Jelenlegi hely

Home office: mégis kinek jó ez?

A határok elmosódnak a munkahely és az otthon között – ezt a folyamatot gyorsítja fel a jelenlegi világjárvány.

A polgári vagy modern társadalom egyik fontos jellemzője (volt) a munkahely és az otthon szétválasztása, a meghatározott időkeretben zajló munka. A szabadúszó-jellegű munkavégzés,  illetve az informatikai eszközök használatának tömegessé válásával a határok elmosódnak a munkahely és az otthon között – ezt a folyamatot gyorsítja fel a jelenlegi világjárvány. De voltaképpen kinek jó a home office? 

Néhány évvel ezelőtt több nagyvállalati vezető kifejezetten rosszallotta, amikor valamelyik kolléga egy napot „homeoffice”-ban akart tölteni. Az idézőjel arra utal, hogy a vezető csalást, trükköt feltételezett, azt hitte, a munkavállaló a nyugodtabb munkakörülményekre való hivatkozással meg akarja úszni a munkavégzést. Később, amikor minden vezető számára nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy egyterű irodákban képtelenség nyugodtan írni, gondolkodni, mert a szomszéd asztalnál ülő kolléga ordítva telefonál – szintén munkaügyben –, de a telefonálás is szinte kivitelezhetetlen, mert másokat nemcsak zavar a hangos beszéd, de a szöveg esetleg avatatlan fülekbe jut, akkor megjelent e téren az engedékenység.

A dolgozók fizikai jelenléte a munkahelyen három okból is előnyös volt a munkáltatónak: 1. A személyesen zajló megbeszélések hatékonysága összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a video-telefonon bonyolítotté, és a spontán interakciók is gyakoribbak, elegendő a legendássá vált közös dohányzásra gondolnunk. 2. A személyes jelenlét óhatatlanul is a munka irányába tereli az embert, hiszen az irodában ideig-óráig olvashat, netezhet valaki saját szórakozására, de hosszú távon lehetetlenné válik egy regény elmélyült olvasása vagy egy idegen nyelv tanulása. A munkavállaló előbb-utóbb maga is abbahagyja, és kénytelen lesz munkahelyi dolgokkal foglalkozni. 3. A személyes jelenlét a kontroll lehetőségét adja: a vezető látja-hallja kollégáit, mit és hogyan mondanak, hogyan öltöznek, mennyi időt töltenek a dohányzóban, konyhában, tárgyalóban, gépnél, mikor érkeznek a munkába és mikor hagyják el az irodát.

A home office-szal szembeni ellenérzés valódi oka azonban mindig is valahol a feladatok és a teljesítési kritériumok pontatlan kijelölése környékén keresendő. A legtöbb munkahely tudat alatt a jelenlétet, és kevésbé a teljesítményt díjazza. Figyeljük meg, hogy a munkaköri leírások mindig tartalmaznak annyi pontatlanságot – ezzel jelentős játékteret hagyva a cég számára –, amennyilehetővé teszi, hogy az elvárton felül még és még és még kérjen, követeljen a munkáltató. Elegendő, ha a munkavállaló fél az elbocsátástól vagy az előléptetés elmaradásától, fenyegetésre sincsen szükség. Ha viszont valaki home office-ban dolgozik, akkor a vezetője kénytelen pontosan meghatározni, mit is vár tőle, s innentől már bizony mindegynek kell lennie, hogy az alkalmazott a kért feladatot öt perc vagy öt óra alatt végzi-e el.

A világjárvány azonban új helyzetet teremtett: a legtöbb vállalat kénytelen hazaküldeni a munkavállalókat azon pozíciókban, amelyekben a munkavégzés on-line is történhet. A távmunka azonban a munkavállalók többségének nem kedvező. Egyrészt az összes költség az ő térfelükön landol: ők fűtik az irodát (lakást), ők fizetik az áramot a számítógéphez, az internet díját. Nagyobb a rizikó is, hiszen, ha a cég irodájában áll le az internet, azonnal igazolttá válik a teljesítés elmaradása, míg ha valaki otthonról dolgozik, a munkáltató megrántja a vállát: oldja meg a kolléga, hogy menjen az internet. A mai eszközök már lehetővé teszik azt, hogy a távmunkát végző munkatárs távkontroll alatt legyen, azaz a munkáltató másodperc pontossággal naplózhatja, mikor ült a gépnél és mit csinált rajta. Ameddig a vállalat irodájában zajló meetingen még lehetőség volt a viccelődésre, az emberek közötti kapcsolatot olajozó könnyedebb beszélgetésre, addig – bár a számítógépes felületeken is lehet vicces animált nyuszifüllel confcall-on (vdeo-alapú megbeszélésen) részt venni – a számítógépes platformok ezt nem támogatják.

Végül, a munkavállalónak magának kell beosztania az idejét. Nagy rajta a nyomás, hogy reggel kilenc óra előtt és délután öt óra után is dolgozzon. Legyen elérhető. Nem szükséges a munkavégzés, az elérhetőség ténye is elegendően terhelő. A dolgozók közötti ki nem mondott verseny már nemcsak a teljesítmény és a minőség „sportágban”, de az elérhetőség „műsorszámban” is megjelenik: az számít lojálisnak, aki a nap huszonnégy órájában hadra fogható, s mosogatórongy, mesekönyv, távkapcsoló azonnal kihullik a kezéből, amint pittyen egyet a számítógépes felület munkára csalogató hangja.

A következő részben szó lesz néhány olyan technikáról, amelyek alkalmazásával a munkavállaló anélkül védheti meg magát a vállalat túlnyomásától, hogy konfliktusba kellene keverednie vele.

 

 

Share

Ez is érdekelhet

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A ...

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes

A közegészségügyi felhívás arra figyelmeztet, hogy legfeljebb 2 méterre közelítsünk meg másokat, és ez három – jókora – lépés távolságot jelent.

Sok tanácsadó panaszkodik, hogy szívét-lelkét kiteszi, nem kér egy fillért sem, a folyamat mégis megakad, pedig az ad

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b

A Szentháromság-szobor nemcsak a halálfélelem emlékműve, hanem a gyarlóságé is