Jelenlegi hely

Virtuális virtuózok – avagy barangolás a zeneVR világában

Manapság már számos olyan VR alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni

Kezdődik a koncert. A karmester felemeli a pálcáját, szeme végigpásztáz a zenészek során, majd int, és felcsendül a muzsika. Itt állok, közvetlenül a dirigens előtt. Érdekes, hogy nem zavarom... 

Nyugodtan élvezhetem a harmóniát, megleshetem az egyes zenészek és a karmester mozdulatait. Láthatatlan vagyok! Beethoven remekművét hallgatom olyan helyről, amely kényelemben, rálátásban, hangzásban még a nézőtér legkiválóbb ülőhelyét is magasan felülmúlja. A koncert végén szinte magam is tapsolok. Aztán leveszem a virtuális valóság szemüveget…

A virtuális valóság fogalma és a zene először 1994-ben jelent meg együtt egy szakcikk címében. Rung Huei Liang és munkatársai ekkor olyan szoftvert fejlesztettek ki a Taivani Egyetemen, amely a játékos kézmozdulatait számítógép által komponált zenei futamokká alakította. Így a játékos, aki hirtelen „karmesterré” változott, megélhette azt a csodát, hogy mozgása közvetlenül zenévé alakult – mintha egy jól összeszokott zenekart vezényelne. A virtuális valóság, azaz a számítógép által teremtett, valósághű megjelenítés (röviden: VR, azaz „Virtual Reality”) később egyre több érzékszervet vont be az ember és gép interaktív kapcsolatába, egyre valóságosabbnak tüntetve fel az élményt...

Minden tanulás tökéletesebb és könnyebb, ha minél több érzékszervünket vagyunk képesek bevonni a folyamatba. Memóriánk hálásan reagál ilyen helyzetekben. Ez hatványozottan érvényes a zenetanulás esetén. Hong-xuan Bian kínai kutató vizsgálata szerint a virtuális valóság segítségével vizuálisan is megjelenített hangok nagyban segítik a megfelelő zenei tudás elsajátítását, és élvezetesebbé teszik a zenetanítást is. Manapság már számos olyan VR-alkalmazás létezik, amely képes a hallott élményt látvánnyá varázsolni – azaz egy-egy zenei felvételre a ritmust, dinamikát, hangszíneket, hangmagasságokat figyelembe véve a felhasználó számára olyan világot létrehozni, amelyben nem csupán hallgatja, de konkrétan meg is éli a muzsikát, annak minden közvetített érzésével együtt.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék:

  • Bian, H. X. (2016). Application of Virtual Reality in Music Teaching System. International Journal of Emerging Technologies in Learning, 11(11), 21-25. doi:10.3991/ijet.v11i11.6247
  • Bissonnette, J., Dube, F., Provencher, M. D., & Sala, M. T. M. (2016). Evolution of music performance anxiety and quality of performance during virtual reality exposure training. Virtual Reality, 20(1), 71-81. doi:10.1007/s10055-016-0283-y
  • Charron, J.-P. (2017). Music Audiences 3.0: Concert-Goers' Psychological Motivations at the Dawn of Virtual Reality. Frontiers in psychology, 8, 800.
  • Liang, R. H., & Ming, O. Y. (1994). Impromptu Conductor - a Virtual-Reality System for Music Generation Based on Supervised Learning. Displays, 15(3), 141-147. doi:Doi 10.1016/0141-9382(94)90002-7
  • Lim, T., Lee, S., & Ke, F. F. (2017). Integrating Music into Math in a Virtual Reality Game: Learning Fractions. International Journal of Game-Based Learning, 7(1), 57-73. doi:10.4018/Ijgbl.2017010104
  • Orman, E. K., Price, H. E., & Russell, C. R. (2017). Feasibility of Using an Augmented Immersive Virtual Reality Learning Environment to Enhance Music Conducting Skills. Journal of Music Teacher Education, 27(1), 24-35. doi:10.1177/1057083717697962
  • Serafin, S., Adjorlu, A., Nilsson, N., Thomsen, L., & Nordahl, R. (2017). Considerations on the use of Virtual and Augmented Reality Technologies in Music Education. 2017 Ieee Virtual Reality Workshop on K-12 Embodied Learning through Virtual & Augmented Reality (Kelvar).
  • Tekerlek, H., Yagli, N. V., Saglam, M., Cakmak, A., Ozel, C. B., Ulu, H. S., . . . Coplu, L. (2017). Short-term effects of virtual reality and music with exercise training on affective responses and satisfaction level in patients with chronic respiratory disease. European Respiratory Journal, 50. doi:10.1183/1393003.congress-2017.PA2537

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,

Felmérések támasztják alá, hogy az alacsonyabb szociális státuszúak egészségi állapota és gyógyulási esélye kedvezőtlenebb az előnyösebb társadalmi helyzetben lévőkénél.