Jelenlegi hely

Kell-e különórára járnia, ha nem akar?

Egy gyerek értékét nem az érdemjegyei adják

Egy kutatás szerint 21 pontos különbség is létrejöhet a fiatalok IQ-jában a kamaszkor kezdete és vége között. Ezzel megdőlni látszik az a régóta uralkodó feltételezés, miszerint az intelligenciánk – az esetleges időskori hanyatlástól eltekintve – csak kevés változást mutat életünk folyamán. 

Mindez egyszerre bátorítás és figyelmeztetés: van még mód a felzárkózásra, de a babérjain sem ülhet senki. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatából az is kiderül, miként tudjuk a tiniket támogatni abban, hogy ne csak a tőlük telhető legokosabbak, de a legkiegyensúlyozottabbak is legyenek. 

Intelligensebbnek tartja magát az átlagnál? Ha Ön egy 2018-ban publikált amerikai kutatás résztvevőihez hasonlóan gondolkodik, bizonyára igennel válaszol a kérdésre. Heck és munkatársai vizsgálatában ugyanis az emberek 65 százaléka igaznak tartotta önmagára nézve ezt az állítást, ami persze matematikai képtelenség. A pozitív tulajdonságaink túlbecslésére való hajlam  széles körben megfigyelhető jelenség. Rendszerint ez történik akkor is, amikor az erényességünket vagy éppen az autóvezetési készségeinket hasonlítjuk másokéhoz. Hamis elképzeléseinket a szeretteinkre is kiterjesztjük, hogy minél jobb színben tüntessük fel őket: a mi gyerekünk a legügyesebb, a partnerünkről már nem is beszélve. Ez olyannyira így van, hogy Gignac és Zajenkowski több mint 100 heteroszexuális pár részvételével zajló kutatásában azt találta, hogy a férfiak átlagosan 36, a nők pedig 38 ponttal saccolták fölé az élettársuk IQ-pontszámát ahhoz képest, mint amit egy intelligenciateszten aztán valóban elértek...

Az elmúlt években az is kiderült, hogy az intelligencia komoly változásokat tud mutatni még kamaszkorban is. Sue Ramsden és munkatársai 33 angol diákot vontak be a kutatásukba: a résztvevők 12-16 évesek voltak, a kitűnő tanulótól a nehezen teljesítő serdülőkig mindenféle fiatal szerepelt közöttük. A University College London kutatói 2004-ben mérték meg először a kamaszok IQ-ját, majd 4 évvel később megismételték a vizsgálatot. Azt találták, hogy míg a csoport átlaga nagyjából nem változott az évek során, addig egyénileg akár 21 pontos különbségek is voltak a mérések között! Körülbelül ugyanannyian voltak azok, akik jobb, mint akik gyengébb eredményt produkáltak a második tesztfelvételkor...  A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kezdetben gyengébb eredményt produkálók is elérhetnek számottevő javulást, viszont az eddig jól teljesítők sem dőlhetnek hátra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm

Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben sem

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...