Jelenlegi hely

Motiváció: tényleg szükség van rá?

Ebből a hétköznapi idődimenzión túli elmerülésből lesz talán a későbbi siker, karrier, presztízs

Az utóbbi évtizedekben szinte közhellyé vált az az állítás, miszerint a pénz önmagában véve nem motivál – valami másra, bizonyos lelki tényezőkre is szükség van. Vajon valójában mi az a pszichológiai faktor, melynek motivációs ereje még a pénznél is nagyobb? 

Egyszerre vagyunk szellemi és fizikai lények. Fontos számunkra az, hogy mivel töltjük a napjainkat, hogy annak „van-e értelme”, tevékenységünket elismeri-e a széles társadalom, vagy elismerik-e azon kevesek, akiknek a véleményére igazán adunk. És fontos számunkra az is, milyen fizikai környezetben élünk, van-e mit ennünk – és az is, hogy biztosnak érezzük magunkat abban, hogy jövőre is megfelelő fizikai környezetben élhetünk és lesz mit ennünk... A motivációra leselkedő legnagyobb veszély, ha azokat az érveket és ellenérveket próbáljuk a patikamérleg serpenyőiben elhelyezgetni, hogy van-e értelme az adott tevékenységnek, az hova vezet és milyen időtávon térül meg.

Sok ügyfelem évtizedek energiáját, tudását fekteti abba, hogy a vállalati hierarchia minél magasabb pontjára eljusson. Számukra is motiváló a presztízs, a magas fizetés, a belső elismerés, az elegáns vállalati autó. (Sok olyan coaching-beszélgetés van mögöttem, ahol kiderült, ügyfelemet nem is az autó esetleges elvesztésének ténye és az autó nélküli átmeneti kényelmetlenség tartja félelemben, hanem az, hogy milyen megjegyzést tesz majd a szomszédja, aki nyilvánvalóan hasonló társadalmi státuszú ember, hasonló autóval. És hasonló félelmekkel.) A karrierjük egy pontján azonban mindannyian úgy tekintenek vissza az elmúlt évtizedekre, hogy a legtöbb értelme annak volt, amikor élvezték azt, amit csinálnak, amikor senki nem nézte, hogy a másik magasabb vagy alacsonyabb pozícióban dolgozik-e, egyszerűen csak összefogtak és a közös cél érdekében tették magukat oda – akár ünnepnapot, nyári szabadságot sem kímélve. Azaz, amikor valamiféle öröm, élvezet volt magában a tevékenységben.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

A pánik okozta társadalomlélektani hatások egyenlegét megvonva, pozitívumokat is említhetünk. A kényszerű elkülönülésben felértékelődnek az erős kapcsolatok, az otthoni...

A klienseikkel való személyes találkozás helyett a pszichológusok is átváltanak távterápiára?

A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-...

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...