Jelenlegi hely

Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?

Az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő

Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öregedő nyugati társadalmakban folyamatosan emelkedik a hatvan év felettiek aránya. 

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban, hiszen az idős emberekre sokszor jellemző a letisztultság, a derűs bölcsesség, a jóságos türelem, az elégedett megnyugvás, és a családot összetartó erő.

Ebben a megközelítésben talán nem is lehet egyértelműen és kizárólagosan értelmezni az öregség határvonalát. De vajon az élettudományok irányából, biológiai szemszögből megfogható az öregedés folyamata? Min múlik az, hogy a tiszavirág csupán néhány órát él, míg a sellőkagyló élettartama évszázadokon át ível? Mi az oka annak, hogy az egér háromévesen eléri élete végét, míg az ugyancsak a rágcsálók rendjébe tartozó csupasz turkáló harmincévesen is fitt és fiatalos? Ezek a kérdések intenzíven foglalkoztatják az öregedés folyamatának kutatóit...

A közfelfogás szerint emlékezőképességünk gyengülésért épp az idegsejtek számának fokozatos csökkenése felelős. Igaz ugyan, hogy az egészséges agy negyvenéves kor felett tízévente 5 százalékot veszít tömegéből, ez mégsem az idegsejtek számának csökkenésére vezethető vissza. A tanulás és emlékezés szempontjából is sokkal lényegesebb az idegsejtek nyúlványrendszere, az idegsejtek közötti kapcsolatok gazdagsága, a kapcsolatok minősége. E kapcsolatok sokasága az idegsejtek nyúlványain található kitüremkedéseken, az úgynevezett dendrittüskéken alakul ki, amelyek az öregedés során jellemzően megritkulnak, illetve sűrűségük csökkenése megfeleltethető a tompuló emlékezőképességnek. És bár az öregedéssel valóban lassabban dolgozza fel agyunk a beérkező ingereket és egyre megterhelőbb egyszerre több feladatra figyelnünk, vannak olyan gondolkodással összefüggő képességeink is, amelyek nem romlanak – sőt, akár javulhatnak is. Ilyen a szókincs, egyes matematikai képességek, vagy az általános műveltség. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.

Hány éves az agya valójában? – a kérdés mintha egyenesen a Facebookról érkezett volna.

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok