Jelenlegi hely

A gyengék ereje

A kisebbségi befolyásolás pszichológiája
A saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből

A kisebbségek sok esetben nem is igazán abban sikeresek, hogy meggyőzik a többséget a saját igazukról, hanem privát, rejtett, kevésbé direkt hatásokat váltanak ki. 

Az, hogy nyílt hatásuk – legalábbis kezdetben – csekélynek tekinthető, tulajdonképpen érthető is, hiszen a velük való egyetértés kockázatos lépés. A többségi csoport tagjai gyorsan deviánsnak minősíthetik a kisebbségekkel egyetértőket... 

Charlan Nemeth és munkatársainak kutatásai arra jutottak, hogy amikor megismerkedünk egy kisebbségi véleménnyel, az más típusú gondolkodást vált ki bennünk, mint amikor a többség véleményét ismerjük meg egy kérdésben. A többség úgynevezett konvergens gondolkodásra vesz rá minket: azt keressük, hogy miért van igazuk, hiszen jóval könnyebb rácsatlakozni a többségi álláspontra, mint ellenkezni. Ekkor a többségi véleményt megerősítő, összehúzó gondolkodás jelenik meg. Nem így a kisebbségi véleménnyel találkozva. Ilyenkor az alapbeállításunk az, hogy a kisebbség biztosan téved – de ha nem utasítjuk el egyből ezt a véleményt, akkor elkezdjük feltérképezni az adott kérdést, körbejárni a témával kapcsolatos különböző véleményeket. Ekkor az úgynevezett divergens gondolkodás aktiválódik és Nemethék pont ezt tartják kulcsfontosságúnak. Bár a széttáró, a problémát széleskörűen körbejáró gondolkodás végül nem feltétlenül ad igazat a kisebbségnek, mégis minőségi változást hoz létre. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a kisebbségi vélemény megjelenése növeli a csoport hatékonyságát, hatására olyan új, kreatív megoldások jelennek meg, amiket korábban észre sem vettek. Érdekes ebből a szempontból a Google nagyszabású kutatása, az Arisztotelész-projekt, amely több száz kiscsoportot vizsgálva arra jutott, hogy azok hatékonyabbak a többinél, amelyekben megjelenik a pszichológiai biztonság – azaz a csoport tagjai nem félnek attól, hogy véleményük, ötleteik, álláspontjuk miatt bántani fogják őket a többiek.

Mire mutatnak rá ezek a kutatások? Egyrészt egy konzisztensen viselkedő, a saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közvetett, kevésbé látható hatásokat is kifejt. Modellt nyújt arra, hogy szabad ellenállni, emellett kételyt ébreszt a többségi csoport tagjaiban – amit aztán vagy legyűr a többség, vagy elindul az a folyamat, amelynek végpontjai a Moscovici által konverziónak és valódi innovációnak nevezett jelenségek. A konverzió az átállás, amikor privát módon elfogadják a kisebbségi véleményt, a valódi innováció pedig az, amikor a többség nyíltan is feltárja, hogy immáron a korábbi kisebbségi véleménnyel ért egyet. Ez a társadalmi változás dinamikája: a korábbi kisebbségi véleményből többségi vélemény lesz, kiépülnek köré a védekező mechanizmusok, majd új vélemények jelennek meg, amelyek vagy eltűnnek, vagy lépésről lépésre átállítják a többséget, valódi innovációhoz vezetve... A kisebbségben lévő vélemények ügye tehát – bár sokszor vesztes ügynek tűnik, – mégis jóval többször ér célba, mint ahogyan azt a kezdeti esélyeket látva gondolnánk...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egy ennyire kártékony, de mégis elterjedt cselekvésnek lehetnek-e pozitív hatásai?

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

A kapuzárási pánikról már mindenki hallott, rengeteg film, cikk foglalkozott a témával, ám nem ez az egyetlen válság,

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Elmével – vagy más kifejezéssel élve: lélekkel – felruházni egy robotot nemcsak annyit jelent, hogy másik ontológiai kategóriába helyezzük, hanem azt is, hogy olyan lénynek...

A megvalósítás során valaki mulasztást követ el – és az egész terv bukik…