Jelenlegi hely

Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

Néha azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat

Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. 

Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatában most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük. 

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat a szép szóra! A valóságban egy látszólag igencsak egyszerűnek tűnő mozdulat kivitelezése is számos agyi struktúra precízen összehangolt működésén múlik.

Míg a korai mozgásfejlődésről tetemes mennyiségű tanulmány áll rendelkezésre, addig a kisiskolások és a serdülők motoros képességeinek alakulásáról viszonylag kevés hazai és nemzetközi szakirodalmat talál a fejlődéslélektan iránt érdeklődő olvasó. Pedig a tipikustól eltérő állapotok csecsemő- és óvodáskorban történő diagnosztizálásán, valamint az iskolaérettség vizsgálatán túl is fontos okunk van a diákok motoros sajátosságainak nyomon követésére: csak így tudjuk őket értő módon támogatni képességeik kibontakoztatásában...

A mozgásszabályozás szempontjából további nehézséget jelent, hogy a serdülők saját testükről kialakított sémája nehezen követi le a méretbeli dinamikus változásaikat. Így néha egész egyszerűen azért tévesztenek célt a mozdulataikkal, mert nem érzékelik pontosan a testhatáraikat. A koordináció hatékonyságát ráadásul az is csökkenti, hogy a csontok hirtelen növekedésével az izmok megnyúlnak, s átmenetileg kevésbé tudják ellátni a korábban betöltött funkciójukat. Persze azért így is vannak olyan tevékenységek, amikben a gyerekek kisiskolás koruktól kezdve egyre ügyesebbek, bár a nemek szerint izgalmas eltéréseket mutat, hogy pontosan miben. Iskoláskorban a fiúk az erőt igénylő motoros képességekben jobbak, míg a lányok gyakran előrébb tartanak a finommotoros készségeket igénylő (pl. rajzolás, írás),  , illetve az egyensúlyozásra, lábmunkára épülő mozgások (pl. ugróiskola, ugrálókötelezés) gyakorlásában. A nemek között meglévő biológiai különbségekre nagyban ráerősít a kultúra hatása is, hiszen a nőiességről és a férfiasságról szóló tradicionális társadalmi felfogás a sportosságot (a keménységet, a versengést, az izmosságot, a konfrontációra való képességet) továbbra is szisztematikusan a férfinemhez társítja, a sport iránt nem érdeklődő gyerekeket, vagy az alacsonyabb teljesítményt nyújtó fiúkat pedig lányosnak állítja be...


IRODALOMJEGYZÉK

  • Astill, R. G.; Piantoni, G.; Raymann, R. J.; Vis, J. C.; Coppens, J. E.; Walker, M. P.; Stickgold, R.; Van Der Werf, Y. & Van Someren, E. J. (2014). Sleep spindle and slow wave frequency reflect motor skill performance in primary school-age children. Frontiers in Human Neuroscience, 8, 910.
  • Bedford, R.; Saez de Urabain, I. R.; Cheung, C. H. M.; Karmiloff-Smith, A. & Smith, T. J. (2016). Toddlers’ Fine Motor Milestone Achievement Is Associated with Early Touchscreen Scrolling. Frontiers in Psychology, 02 August 2016.
  • Berencsi, A. (2017). Finommozgások fejlődése és tanulása tipikus fejlődés esetén és Williams szindrómában. PhD disszertáció, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
  • Doyon, J.; Benali, H. (2005): Reorganization and plasticity in the adult brain during learning of motor skills. Current Opinion on Neurobiology, 15(2), 161–167.
  • Highben, Z., & Palmer, C. (2004). Effects of auditory and motor mental practice in memorized piano performance. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 159, 58–65.
  • Jueptner, M.; Frith, C. D.; Brooks, D. J.; Frackowiak, R. S. & Passingham, R. E. (1997). Anatomy of motor learning. II. Subcortical structures and learning by trial and error. Journal of Neurophysiology, 77(3), 1325–1337.
  • Kiefer, M.; Schuler, S.; Mayer, C.; Trumpp, N. M.; Hille, K. & Sachse, S. (2015). Handwriting or Typewriting? The Influence of Pen- or Keyboard-Based Writing Training on Reading and Writing Performance in Preschool Children. Advances in Cognitive Psychology, 11(4), 136–146.
  • Li-Wei, Z., Qi-Wei, M., Orlick, T., & Zitzelsberger, L. (1992). The effect of mental-imagery training on performance enhancement with 7–10-year-old children. Sport Psychologist, 6, 230–241.
  • Lotze, M. & Halsband, U. (2006). Motor Imagery. Journal of Physiology-Paris, 99(4-6), 386-395.
  • McKenzie, I. A., Ohayon, D., Li, H., de Faria, J. P., Emery, B., Tohyama, K., & Richardson, W. D. (2014). Motor skill learning requires active central myelination. Science, 346(6207), 318-322.
  • Mueller, P. A. & Oppenheimer, D. M. (2014). The Pen Is Mightier Than the Keyboard: Advantages of Longhand Over Laptop Note Taking. Psychological Science, 25(6), 1159-1168.
  • Schmidt, R. A. (1975). A schema theory of discrete motor skill learning. Psychological Review, 82(4), 225–260.
  • Shea, C. H.; Lai, Q.; Black, C. & Park, J. H. (2000). Spacing practice sessions across days benefits the learning of motor skills. Human Movement Science, 19(5), 737–760.
  • Wright, D. J., Wakefield, C. J., & Smith, D. (2014). Using PETTLEP imagery to improve music performance: A review. Musicae Scientiae, 18, 448–463.

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.