Jelenlegi hely

Teljesítés ≠ nem-teljesítés + jó indok

Egyre több a kikacsintás a keretek közül

Mind több munkahelyi szervezet áll át az úgynevezett folyamat-alapú munkaszervezési módra. Ez azt jelenti, hogy minden érintett tudja, mi a szerepköre, kitől, mikor és milyen minőségű inputot kap és kinek, mikorra és milyen outputot kell produkálnia. 

Elvileg. Aztán jönnek a kifogások.

“Nem tudtam felkészülni a meetingre, mert a főnököm az utolsó pillanatban bízott meg egy plusz feladattal”, “bocsánat, hogy késtem, de nem volt parkolóhely”, “sajnos a wellness-részleg műszaki okokból zárva van”. Csupa kisebb-nagyobb fennakadás, a háttérben akceptálható vagy éppenséggel mosolyogni való magyarázatokkal, magyarázkodással. Minden esetben a felelősséghárítás egy formájával van dolgunk.

A kérdés nem az, hogy igaz-e a teljesítés elmaradását magyarázó indok, hanem az, hogy van-e helye magyarázkodásnak. Pedig egyre gyakoribb jelenségről van szó. Miért? Azért, mert világunk egyre inkább a matematizált, nevezzük most “kocka” életszervezés irányába tart. Szinte egész életünket egy tesz-vesz városban éljük, mintha robotgépek, digitális kalendáriumok kereteznék életünk 24 óráját. Már a gyerekek is. Nem csak az iskolai életüket töltik percre megszabott időkeretek között, de a kikapcsolódásuk is igen beszabályozott. Az edzés, a hegedűóra vagy akár a hittan(!) megadott órakor és perckor kezdődik, csúszás nem megengedett, mert jön a következő csoport.

Mindennek következménye, hogy egyre több a kikacsintás a keretek közül. Ha valaki egy munkahelyi feladat megcsúszását a közvetlen főnöke által adott másik feladat terheivel magyarázza, mérlegel: miből van kisebb baj? Ha az adott feladattal csúszik, vagy ha a saját főnökével kell szembehelyezkednie? Ez utóbbi problémásabb, hiszen értékelését, jutalmát, előléptetési lehetőségeit mind-mind a főnökétől (bár valójában a munkahelytől) kapja. Persze a szervezet érdeke azt kívánja, hogy a benne dolgozók ne a legkisebb rossz felől közelítsenek, amikor döntést hoznak, hanem a maximalizálható előnyök szemszögéből. Azaz: milyen döntést kell hoznom, ami az adott cégnek a legjobb? Ez a gondolkodásmód azonban nagyon ritka, hiszen senki sem a maga ellensége, így csak azon szervezetekben fordul elő, ahol a munkavállalók értik, sőt érzik, hogy saját egzisztenciájuk az adott cég sikerétől függ.

Nem használható a wellness-részleg a szállodában az adott hétvégén? Semmi baj nincsen, kiírunk egy bocsánatkérő táblát. Azt persze már nem ajánlja fel egyetlen dolgozó sem a vendégnek, hogy az adott hétvége szállásdíját visszatéríti a hotel, hiszen egyetlen kollega sem akarja ezt a kockázatot felvállalni: a csalódott vendég még mindig kisebb baj, mint a saját szakállunkra egy döntést hozni. A jó indoktól – elromlott a vízvezeték, beteg lett az úszómester – persze még nem történt meg a teljesítés.

A cikk címét adó matematikai képlet kiváló trénerkollegám, Vincze Imre szellemi terméke, akivel több nagyvállalatnak tréninget tartva sokszor voltunk kénytelenek ezt hatalmas betűkkel a flipchart-ra felírni. Az érintettek jót nevettek, de értették az üzenetet, és se szeri, se száma nem volt azon történeteknek, melyeknek ők voltak a kárvallottjai a teljesítés elmaradásakor. Aztán néhányan a következő tréningnapról egy kiváló indokkal korábban elkéredzkedtek…

Azzal kapcsolatban persze újabb diskurzus nyitható, hogy jó-e vagy sem a munka világának egyre inkább kocka-jellegű szervezettsége. Lehet érveket hozni az elidegenedett munkahely mellett és ellen is, egy azonban biztos: ez a végletekig matematizált munkakultúra aránytalanul nagyobb terhet ró a hierarchia alján dolgozókra, míg az eddigiekhez képest is több előnyt biztosít a fent lévőknek. És – ez már szigorúan a szerző magánvéleménye – ez egészen biztosan nem jó, mert igazságtalan. Van tehát hova fejleszteni a folyamat-alapú munkaszervezési módokat is!

Ez is érdekelhet

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de...

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

Vajon egy drágább önvezető autó megvásárlásával privilégiumot is lehet majd vásárolni? Bizonyos márkák vagy autóosztályok szoftvere úgy lesz már finomhangolva, hogy az adott...

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások okai között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.

Ez a dominancia fogalmának teljes félreértelmezéséről árulkodik.