Jelenlegi hely

Virtuális virtuózok – avagy barangolás a zeneVR világában

Manapság már számos olyan VR alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni

Kezdődik a koncert. A karmester felemeli a pálcáját, szeme végigpásztáz a zenészek során, majd int, és felcsendül a muzsika. Itt állok, közvetlenül a dirigens előtt. Érdekes, hogy nem zavarom... 

Nyugodtan élvezhetem a harmóniát, megleshetem az egyes zenészek és a karmester mozdulatait. Láthatatlan vagyok! Beethoven remekművét hallgatom olyan helyről, amely kényelemben, rálátásban, hangzásban még a nézőtér legkiválóbb ülőhelyét is magasan felülmúlja. A koncert végén szinte magam is tapsolok. Aztán leveszem a virtuális valóság szemüveget…

A virtuális valóság fogalma és a zene először 1994-ben jelent meg együtt egy szakcikk címében. Rung Huei Liang és munkatársai ekkor olyan szoftvert fejlesztettek ki a Taivani Egyetemen, amely a játékos kézmozdulatait számítógép által komponált zenei futamokká alakította. Így a játékos, aki hirtelen „karmesterré” változott, megélhette azt a csodát, hogy mozgása közvetlenül zenévé alakult – mintha egy jól összeszokott zenekart vezényelne. A virtuális valóság, azaz a számítógép által teremtett, valósághű megjelenítés (röviden: VR, azaz „Virtual Reality”) később egyre több érzékszervet vont be az ember és gép interaktív kapcsolatába, egyre valóságosabbnak tüntetve fel az élményt...

Minden tanulás tökéletesebb és könnyebb, ha minél több érzékszervünket vagyunk képesek bevonni a folyamatba. Memóriánk hálásan reagál ilyen helyzetekben. Ez hatványozottan érvényes a zenetanulás esetén. Hong-xuan Bian kínai kutató vizsgálata szerint a virtuális valóság segítségével vizuálisan is megjelenített hangok nagyban segítik a megfelelő zenei tudás elsajátítását, és élvezetesebbé teszik a zenetanítást is. Manapság már számos olyan VR-alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni – azaz egy-egy zenei felvételre a ritmust, dinamikát, hangszíneket, hangmagasságokat figyelembe véve a felhasználó számára olyan világot létrehozni, amelyben nem csupán hallgatja, de konkrétan meg is éli a muzsikát, annak minden közvetített érzésével együtt.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék:

  • Bian, H. X. (2016). Application of Virtual Reality in Music Teaching System. International Journal of Emerging Technologies in Learning, 11(11), 21-25. doi:10.3991/ijet.v11i11.6247
  • Bissonnette, J., Dube, F., Provencher, M. D., & Sala, M. T. M. (2016). Evolution of music performance anxiety and quality of performance during virtual reality exposure training. Virtual Reality, 20(1), 71-81. doi:10.1007/s10055-016-0283-y
  • Charron, J.-P. (2017). Music Audiences 3.0: Concert-Goers' Psychological Motivations at the Dawn of Virtual Reality. Frontiers in psychology, 8, 800.
  • Liang, R. H., & Ming, O. Y. (1994). Impromptu Conductor - a Virtual-Reality System for Music Generation Based on Supervised Learning. Displays, 15(3), 141-147. doi:Doi 10.1016/0141-9382(94)90002-7
  • Lim, T., Lee, S., & Ke, F. F. (2017). Integrating Music into Math in a Virtual Reality Game: Learning Fractions. International Journal of Game-Based Learning, 7(1), 57-73. doi:10.4018/Ijgbl.2017010104
  • Orman, E. K., Price, H. E., & Russell, C. R. (2017). Feasibility of Using an Augmented Immersive Virtual Reality Learning Environment to Enhance Music Conducting Skills. Journal of Music Teacher Education, 27(1), 24-35. doi:10.1177/1057083717697962
  • Serafin, S., Adjorlu, A., Nilsson, N., Thomsen, L., & Nordahl, R. (2017). Considerations on the use of Virtual and Augmented Reality Technologies in Music Education. 2017 Ieee Virtual Reality Workshop on K-12 Embodied Learning through Virtual & Augmented Reality (Kelvar).
  • Tekerlek, H., Yagli, N. V., Saglam, M., Cakmak, A., Ozel, C. B., Ulu, H. S., . . . Coplu, L. (2017). Short-term effects of virtual reality and music with exercise training on affective responses and satisfaction level in patients with chronic respiratory disease. European Respiratory Journal, 50. doi:10.1183/1393003.congress-2017.PA2537

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,