Jelenlegi hely

Kell-e különórára járnia, ha nem akar?

Egy gyerek értékét nem az érdemjegyei adják

Egy kutatás szerint 21 pontos különbség is létrejöhet a fiatalok IQ-jában a kamaszkor kezdete és vége között. Ezzel megdőlni látszik az a régóta uralkodó feltételezés, miszerint az intelligenciánk – az esetleges időskori hanyatlástól eltekintve – csak kevés változást mutat életünk folyamán. 

Mindez egyszerre bátorítás és figyelmeztetés: van még mód a felzárkózásra, de a babérjain sem ülhet senki. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatából az is kiderül, miként tudjuk a tiniket támogatni abban, hogy ne csak a tőlük telhető legokosabbak, de a legkiegyensúlyozottabbak is legyenek. 

Intelligensebbnek tartja magát az átlagnál? Ha Ön egy 2018-ban publikált amerikai kutatás résztvevőihez hasonlóan gondolkodik, bizonyára igennel válaszol a kérdésre. Heck és munkatársai vizsgálatában ugyanis az emberek 65 százaléka igaznak tartotta önmagára nézve ezt az állítást, ami persze matematikai képtelenség. A pozitív tulajdonságaink túlbecslésére való hajlam  széles körben megfigyelhető jelenség. Rendszerint ez történik akkor is, amikor az erényességünket vagy éppen az autóvezetési készségeinket hasonlítjuk másokéhoz. Hamis elképzeléseinket a szeretteinkre is kiterjesztjük, hogy minél jobb színben tüntessük fel őket: a mi gyerekünk a legügyesebb, a partnerünkről már nem is beszélve. Ez olyannyira így van, hogy Gignac és Zajenkowski több mint 100 heteroszexuális pár részvételével zajló kutatásában azt találta, hogy a férfiak átlagosan 36, a nők pedig 38 ponttal saccolták fölé az élettársuk IQ-pontszámát ahhoz képest, mint amit egy intelligenciateszten aztán valóban elértek...

Az elmúlt években az is kiderült, hogy az intelligencia komoly változásokat tud mutatni még kamaszkorban is. Sue Ramsden és munkatársai 33 angol diákot vontak be a kutatásukba: a résztvevők 12-16 évesek voltak, a kitűnő tanulótól a nehezen teljesítő serdülőkig mindenféle fiatal szerepelt közöttük. A University College London kutatói 2004-ben mérték meg először a kamaszok IQ-ját, majd 4 évvel később megismételték a vizsgálatot. Azt találták, hogy míg a csoport átlaga nagyjából nem változott az évek során, addig egyénileg akár 21 pontos különbségek is voltak a mérések között! Körülbelül ugyanannyian voltak azok, akik jobb, mint akik gyengébb eredményt produkáltak a második tesztfelvételkor...  A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kezdetben gyengébb eredményt produkálók is elérhetnek számottevő javulást, viszont az eddig jól teljesítők sem dőlhetnek hátra...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.