Jelenlegi hely

A bosszú

A bosszú gyakran bosszút szül

A bosszú, a vélt vagy valós sérelmek megtorlása az emberi viselkedés színes palettájának egy sötétebb, de viszonylag gyakori eleme. 

Valószínűleg mindannyian tudunk saját példával is szolgálni erre a nem túl nemes tettre, akár elszenvedői, akár elkövetői voltunk valamiféle megtorlásnak. Érdekes módon azonban az emberi viselkedés kutatói csak az utóbbi tíz-húsz évben kezdtek mélyebben foglalkozni a jelenséggel. A bosszúállás tulajdonképpen mind az egyén, mind a társadalom szintjén igen „költséges”, így nehezen magyarázható, hogy viszonylag gyakran előfordul. Biológiai és pszichológiai tényezői mellett egyre nyilvánvalóbb, hogy társadalmi faktorait is figyelembe kell vennünk, ha egészében meg akarjuk érteni, miért jelent meg és maradt fönn az ember biológiai és kulturális evolúciója során...

Általános elterjedtsége és gyakorisága azért érdekes, mert a közösség és az egyén szintjén is súlyos veszteségekkel járhat: a közösség szempontjából növelheti az áldozatok számát, hiszen a bosszú gyakran bosszút szül – az egyéneknél pedig a pillanatnyi kielégülést általában súlyos, tartós bűntudat követi. Ezért is merülhet fel a kérdés, hogy egy ennyire kártékony, de mégis elterjedt cselekvésnek lehetnek-e pozitív hatásai? Az állatvilágból vett példák erre utalnak. A rézuszmajmok kisebb csapatokban gyűjtögetik a napi betevőt, s ha egyikük talál valamit, jellegzetes kiáltásokkal értesíti a többieket. Ha ez elmarad, és a többiek észreveszik a mulasztást, együtt tanítják móresre önző társukat. Az elefántfókák körében a szoptatás idején előfordulhat, hogy a kölykök megpróbálnak tejet lopni egy idegen anyától, aki ilyenkor rendre megharapja a kis tolvajt... Ezek a tettek mind csökkentik a jövőbeli veszteségek elszenvedésének valószínűségét, így tehát hosszú távon az egyed és a közösség szempontjából is pozitív hatásúnak tekinthetők... Az állatvilágból kiemelt példákat a reaktív agresszió megnyilvánulásainak tekinthetjük, ami persze az emberek körében is megjelenik, a bosszúállás legegyszerűbb eszközének tekinthető. A fizikai agresszió azonban csak a nyílt bosszúállás egyik formája: a vétkes fél verbális vagy más módon történő megalázása szintén a megtorlás gyakori eszköze. Burkolt formái közül megemlíthetjük a rosszindulatú pletykák terjesztését, vagy az elkövető személyének figyelmen kívül hagyását is. Arra is bőven akad példa, hogy a megtorlás nem az eredeti elkövetőt célozza, hanem a „cinkosait” – például a családját, vagy akár egész népét...

Az emberi intelligencia fejlődésével azonban nemcsak a retorziók eszköztára bővült, a „bosszúért kiáltó” sérelmek köre is nőtt: a revans vágya már nem csupán a fiziológiai egyensúlyunkat fenyegető események kapcsán, hanem például a tekintélyünket, önértékelésünket ért támadások esetén is fellángolhat...

A teljes cikk aMindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az angolul co-livingnek vagy co-housingnak nevezett megoldás lényege, hogy egy lakóközösség tagjai egy lakásban – vag

Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre.

Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!