: mivel a gyerekek számára ez lesz az első számú tárgyi környezet, a szülőknek érdemes folyamatosan odafigyelniük, hogyan alakíthatják mindig szebbé és jobbá a cseperedő új nemzedék változó igényeinek megfelelően.Szerencsére régen idejétmúlt a „lánynak rózsaszín, fiúnak kék gyerekszoba” klisé, és ahogy egyre több bútorból és kiegészítőből választhatunk, minden gyereknek megteremthetjük a számára kedves, hozzá leginkább illő birodalmat.

Testvérek

Aki egyszer testvér lett, az is marad…
Cikkek: 

Egy átlagosnak induló családi vacsora a családdinamikai folyamatok forrongó vegykonyhájává válik… Előbb-utóbb minden olyan téma és konfliktus felszínre tör és megmérettetik, ami egy családban egyáltalán elképzelhető: testvérféltékenység, árulás, a lojalitás kérdései, őszinteség, megbocsátás, politikai ellentétek.

…hiába nő fel. Miért van az, hogy hiába növünk fel, mindig a szüleink gyerekei és testvéreink testvérei maradunk? Egy családba csak beleszületni lehet, az ember nem választhatja a testvéreit. Ezért meg kell tanulni együtt élni azokkal, akiket szeretünk. A 2006-ban indult Testvérek című sorozat e téma ezernyi aspektusát járja körül.

 

MiniAmerika

A fennálló renddel szembeszállók között sokkal kevesebb az elsőszülött, mint azt a demográfiai körülmények indokolnák. A lázadók tipikusan a nem-elsőszülöttek közül kerültek ki! Más szerzők az állítás érvényességét a mai Amerika viszonyai között tették próbára, amikor utánanéztek egy egyetemi lázadás során letartóztatott fiatalok családi helyzetének. Az eredmények Sulloway felismerésének helyességét igazolták: a lázadozó diákok között sokkal több volt a nem-elsőszülött, mint ahogyan azt a népességi statisztika alapján várni lehetett volna.

Oldalak

Feliratkozás Család csatornájára