Jelenlegi hely

A háttérbe szorított szolidaritás

Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás
a legtöbb, amit egy másik embernek adhatunk, az a szolidaritás

Miért van szükség szolidaritásra és mit értünk e kifejezésen?

Szerző: 

Csak ott van szükség együttérzésre és szolidaritásra, ahol az emberi viszonyokat az elidegenedés jellemzi. Egy természetes közösség tagjai természetes módon szolidárisak egymással. A civilizáció által elidegenített társadalomban azonban nagyon is szükség van a szolidaritás fogalmára, mert az emberekből a helytelen nevelési elvek, a pusztán érdekekre és hiúságra csupaszított emberi viszonyok és az idegenné váló társadalmi intézmények kiölik az együttérzés képességét. Vagy ha teljesen ki nem is ölik, mindenesetre gyengeségnek és bárgyúságnak állítják be. Ahogy a civilizációs elidegenedés folyamata előrehalad, az emberek egyre önzőbbek, hiúbbak és kíméletlenebbek lesznek, röviden: egyre cinikusabbá válnak. Cinizmussal védekeznek önnön természetes együttérzési hajlamaik ellen.

A modern kor leírásának az elidegenedés vált a kulcsfogalmává, az ember életét az elidegenedés materializált formája, a pénz határozza meg, vagyis az, hogy minden érték kifejezhető egy mennyiségi skálán. A pénz pusztán a legsűrítettebb formában fejezi ki a sokrétű elidegenedést. Az ember el van idegenedve a munkájától, az üzemben, a hivatalban csupán részfeladatokat végzünk, az egész működést nem befolyásoljuk és nem is látjuk át. Az ember el van idegenedve azoktól, akik felette álnak a hierarchiában, azoktól is, akik birtokolják az eszközöket, amikkel dolgozik, továbbá azoktól is, akikkel együtt dolgozik, de akik nem a természetes társai, hanem a riválisai. Az ember végül el van idegenedve a saját életétől, amennyiben a tömegkultúra termékeit fogyasztja és a tömegtermelés fogyasztási cikkeivel rendezi be az életét...  Valójában a ránk kényszerített és mélyen belénk kódolt gondolkodási, tapasztalási és érzési sémák alól kell felszabadulnunk. Az alól, hogy azt hisszük, akkor lesz jó az életünk, ha mindent megvehetünk, ha minden területen jobbak vagyunk másoknál és ha énünk vágyai beteljesülnek. Olyan öntudatlanul működő szubjektumokká tesz minket a modern világ, akik nem értelmes, szeretetteli és teljes életre törekednek, hanem akik úgy képzelik el a boldogságot, hogy mindent megszerezhetnek (infantilizmus), lehetőleg többet, mint mások (versengés) és ezt még mások így is látják (nárcizmus) és el is ismerik, legalábbis lájkolják...

Nem természetes módon vagyunk ilyenek, hanem olyan társadalomban és kultúrában élünk, ami ilyenné formált minket. És bármilyen riasztóan hangozzék is, de a modern fogyasztói kapitalizmusnak pontosan ilyen szubjektumokra van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan működjön. Sztoikus vagy aszketikus bölcsek, puritán, önnön kertjüket boldogan művelő emberek nem pörgetik a gazdaságot. Ha nem vásárolnánk, nem fogyasztanánk, nem kommunikálnánk, nem versengenénk, nem építenénk fel divatcikkekből az azonosságunkat, akkor mi mozgatná a világot?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 3. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

Manapság a trollok közöttünk élnek. Velünk utaznak a villamoson, este bevásárolnak, ebédet főznek, és ha van kutyájuk, leviszik sétálni.

A legerősebb motiváció az, ha a tevékenység önmagában olyan vonzó, hogy semmiféle további belső vagy külső nógatásra nincsen szükség.

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.