Jelenlegi hely

A trollok pszichológiája

Jó néhány éve a trollok említése főként a skandináv mitológia és szépirodalom rajongóit, esetleg a fantasy-könyvek kedvelőit hozta volna lázba.  Manapság azonban – sőt, már évek óta – a trollok közöttünk élnek.

Velünk utaznak a villamoson, este bevásárolnak, ebédet főznek, és ha van kutyájuk, leviszik sétálni. Az offline világban nincsen különös ismertetőjelük, nem viselnek bélyeget, és hasonlóan öltöznek, mint bárki más. Emberi mivoltuk egy részét csak online vedlik le, és előfordul, hogy nem is tudnak róla. Olyan impulzusok mozgatják őket, amikről, ha nem tudnak, baj – ha tudatában vannak, katasztrófa...

Az online tér egyik legnagyobb tudatosságot igénylő hatása az, hogy ebben a közegben az érzelmi kontrollunk jelentősen lecsökken, így az ezeket kordában tartó fékek is legyengülnek. Hajlamosabbak leszünk hirtelen érzelmi hullámzásokat megélni, és ez főként a negatív spektrumon belül veszélyes, ahol a düh, a gyűlölet és a bosszúvágy tanyázik...

A trollok alapvető működését nem nehéz meghatározni és nyomon követni. Honnan tudhatjuk, hogy találkoztunk eggyel?  Felzaklat, megzavar, belerondít, beszól, feszültséget gerjeszt, valamint egészen biztosan reakciót, választ akar kicsikarni a többi emberből. Hogy ezt elérje, repertoárjának fontos részét képezi a személyeskedés, a fenyegetés, a kifigurázás és a gúnyolódás is.

A háttérben álló személyiség feltérképezése mellett azonban olyan – néhol meglepő – motivációval is találkozhatunk, ami nem feltétlenül indokolna egy ennyire negatív viselkedést vagy szokást.  A leggyakrabban megnevezett motiváció a feszültség levezetése, az önigazolás vagy épp a hatalom és kontroll vágyának kiélése. A trollok apró győzelemként élik meg, ha kibillenthetnek valakit az egyensúlyából, vagy ha feszültséget szíthatnak. Ugyancsak belső mozgatórugó lehet a figyelemre vágyás és a törődéshiány is, hiszen a negatív figyelem is számít: mindjárt nem érezzük azt, hogy nem számítunk vagy nem is létezünk. Ez főként a fiatalabbaknál megfigyelhető tendencia – ahogy az is, amikor a trollkodás oka nem más volt, mint az ingerszegénység, vagyis az unalom...  

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is.

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából.