Jelenlegi hely

Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?

Az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő

Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öregedő nyugati társadalmakban folyamatosan emelkedik a hatvan év felettiek aránya. 

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban, hiszen az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő.

Ebben a megközelítésben talán nem is lehet egyértelműen és kizárólagosan értelmezni az öregség határvonalát. De vajon az élettudományok irányából, biológiai szemszögből megfogható az öregedés folyamata? Min múlik az, hogy a tiszavirág csupán néhány órát él, míg a sellőkagyló élettartama évszázadokon át ível? Mi az oka annak, hogy az egér háromévesen eléri élete végét, míg az ugyancsak a rágcsálók rendjébe tartozó csupasz turkáló harmincévesen is fitt és fiatalos? Ezek a kérdések intenzíven foglalkoztatják az öregedés folyamatának kutatóit...

A közfelfogás szerint emlékezőképességünk gyengülésért épp az idegsejtek számának fokozatos csökkenése felelős. Igaz ugyan, hogy az egészséges agy negyvenéves kor felett tízévente 5 százalékot veszít tömegéből, ez mégsem az idegsejtek számának csökkenésére vezethető vissza. A tanulás és emlékezés szempontjából is sokkal lényegesebb az idegsejtek nyúlványrendszere, az idegsejtek közötti kapcsolatok gazdagsága, a kapcsolatok minősége. E kapcsolatok sokasága az idegsejtek nyúlványain található kitüremkedéseken, az úgynevezett dendrittüskéken alakul ki, amelyek az öregedés során jellemzően megritkulnak, illetve sűrűségük csökkenése megfeleltethető a tompuló emlékezőképességnek. És bár az öregedéssel valóban lassabban dolgozza fel agyunk a beérkező ingereket és egyre megterhelőbb egyszerre több feladatra figyelnünk, vannak olyan gondolkodással összefüggő képességeink is, amelyek nem romlanak – sőt, akár javulhatnak is. Ilyen a szókincs, egyes matematikai képességek, vagy az általános műveltség. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.

Hány éves az agya valójában? – a kérdés mintha egyenesen a Facebookról érkezett volna.

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépeze