Jelenlegi hely

Virtuális virtuózok – avagy barangolás a zeneVR világában

Manapság már számos olyan VR alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni

Kezdődik a koncert. A karmester felemeli a pálcáját, szeme végigpásztáz a zenészek során, majd int, és felcsendül a muzsika. Itt állok, közvetlenül a dirigens előtt. Érdekes, hogy nem zavarom... 

Nyugodtan élvezhetem a harmóniát, megleshetem az egyes zenészek és a karmester mozdulatait. Láthatatlan vagyok! Beethoven remekművét hallgatom olyan helyről, amely kényelemben, rálátásban, hangzásban még a nézőtér legkiválóbb ülőhelyét is magasan felülmúlja. A koncert végén szinte magam is tapsolok. Aztán leveszem a virtuális valóság szemüveget…

A virtuális valóság fogalma és a zene először 1994-ben jelent meg együtt egy szakcikk címében. Rung Huei Liang és munkatársai ekkor olyan szoftvert fejlesztettek ki a Taivani Egyetemen, amely a játékos kézmozdulatait számítógép által komponált zenei futamokká alakította. Így a játékos, aki hirtelen „karmesterré” változott, megélhette azt a csodát, hogy mozgása közvetlenül zenévé alakult – mintha egy jól összeszokott zenekart vezényelne. A virtuális valóság, azaz a számítógép által teremtett, valósághű megjelenítés (röviden: VR, azaz „Virtual Reality”) később egyre több érzékszervet vont be az ember és gép interaktív kapcsolatába, egyre valóságosabbnak tüntetve fel az élményt...

Minden tanulás tökéletesebb és könnyebb, ha minél több érzékszervünket vagyunk képesek bevonni a folyamatba. Memóriánk hálásan reagál ilyen helyzetekben. Ez hatványozottan érvényes a zenetanulás esetén. Hong-xuan Bian kínai kutató vizsgálata szerint a virtuális valóság segítségével vizuálisan is megjelenített hangok nagyban segítik a megfelelő zenei tudás elsajátítását, és élvezetesebbé teszik a zenetanítást is. Manapság már számos olyan VR-alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni – azaz egy-egy zenei felvételre a ritmust, dinamikát, hangszíneket, hangmagasságokat figyelembe véve a felhasználó számára olyan világot létrehozni, amelyben nem csupán hallgatja, de konkrétan meg is éli a muzsikát, annak minden közvetített érzésével együtt.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék:

  • Bian, H. X. (2016). Application of Virtual Reality in Music Teaching System. International Journal of Emerging Technologies in Learning, 11(11), 21-25. doi:10.3991/ijet.v11i11.6247
  • Bissonnette, J., Dube, F., Provencher, M. D., & Sala, M. T. M. (2016). Evolution of music performance anxiety and quality of performance during virtual reality exposure training. Virtual Reality, 20(1), 71-81. doi:10.1007/s10055-016-0283-y
  • Charron, J.-P. (2017). Music Audiences 3.0: Concert-Goers' Psychological Motivations at the Dawn of Virtual Reality. Frontiers in psychology, 8, 800.
  • Liang, R. H., & Ming, O. Y. (1994). Impromptu Conductor - a Virtual-Reality System for Music Generation Based on Supervised Learning. Displays, 15(3), 141-147. doi:Doi 10.1016/0141-9382(94)90002-7
  • Lim, T., Lee, S., & Ke, F. F. (2017). Integrating Music into Math in a Virtual Reality Game: Learning Fractions. International Journal of Game-Based Learning, 7(1), 57-73. doi:10.4018/Ijgbl.2017010104
  • Orman, E. K., Price, H. E., & Russell, C. R. (2017). Feasibility of Using an Augmented Immersive Virtual Reality Learning Environment to Enhance Music Conducting Skills. Journal of Music Teacher Education, 27(1), 24-35. doi:10.1177/1057083717697962
  • Serafin, S., Adjorlu, A., Nilsson, N., Thomsen, L., & Nordahl, R. (2017). Considerations on the use of Virtual and Augmented Reality Technologies in Music Education. 2017 Ieee Virtual Reality Workshop on K-12 Embodied Learning through Virtual & Augmented Reality (Kelvar).
  • Tekerlek, H., Yagli, N. V., Saglam, M., Cakmak, A., Ozel, C. B., Ulu, H. S., . . . Coplu, L. (2017). Short-term effects of virtual reality and music with exercise training on affective responses and satisfaction level in patients with chronic respiratory disease. European Respiratory Journal, 50. doi:10.1183/1393003.congress-2017.PA2537

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,