Jelenlegi hely

Miért csalnak a szociálpszichológusok?

Sokszor azért csaltak, mert a mondanivalójuk nehezen volt bizonyítható a szikár tudományos logika szabályai szerint

Aki a tudományos pszichológia világának eseményeit követi, valószínűleg ismeri Diederik Stapel történetét. Stapel a Tillburgi Egyetemen dolgozott szociálpszichológusként, szakterületének köztiszteletben álló kutatója volt. 

Publikációi elismert szakmai lapokban jelentek meg, és még a tágabb közönség érdeklődését is kiváltották. Több kutatási eredményét a média is felkapta... 2011-ben robbant a bomba, ami azóta is jelentős hatással van a szociálpszichológia világára: kiderült, hogy publikációinak nagy része manipulált vagy egyáltalán nem létező adatokon alapult. Egy idő után már nem egyszerűen átírta a kutatási adattáblákat, hanem teljes mértékben kitalálta őket. 2019-ig majdnem 60 publikációt kellett visszavonnia, elveszítette az állását, miközben komoly bajba sodorta a vele együttműködő kutatókat...

A szociálpszichológia válsága aztán olyan mélyre hatolt, hogy végül a terület óriásait is legyűrte. Először Philip Zimbardo börtönvizsgálata került kereszttűzbe. Mint ismeretes, ebben a vizsgálatban egy rakás átlagember került be egy börtönbe, ahol az őr és a fogoly szerepére véletlenszerűen kiválasztottak viselkedése radikális átalakuláson ment keresztül. Az őröket „játszók” hihetetlenül agresszívak lettek, a foglyok szélsőségesen behódolók, dacára annak, hogy a hétköznapi életükben erre semmilyen előzetes jel nem utalt. A kritikusok többek között rámutattak arra, hogy Zimbardo direkt utasításokkal befolyásolta az események alakulását, hogy szelektíven közölte a neki tetsző eredményeket és hallgatta el a nem tetszőket... Ugyanez történt aztán Stanley Milgram engedelmesség-kísérletével, Muzafer Sherif nyári táboros vizsgálatával és folytathatnánk még a sort...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A ...

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes

Néhány évvel ezelőtt több nagyvállalati vezető kifejezetten rosszallotta, amikor valamelyik kolléga egy napot „homeof

A közegészségügyi felhívás arra figyelmeztet, hogy legfeljebb 2 méterre közelítsünk meg másokat, és ez három – jókora – lépés távolságot jelent.

Sok tanácsadó panaszkodik, hogy szívét-lelkét kiteszi, nem kér egy fillért sem, a folyamat mégis megakad, pedig az ad

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b