Jelenlegi hely

Önvezető autók: a humánusabb közlekedés eszközei vagy a hatalom újabb szimbólumai?

A közlekedésben egyre inkább számítani kezd az erő és az ezt támogató autóméret

A ma ismert közlekedési szabályok rendszere egy évszázados fejlődés eredménye, és a folyamat ma sincs befejezve. A KRESZ a mindenkori társadalmi viszonyok kiváló lenyomata De milyen irányba tart a változás?

 

 

Ameddig a városi közlekedést mindössze néhány hintó méltóságteli vonulása jelentette, az úttalálkozásokban nem jelentett problémát az elhaladási sorrend meghatározása: a magasabb társadalmi állású úr járművének volt elsőbbsége. Honnan tudták, melyik hintó a magasabb rangú? Tudták. Ugyanis a rang, a társadalmi hovatartozás központi kérdések voltak. Az iparosodó társadalmak térnyerésével, a városi lakosság és a járművek számának ugrásszerű növekedésével másodlagossá vált a rang, és a praktikum került előtérbe a közlekedésben is. Lám, máris egy példa arra, hogy a közlekedési szabályok a társadalmi viszonyok lenyomatai. Amikor két kocsi összetalálkozott, azok vezetői egyetlen pillanat alatt letárgyalták egymás között, melyik járműé legyen az elsőbbség.

Rövid idő alatt azonban olyan sok jármű futott a világvárosok utcáin, hogy nem maradt idő e tárgyalásra, így szükségessé vált olyan szabályok bevezetése, amelyeket minden vezető ismer és mindenkire egyaránt vonatkoznak! Milyen lesz ez a szabályrendszer az önvezető autók általánossá, sőt kizárólagossá válásakor? Valószínűleg az önvezető járművek teljesen kiszorítják majd a hagyományosakat, ahogyan ma már sehol nem kezeli a felvonót liftesfiú, és kézi kapcsolású telefonközpontok sem léteznek. Lesz majd jobbkéz-szabály? Ki fog kinek elsőbbséget adni? A járműveket vezérlő szoftvereket minden bizonnyal felkészítik a "különleges jelzéssel ellátott" járművek előre engedésére. Idézőjelet használtam, mert nyilvánvalóan nem lesz majd szükség szirénára (ez áldás, ismerve a Szent István körút hangzavarát csúcsforgalomban), mivel az új járművek érzékelik egymás státuszát, azaz a mentőautó valamilyen rádiójel segítségével a forgalomban részt vevő többi jármű tudtára adja, hogy ő mentőautó és a különleges jelzése be van kapcsolva.

Igen ám, de mi lesz a többi, hétköznapi autóval? Hétköznapi? Napjainkban ismét egyre fontosabbá válik a közlekedés pillanataiban is, melyik autó mekkora, milyen márkájú, mennyibe kerül. A közlekedésben egyre inkább számítani kezd az erő és az ezt támogató autóméret – vigyázat, nem csak Kelet-Európában! Noha egyértelmű, kinek van elsőbbsége a körforgalomban vagy a kereszteződésnél, a járművével kérlelhetetlenül előrenyomuló vezető sokszor meghátrálásra kényszeríti azt, akinek a KRESZ szabályai szerint elsőbbsége lenne. Bár elvben senki nem vitatja, hogy az autópálya belső sávjában is csak 130 a megengedett sebesség, a legtöbb vezető mégsem áll neki a nyakában lihegő, rávillogtató erőszakos vezetővel izmozni. Vajon egy drágább önvezető autó megvásárlásával privilégiumot is lehet majd vásárolni? Bizonyos márkák vagy autóosztályok szoftvere úgy lesz már finomhangolva, hogy az adott jármű elsőbbséget élvez majd a kereszteződésben a többi, hétköznapi, e helyzetre természetesen szintén felkészített szoftverű autóval szemben?

Az autógyárak is érdekeltek lehetnek ebben! Kis kitérőként tekintsünk csak rá a sebességkorlátozás és a motor teljesítményének kérdésére: miért gyártanak olyan személyautót, mely képes 260 km/h sebességre is, amikor a világon a legtöbb helyen nagyjából 120-130 km/h a legnagyobb megengedett sebesség az utakon? Ugye nem csak a gyermekmentők gyors célba jutása miatt? Az autógyárak némelyike valószínűleg el fogja majd érni a közlekedést szabályozó hatóságoknál, hogy termékeibe beépíthessen egy privilégium-tudást. Hiszen ez az érdeke: ha a vevő elegendően sokat tud fizetni (pardon, "előkelőbb" ember), akkor jár neki a szoftveresen megtámogatott előkelés az utakon is.

A közlekedési szabályok rendszere mindig jól leképezi a társadalmi viszonyokat. A globalizáció a szabályok rendszerét is globalizálta, azaz már nem kell egy komplett KRESZ-tanfolyamot elvégeznünk, ha a hétvégét a szomszéd országban akarjuk tölteni. Az elmúlt évtized pedig a szabályok egyszerűsödését hozta, amire égető szükség is van, mert nincs ember, aki képes fejben tartani és a pillanat hevében helyesen alkalmazni a szabályok ezreit vagy befogadni egyetlen oszlopra szerelt tíz tábla különféle jelzését, melyek közül három csak télre, kettő pedig csak három és fél tonnánál nagyobb súlyú járműre vonatkozik.

Az önvezető járművek egyeduralkodóvá válása tehát nem leegyszerűsíthető "jó" vagy "rossz" kérdéskörére, hanem a gépek, az azokat működtető szoftverek egy etikai kérdést vetnek fel, valamint új megvilágításba helyezik társadalmi normavilágunkat. Döntő lesz majd, hogyan dől el a felelősség kérdése például egy baleset során? A tulajdonost, az utast, az autót vagy a szoftvergyártót vonják felelősségre majd, és milyen arányban? A mesterséges intelligencián alapuló tanuló szoftver vajon mit fog megtanulni a többi járműhöz való viszonyulás terén? A nagyobb önsúlyú járművet előre kell (érdemes) engednie, mert nagyobb (és valószínűleg drágább)? A probléma tehát nem műszaki, hanem filozófiai-etikai: ahogyan az sem pusztán egészségügyi kérdés, hogy elegendően sok csúszópénzért cserébe miért is ad ki alkalmassági igazolást egy demencia felé közeledő 85 éves embernek egy orvos. Már most úgy kell megalkotnunk a közlekedés új kereteit, hogy az az emberi méltóságot, a közlekedés biztonságát, a társadalmi pozíciótól független úthasználatot támogassa. Nem bízhatjuk azt a szakemberekre, mert mindannyian érintettek vagyunk benne. Nem hagyhatjuk, hogy a döntés egyedül a nagy autógyárak kezében legyen, kié is a közút.

 

 

 

Ez is érdekelhet

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások okai között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.

Ez a dominancia fogalmának teljes félreértelmezéséről árulkodik.