Jelenlegi hely

A gyengék ereje

A kisebbségi befolyásolás pszichológiája
A saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből

A kisebbségek sok esetben nem is igazán abban sikeresek, hogy meggyőzik a többséget a saját igazukról, hanem privát, rejtett, kevésbé direkt hatásokat váltanak ki. 

Az, hogy nyílt hatásuk – legalábbis kezdetben – csekélynek tekinthető, tulajdonképpen érthető is, hiszen a velük való egyetértés kockázatos lépés. A többségi csoport tagjai gyorsan deviánsnak minősíthetik a kisebbségekkel egyetértőket... 

Charlan Nemeth és munkatársainak kutatásai arra jutottak, hogy amikor megismerkedünk egy kisebbségi véleménnyel, az más típusú gondolkodást vált ki bennünk, mint amikor a többség véleményét ismerjük meg egy kérdésben. A többség úgynevezett konvergens gondolkodásra vesz rá minket: azt keressük, hogy miért van igazuk, hiszen jóval könnyebb rácsatlakozni a többségi álláspontra, mint ellenkezni. Ekkor a többségi véleményt megerősítő, összehúzó gondolkodás jelenik meg. Nem így a kisebbségi véleménnyel találkozva. Ilyenkor az alapbeállításunk az, hogy a kisebbség biztosan téved – de ha nem utasítjuk el egyből ezt a véleményt, akkor elkezdjük feltérképezni az adott kérdést, körbejárni a témával kapcsolatos különböző véleményeket. Ekkor az úgynevezett divergens gondolkodás aktiválódik és Nemethék pont ezt tartják kulcsfontosságúnak. Bár a széttáró, a problémát széleskörűen körbejáró gondolkodás végül nem feltétlenül ad igazat a kisebbségnek, mégis minőségi változást hoz létre. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a kisebbségi vélemény megjelenése növeli a csoport hatékonyságát, hatására olyan új, kreatív megoldások jelennek meg, amiket korábban észre sem vettek. Érdekes ebből a szempontból a Google nagyszabású kutatása, az Arisztotelész-projekt, amely több száz kiscsoportot vizsgálva arra jutott, hogy azok hatékonyabbak a többinél, amelyekben megjelenik a pszichológiai biztonság – azaz a csoport tagjai nem félnek attól, hogy véleményük, ötleteik, álláspontjuk miatt bántani fogják őket a többiek.

Mire mutatnak rá ezek a kutatások? Egyrészt egy konzisztensen viselkedő, a saját elképzelése mellett kitartó kisebbség képes nyíltan is meggyőzni pár embert a többségből, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közvetett, kevésbé látható hatásokat is kifejt. Modellt nyújt arra, hogy szabad ellenállni, emellett kételyt ébreszt a többségi csoport tagjaiban – amit aztán vagy legyűr a többség, vagy elindul az a folyamat, amelynek végpontjai a Moscovici által konverziónak és valódi innovációnak nevezett jelenségek. A konverzió az átállás, amikor privát módon elfogadják a kisebbségi véleményt, a valódi innováció pedig az, amikor a többség nyíltan is feltárja, hogy immáron a korábbi kisebbségi véleménnyel ért egyet. Ez a társadalmi változás dinamikája: a korábbi kisebbségi véleményből többségi vélemény lesz, kiépülnek köré a védekező mechanizmusok, majd új vélemények jelennek meg, amelyek vagy eltűnnek, vagy lépésről lépésre átállítják a többséget, valódi innovációhoz vezetve... A kisebbségben lévő vélemények ügye tehát – bár sokszor vesztes ügynek tűnik, – mégis jóval többször ér célba, mint ahogyan azt a kezdeti esélyeket látva gondolnánk...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A ...

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes

Néhány évvel ezelőtt több nagyvállalati vezető kifejezetten rosszallotta, amikor valamelyik kolléga egy napot „homeof

A közegészségügyi felhívás arra figyelmeztet, hogy legfeljebb 2 méterre közelítsünk meg másokat, és ez három – jókora – lépés távolságot jelent.

Sok tanácsadó panaszkodik, hogy szívét-lelkét kiteszi, nem kér egy fillért sem, a folyamat mégis megakad, pedig az ad

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b