Jelenlegi hely

Gyermekek, akik „kilógnak” a sorból

Általában nehéz feldolgozni azt, ha valaki nem tud beilleszkedni valahova. Különösen igaz ez akkor, ha egy szülő a gyermekét látja ilyen helyzetben. 

„Robival a legritkább esetben tudunk elmenni bevásárolni. Megmondom őszintén, egyedül inkább nem vállalkozom erre, amióta megtapasztaltam azt a tehetetlenséget, amit egy bevásárlás alatti dühroham közben és után érzek. Látszólag érthetetlen és irracionális okai vannak, hogy ez a roham elkezdődik...

Mégis, honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél? Az internet, modern korunk elsődleges információforrása legtöbbször még több bizonytalanságot és szorongást okoz, a nagyszülők tanácsait pedig talán meghallgatjuk, de megfogadni már nem mindig sikerül.

A fejlődési zavarok megállapítása rendkívül bonyolult és összetett, hiszen a vizsgálat magában a fejlődés folyamatában történik. Teljesen normálisnak tekintjük, hogy vannak olyan állomások, melyekre az egyes készségek másképp érnek be: hol rövidebb, hol hosszabb idő alatt, hol megkésve, hol terelőúton. Végül beérnek, és már nincs jelentősége a késésnek, hiszen a fejlődés, az út folytatódik tovább. Tipikus példa erre, hogy a mozgás- és beszédfejlődés, vagy akár a szobatisztaságra szoktatás során intervallumokban gondolkodunk. Nem kell minden gyermeknek ugyanabban az életkorban járni, elkezdeni beszélni, szobatisztává válnia. A normalitásba belefér a fejlődés ütemének változatossága. Mégis jelzésértékű lehet, ha ebben jelentős eltérések vannak, és a gyermek „kilóg” a kortársai közül...

Az autizmus egy spektrum-zavar, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs két egyforma, autizmussal diagnosztizált ember, hiszen a tünetek súlyossága, formája, típusa, és a problémák okozta nehézségek nagymértékben különböznek...

Az ASD előfordulása

nem függ az egyes földrajzi területektől, különböző népcsoportoktól, szociális helyzettől, iskolai végzettségtől – de az is bebizonyosodott, hogy az idősebb szülőknek nagyobb eséllyel születik az autizmus tüneteit mutató gyermeke.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal 2018-as adatai szerint az ASD előfordulása viszonylag magas (59 gyermekből 1 kap ASD diagnózist). Bár hazánkban ennél alacsonyabb az ilyen diagnózisok száma, az utóbbi 10 évben ez folyamatosan emelkedik. Ennek hátterében nem az ASD előfordulásának növekedése, hanem a diagnosztikus eszközök finomodása, a szemlélet változása áll.

Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, de felmerül, hogy ez az arány valójában kisebb, hiszen a lányok tünetei kissé más jellegűek, illetve jobban kompenzálják azokat. Inkább arról van szó, hogy a lányok tüneteit nehezebb azonosítani, ami azzal jár, hogy elmarad a megfelelő diagnózis – és sajnos így a megfelelő kezelés is. A legtöbb gyermeknél még mindig négyéves kora után ismerik fel, holott sokkal korábban, már kétéves korban is fel lehet állítani ezt a diagnózist.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm

Lehet, hogy feszült vagy szorong, nem érti, hogy rosszat csinált, de az is előfordulhat, hogy az adott helyzetben sem

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...