Jelenlegi hely

Túl a babonán – avagy a kényszerek markában

nem képes önfeledten játszani, mert a kényszer sose „hagyja békén”

Kisgyermekkorban – egészséges állapot esetén is – gyakran találkozunk a biztonságra való törekvés, az alkalmazkodás elősegítése érdekében bizonyos kényszertünet-jellegű szokásokkal (esti búcsúzási rituálék, túlzott ragaszkodás bizonyos tárgyakhoz).

Szerző: 

Problémáról csak akkor beszélhetünk, ha ezek a szokások értelmetlen rituálékba torkollnak, ha átveszik az irányítást a mindennapokban, akaratlanul újra és újra betörnek, sok időt elvéve és funkcióromlást okozva a gyermek és/vagy környezetének életében... A gyerekeket állandóan visszatérő, kellemetlen, befolyásolhatatlannak tűnő gondolatok gyötrik (pl. betegségtől, családi tragédiáktól való félelem), rendkívüli feszültséget okozva, melyet ún. rituális cselekvéssorokkal (pl: túlzott tisztálkodás, ellenőrizgetés) próbálnak enyhíteni... A gyermekkori kényszerbetegség sajátos megnyilvánulási formája az ún. kiterjesztett kényszer, amelynek során a gyermek egyik vagy másik szülőjét, súlyosabb esetben az egész családot bevonja kényszercselekvéseibe. Ha a szülő ellenáll, akkor a gyermek szorongása tovább fokozódhat, és fennáll a szülővel szembeni dühroham jelentkezésének veszélye.Ez sajnos a tüneteket ördögi körként még tovább mélyítheti, hiszen a gyermek nem ütközvén ellenállásba, újabb – és egyre abszurdabb – kényszerekkel állhat elő. Szintén veszélyt hordoz magában a gyermeknek való merev ellenállás, vagy az eddigi „behódoló” viselkedés hirtelen ellentétébe fordulása, a kényszerek szigorú letiltása, mivel a betegség természetéből eredően ez olyan feszültséget okozhat a szenvedőben, hogy szüleivel szemben agresszíven léphet fel.

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, melynek következményeként nehezítetté válik a napi rutin elvégzése: túl későn kerülhet ágyba a kényszerek miatt, így egyre fáradtabb lesz, s a kimerültség szintén növeli a kényszerek súlyosságát. Az iskolai késések száma jelentősen megemelkedhet, hosszú távon az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolhatja. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer sose „hagyja békén”. A szülők részéről fontos a türelem, a következetesség, és bizonyos időközönként önmaguk feltöltődése, hiszen csak kipihenten, minőségi időt együtt töltve tudnak valóban segítségére lenni gyermeküknek a küzdelemben.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján