Jelenlegi hely

A háttérbe szorított szolidaritás

Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás
a legtöbb, amit egy másik embernek adhatunk, az a szolidaritás

Miért van szükség szolidaritásra és mit értünk e kifejezésen?

Szerző: 

Csak ott van szükség együttérzésre és szolidaritásra, ahol az emberi viszonyokat az elidegenedés jellemzi. Egy természetes közösség tagjai természetes módon szolidárisak egymással. A civilizáció által elidegenített társadalomban azonban nagyon is szükség van a szolidaritás fogalmára, mert az emberekből a helytelen nevelési elvek, a pusztán érdekekre és hiúságra csupaszított emberi viszonyok és az idegenné váló társadalmi intézmények kiölik az együttérzés képességét. Vagy ha teljesen ki nem is ölik, mindenesetre gyengeségnek és bárgyúságnak állítják be. Ahogy a civilizációs elidegenedés folyamata előrehalad, az emberek egyre önzőbbek, hiúbbak és kíméletlenebbek lesznek, röviden: egyre cinikusabbá válnak. Cinizmussal védekeznek önnön természetes együttérzési hajlamaik ellen.

A modern kor leírásának az elidegenedés vált a kulcsfogalmává, az ember életét az elidegenedés materializált formája, a pénz határozza meg, vagyis az, hogy minden érték kifejezhető egy mennyiségi skálán. A pénz pusztán a legsűrítettebb formában fejezi ki a sokrétű elidegenedést. Az ember el van idegenedve a munkájától, az üzemben, a hivatalban csupán részfeladatokat végzünk, az egész működést nem befolyásoljuk és nem is látjuk át. Az ember el van idegenedve azoktól, akik felette álnak a hierarchiában, azoktól is, akik birtokolják az eszközöket, amikkel dolgozik, továbbá azoktól is, akikkel együtt dolgozik, de akik nem a természetes társai, hanem a riválisai. Az ember végül el van idegenedve a saját életétől, amennyiben a tömegkultúra termékeit fogyasztja és a tömegtermelés fogyasztási cikkeivel rendezi be az életét...  Valójában a ránk kényszerített és mélyen belénk kódolt gondolkodási, tapasztalási és érzési sémák alól kell felszabadulnunk. Az alól, hogy azt hisszük, akkor lesz jó az életünk, ha mindent megvehetünk, ha minden területen jobbak vagyunk másoknál és ha énünk vágyai beteljesülnek. Olyan öntudatlanul működő szubjektumokká tesz minket a modern világ, akik nem értelmes, szeretetteli és teljes életre törekednek, hanem akik úgy képzelik el a boldogságot, hogy mindent megszerezhetnek (infantilizmus), lehetőleg többet, mint mások (versengés) és ezt még mások így is látják (nárcizmus) és el is ismerik, legalábbis lájkolják...

Nem természetes módon vagyunk ilyenek, hanem olyan társadalomban és kultúrában élünk, ami ilyenné formált minket. És bármilyen riasztóan hangozzék is, de a modern fogyasztói kapitalizmusnak pontosan ilyen szubjektumokra van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan működjön. Sztoikus vagy aszketikus bölcsek, puritán, önnön kertjüket boldogan művelő emberek nem pörgetik a gazdaságot. Ha nem vásárolnánk, nem fogyasztanánk, nem kommunikálnánk, nem versengenénk, nem építenénk fel divatcikkekből az azonosságunkat, akkor mi mozgatná a világot?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.