Jelenlegi hely

„Együtt dolgozunk a családtagokkal” - A családterápia

Nem tudjuk elkerülni az egymásra hatást, folyamatosan befolyásoljuk egymást.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem egy nagyobb egység, a családi rendszer működésének zavarát fejezi ki. 

A családtagok közötti folyamatos, tudatos és tudattalan interakciók, kölcsönhatások a tünetek kialakulásában és fenntartásában is jelentős szerepet játszanak. A problémákat ezért a család szintjén próbálja érzékelni, értelmezni, és a beavatkozások is a kapcsolati rendszer átalakítására törekszenek. A családterápiában a kliens maga az együtt élő család, a családi kapcsolatok – és nem a tünethordozó családtagot kezeljük a többiek jelenlétében... Nem azt vizsgálja, miért történnek a dolgok, ki a hibás, hanem azt, hogy hogyan zajlanak a folyamatok, hogyan alakítják együtt a családtagok azt a kapcsolati valóságot, amiben élnek... Ebben a kontextusban a súly lekerül a tünethordozó válláról, nem egyedül felelős a családi helyzetért...

A családterápiás gondolkodás még a hosszan fennálló, viszonylag súlyos tüneteket is a családi együttes működés fejlődési elakadásának tekinti, nem az egyik családtag betegségének. Ezzel azt a hitet és reményt adja a családtagoknak, hogy az elakadás együttes munkával, az erőforrások feltárásával és hasznosításával meghaladható. A családot, mint rendszert nem csak önmagában látja, hanem tágabb rendszerek részeként. Meghatározónak tartja azt a vallási, kulturális, etnikai környezetet, közösséget, amihez a család tartozik, azt a társadalmi, szociális valóságot, ami a létfeltételeit jelenti. Az adott család működését, nehézségeit csak ezen körülmények figyelembevételével lehet megérteni, és a beavatkozások tervezésekor is tekintetbe kell venni a külső körülmények általi meghatározottságot...

A kapcsolati problémában érintettek együttesen vesznek részt az üléseken. Fontos, hogy az együtt élő családtagok mindegyike jelen legyen, a rendszerszintű gondolkodás szerint a távolságtartó apa vagy a jó tanuló, szófogadó testvér éppen olyan fontos résztvevő, mint a problémás gyerek és a vele sokat veszekedő anya. Mindenkinek a véleménye fontos, és a családtagok között megfigyelhető interakciók sorozata nyomán feltárul a család működése, kirajzolódik az elakadás természete... A terapeuta nem külső szakértő, aki megmondja, kinek mit kell tennie, hanem a családtagokkal együtt munkálják ki a célokat, közösen dolgozzák ki a hozzá vezető utat...

A családterápia speciális formája a párterápia, mikor a felnőtt párkapcsolat áll a terápia fókuszában. A lélektani kultúra terjedésével egyre többen foglalkoznak párkapcsolatuk lélektani kölcsönhatásaival, és még a nagy válságok kialakulása előtt igény merül fel a javítási kísérletre. Leggyakoribb párterápiás témák: az érzelmi eltávolodás, az intimitás nehézségei, szexuális problémák, a hűtlenség kérdése, a kommunikáció elakadása, a konfliktusok felszaporodása...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...