Jelenlegi hely

Álprofilom van, megtehetem! A Clark Kent szindróma

Olyannak mutathatja magát, amilyennek láttatni akarja

Ádám udvarias, de halk szavú és jámbor középiskolás, nem tartozik az osztály menő arcai közé, inkább népszerűtlenként jellemzik társai. Álprofilját viszont közel ezren követik az Instagramon. 

Idol ő, lányok „vágyálom gimise” – menő ruhákat hord, extrém sportokat próbál ki nyaranta többször is, gyakran jár egzotikus helyekre a megosztott fotói alapján. Az utcán, saját középiskolájuk folyosóján viszont semmivel sem különb kortársainál, sokan nem is tudnak kettős digitális identitásáról... A valós és idealizált, sőt: hamis énképe között kilométerek vannak, fotói megszerkesztettsége grafikus és informatikusok tudásával kél versenyre, sokszor nevük sem a valódi, más várost adnak meg tartózkodási helynek, nehogy lebukjanak. De nézzük, mi is a Clark Kent szindróma?!

A 2010-ben a Journal of Vision című tudományos szaklapban Moniz-Righi-Peissig-Tarr szerzők által publikált Clark Kent jelenséget egy USA-béli konferencián egy elvarázsolt kastélyban lévő tükörhöz hasonlították, ahol a varázstükör a Facebookra feltöltött valódi tükörkép helyett egy eltúlzott, számos helyen „feljavított” változatot mutat hamis adatokkal, nem a valódival egyező névválasztással. Hiszen egy Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profil létrehozásával bárki teremthet egy online, digitális identitást, amelyben olyannak mutathatja magát, amilyennek láttatni akarja. Ez eddig az idealizált énkép lenne, fogalmazza meg a Karkus-Zsákai-Bodzsár szerzőhármas az Anthropologiai Közleményekben közzétett 2014-es tanulmányában. Gyarlóság, de általában mind azt szeretnénk, ha mások úgy látnának minket, ahogyan mi vágyjuk látni saját magunkat: népszerűnek, sikeresnek, jómódúnak, szépnek. Ki ne találkozott volna a közösségi oldalakra magukról 10-15 évvel korábbi, esetleg mínusz 8-10-12 kilóval karcsúbb képet feltöltő személyekkel?! De a ClarkKent szindróma esetében  a kozmetikázott, előnyösebb fotók feltöltésénél súlyosabb a kórkép.

A szakcikkek szerzői főként a fiatalabb korosztályt nevezik meg a szindróma érintettjeiként, akik gyakran felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is. Annyi bizonyos, hogy  a kontroll és a normák vélt vagy valósnak gondolt elvesztése olyan cselekedetekre sarkallja az egyént, amit egyébként nem tenne meg!

Míg régen elég volt a való életben megfelelni, addig a mai fiataloknak ugyanilyen fontos az is, hogy az online világban eleget tegyenek az elvárásoknak. Az α-generáció, a Zgeneráció és nagy részben az Y-generáció tagjait ezért is nevezhetjük digitális bennszülötteknek. Szűts Zoltán 2019-es Online c. hiánypótló kötete szerint e korszak fiataljai közül többen nem tudnak különbséget tenni az offline helyzetben lévő valódi csúsztatás-hazugság s az online közölt hamis információk között. A Kaspersky Lab és az Iconkids & Youth nemzetközi kutatóintézet közös kutatása, a Growing Up Online – Connected Kids pedig azt mutatja, hogy a fiúk magabiztosabbnak érzik magukat az internethasználat és az online védelem terén a lányoknál, s személyiségük sokszor távol van valódi énjüktől.  Egy félénk, kevésbé agresszív fiú készíthet egy olyan social media profilt, amely azt sugallja, hogy erős és férfias, sikeres és népszerű – így jutunk el a bevezetőben is tárgyalt Clark Kent szindrómáig. 

De ki is az a Clark Kent és mi a bevált védelem ellene? Nem más a névadó, mint egy fiktív DC-képregénykarakter: Clark Kent hétköznapi életében egy introvertált, ügyetlen alak, aki ha magára ölti a köpenyét, Supermanné válik.  Azonban megvédhetjük magunkat, gyermekeinket és unokáinkat ellene, ha jó példával állunk eléjük, s interperszonális kapcsolatainkat ápoljuk, digitális életünket magunk alkotta szabályaink mentén éljük (pl. étkezés közben nincs mobilozás, vagy megmutatjuk, közzététel előtt hozzájárulást kérünk a feltölteni kívánt képen szereplőktől). Mert ki tudja, hány Clark Kent él Superman-jelmezben a digitális térben, az online társkereső és social media felületeken, ám a megfelelő digitális készségek elsajátítása a szülői példamutatással kezdődik.

Share

Ez is érdekelhet

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.