Jelenlegi hely

Éjszakai agymosás

az éjszakai alvás során nagytakarítás zajlik agyunkban

Az alvás a leghétköznapibb jelenség, ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is.

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra…

Egy tanulmány, mely a Science című folyóiratban jelent meg néhány héttel ezelőtt, olyan szempontot vet föl, melyre eddig talán még senki nem gondolt: az éjszakai alvás során nagytakarítás zajlik agyunkban. Ez egyáltalán nem képletesen értendő, hanem szó szerint, ugyanis az idegsejtek működése során keletkező anyagcsere-végtermékeket, melyek gyakran mérgezőek, el kell távolítani az agyból. Ez az egyik feladata az agy és a gerincvelő szövetállományát körülvevő agy-gerincvelői folyadéknak. A köznyelvben agyvíznek is nevezett folyadék az agykamrákban termelődik, majd miután körüljárta a központi idegrendszert, visszaszívódik a véráramba. Az agyvíz keringése lassúnak, egyenletesnek tűnik, ám a legújabb fMRI-technika – mely minden eddiginél finomabban képes megjeleníteni a folyadékok áramlását –, láthatóvá tette, hogy egyáltalán nem ez a helyzet.

Laura Lewis, a Boston University kutatója munkatársaival együtt 13 egészséges, alvó ember agyát figyelve egyszerre rögzítette az EEG-hullámokat, valamint a vérkeringés és az agyfolyadék áramlásának adatait. Az eddig is ismert volt, hogy az alvás lassú EEG-hullámokkal jellemezhető, gyors szemmozgás nélküli szakaszaiban a vérnyomás csökken. Azt azonban most először sikerült megfigyelni, hogy ezzel egyidőben az agyfolyadék áramlása felgyorsul. Ennek roppant egyszerű fizikai magyarázata van: ha a vérnyomás csökken, az erek összehúzódnak és az agy térfogata valamivel kisebb lesz. Mivel a koponya zárt tér, az agy összehúzódása vákuumhatást eredményez, ami mintegy kiszivattyúzza a friss agyfolyadékot az agykamrákból. A kiáramló folyadék azután hullámszerűen végigszalad az agy körül és átmossa az idegszövetet, eltávolítva a káros salakanyagokat.

A mindennapi, hatékony „agymosásnak” óriási jelentősége lehet, hiszen vannak olyan betegségek, melyeket éppen a mérgező anyagok felhalmozódása vált ki. Az Alzheimer-kór esetében például béta-amiloidok rakódnak le az agyban – és csakugyan megfigyelhető, hogy az e betegségben szenvedőknél az alvás során kevesebb a lassú hullámú szakasz.

A kutatócsoport következő lépésként egereken végzett kísérletekkel szeretné ellenőrizni, hogy a lassú EEG-hullámok valóban felgyorsítják az agyfolyadék áramlását. Ha az összefüggés beigazolódik, azt is lehetségesnek tartják, hogy a távolabbi jövőben elektromágneses ingerléssel azoknál az embereknél is el lehet érni a lassú hullámú szakaszok kialakulását, akiknél ez nem jelentkezik megfelelő mértékben az alvás során. Így talán eljön az idő, amikor egyszerű módszerekkel aktiválni lehet az agy öntisztító mechanizmusait, és több súlyos betegség megelőzhetővé válik.

 

Ez is érdekelhet

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – amennyiben valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tünetekkel ébred, annak hátterében éjszakai...

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.