Jelenlegi hely

Alvás

Döglött sas a havon

Az álomfejtésről

A legtöbb pszichológus az álmodó saját, egyéni asszociációira kíváncsi, tehát megkérdezi őt az álomban szereplő történésekről, személyekről: Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az emberről az eszébe? Mikor érzett hasonlót a való életben? Ezzel a módszerrel a páciens – a terapeuta segítségével – közelebb jut saját álmának megértéséhez, és bepillantást nyerhet saját tudattalanjának világába.

Mit jelent ez Önnek? Mi vagy ki jut erről az eszébe? Mikor érzett hasonlót? Pillantás a saját tudattalanunkba.

Aludni vagy nem aludni: ez itt a kérdés!

Szerző: 
Cikkek: 

Az ember képes alvás közben a tudatos élmény teljes hiányában is észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e számára vagy sem… Amennyiben az alvó agy úgy „ítéli”, hogy odaát, az ébrenlét partjainál nincs semmi érdekes, akkor az alvás elmélyül.

Az alvó ember is képes észlelni a külvilág egyes ingereit, és egyfajta nem tudatos döntést hozni arról, hogy az adott inger fontos-e vagy sem.

Bennünk ketyegő órák

A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása

A kutatások fontos tanulsága, hogy bioritmusunk nem egyszerűen a környezet ritmusának felvételét jelenti, hanem gének által irányított életfunkció, amelyre akár tetszik, akár nem, tekintettel kell lennünk. Amennyiben nem vigyázunk rá, életminőségünk romlik, és ezzel előbb-utóbb egészségünket kockáztatjuk. 

Az alvást és zavarait az emberiség történetében mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az alváshoz, az álmodáshoz számos misztikus hiedelem kötődött, az inszomniát pedig már ókori orvosok is kezelést igénylő problémának tartották. Arról azonban, hogy pontosan hogyan működik az alvás és hogyan jön létre az alvászavar, egészen a legutóbbi időkig szinte semmit sem tudtunk, és számos részletét még ma sem ismerjük. Néhány fontos felfedezés azonban alapvetően megváltoztatta az alvásról alkotott elképzeléseinket és segített tisztázni a biológiai ritmus homályos fogalmát is...

Tudatos álmodás

Elménk játéka álom és ébrenlét határán
Szerző: 

Christopher Nolan Eredet című filmjében a főhős, Cobb képes tudatosan irányítani az álmait, sőt, meghaladva óvatosabb, a katedra elméleti világában rekedt mesterét, amolyan álomügynökként képes belépni mások ”fejébe” is, ahol aztán a gyanútlan álmodó agytekervényei közt vendégeskedő szereplőként könnyűszerrel megszerezheti a megbízói számára felbecsülhetetlen értékű információkat.

Tudatos, vagy más néven világos álmodáson (lucid dreaming) azt értjük, amikor álmunkban felismerjük, hogy a körülöttünk kibontakozó világ nem valóságos, hanem „pusztán” elménk terméke. Míg az álom mentális élményét többnyire valóságosnak tűnő, rendkívül élénk és érzelmekben gazdag történetként éljük meg, melynek magunk vagyunk a főszereplői, a tudatos álmodás során az elénk táruló világ külső szemlélőjévé is válhatunk.

Volt egyszer egy szeparáció

Álmok, rossz álmok, rémálmok

A korai szeparáció fokozza a felnőttkori álmok negatív érzelmi töltését, ami depresszív tünetek párhuzamos fellépése esetén egészen a rémálmokig fokozódhat. A korai életkorban elszenvedett negatív érzelmi hatások némelyikéről eddig is tudható volt, hogy az a felnőttkori rémálmok melegágya. Ilyen például a szexuális abúzus vagy a testi bántalmazás… Az anya tartós távolléte a korai életkorban mindenképpen veszélyes a csecsemő vagy a kisgyerek szempontjából – az emberi történelem során legalábbis mindig így volt, és persze más emlősök kicsinyei sem képesek elboldogulni anyjuk nélkül életük első szakaszában. 

Távol a családtól, anya nélkül… Ez lehetne a mottója azoknak a kutatásoknak, megfigyeléseknek, amelyek az anyától való korai elszakadás hatásait elemzik. Freud követői megfigyelték, hogy az anya tartós távolléte károsan befolyásolja a csecsemő fejlődését, maradandó hatást gyakorol az embergyerek sorsára.

Aludjunk rá egyet: álom és kreativitás

Szerző: 

Élénk és gyakorta különös álmaink arról tanúskodnak, hogy agyunk alvás közben is intenzív munkát végez, ráadásul az álmok egyes jellegzetességei (pl. bizarrság, érzelmi színezet, vizuális hangsúly) arra utalnak, hogy az álmodó tudat minőségileg eltér az éber tudati működéstől. Álmainkban gyakran egészen távoli tudattartalmak – az elmúlt nap eseményeinek töredékei, gyermekkori emlékek, kósza gondolatok, érzések – keverednek egymással és fonódnak össze többnyire koherens álomtörténetté.

Friedrich August Kekulé, a XIX. századi német kémikus hosszúra nyúló éjszakákon át töprengett a benzol vegyületének talányos szerkezetén, míg egy hajnali órában végül elszenderült, és különös álmában egymás farkába harapó kígyók jelentek meg lelki szemei előtt. Az örökkévalóságot, a dolgok örök körforgását szimbolizáló mitológiai szimbólumot, az úgynevezett Ouroborost – melyet az akkortájt még korántsem szakbarbár tudósok vélhetően jól ismertek – megjelenítő álom ráébresztette Kekulét arra, hogy a benzol gyűrűs szerkezetbe rendeződik.

„S-faktor” – avagy miért alszunk?

Szerző: 

A tudományos diskurzusokban az alvást sokan az energiatakarékosság egy módjának tekintették – ez a magyarázat evolúcióbiológiai szempontból is kézenfekvőnek tűnik. Csakhogy az alváskutatók utánaszámoltak: az ember 8 órányi alvással annyi energiát spórol, mint ahány kalóriát egy alma tartalmaz. Ennyi idő elpazarlására tehát nem lehet kielégítő magyarázat az energia-megtakarítás.

 

Az ember naponta átlagosan 7-8 órát alszik, ezzel a mennyiséggel az emlősök „középmezőnyébe” sorolódik: míg a sündisznó naponta 20 órát szundít, az elefántnak mindössze 4 órára van szüksége. Bár életünkből körülbelül 25 év telik alvással, senki sem tudja pontosan, miért is töltünk ágyban ennyi időt. A legtöbb alváskutató egyetért abban, hogy az alvásnak fontos funkciót kell betöltenie, hiszen az összes magasabb rendű állat alszik ilyen vagy olyan módon, annak ellenére, hogy megvan a veszélye az öntudatlan heverészésnek...

Altatás a világ körül

Szerző: 

Őseinknek nem volt más választása, mint együtt aludni utódaikkal, hiszen a vadászó, gyűjtögető nomádok nem tehették le a kicsiket biztonságos gyerekszobákba. Az anyatejből – speciális összetételénél fogva – gyakran kell enni, így az anyja mellett alvó, éjjel is szopó csecsemő az, aki az évmilliók biológiai örökségét megtestesíti. Bár az elrendezés sokféle lehet, a kultúrák többségében a csecsemők ma is az anyjukkal alszanak...

„Anyuuu, szomjas vagyok!” – hangzik lefekvés után a gyerekszobából, és Anyu bevisz egy pohár vizet, hogy tíz perc múlva megérkezzen a menetrend szerinti „Anyuuu, pisilni kell!”, majd a „Túl meleg van!”, a „Nem vagyok álmos!” és a többi.

Oldalak

Feliratkozás Alvás csatornájára