Jelenlegi hely

Neked főztem, egyél még!

A feeder, aki kórosan „zabáltat”
Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai

„Szedjél-vegyél… Ezt is kóstold meg, fér még beléd, neked csináltam! … Nem ízlett, hogy csak ennyit ettél?!” 

Aligha akad olyan magyar család, aki ne ismerne az étkezőasztal mellett vérig sértődő édesanyát vagy nagymamát, ha a párja vagy gyermeke nem szed két-három emberes adagot a főztjéből. Ha ez már megtörtént valakivel, annak emlékei között felsejlenek a fentiekhez hasonló, olykor sértettséget sugalló, akár zsaroló stílusú mondatok is. A magyar gasztro- és étkezési kultúra „ebédlőasztali protokollja” közé tartoznak ezek. A családszociológia tankönyvek is az anyát jelölik meg gondoskodó máterként, a család stabil pontjaként. A mitológiában Juno, mint a római főisten felesége a házi tűzhely őrzője, tehát a párhuzam nem ördögtől való.

Elemezzük a körülöttünk evő, túlsúlyos férfiakat „etető” világot! Általában az ötvenes-hatvanas hölgyek e játszma ételosztó játékosai, s férjeik – rosszabb esetben fiaik – az evős-etetett áldozatok. Megjegyzem, sokszor tudtukon kívül. Sokuk már kórosan elhízott, mindazonáltal hangos és értő gasztronómusok, a fejedelmi lakomák élvezői – ez utóbbit bőszen hangoztatják is.

Ám már a nemzetközi szakirodalom is megnevezi a kórt: a betegség (jelenség) neve feederism. Mivel a fogalom a szaktudományban is új, tetten érhető némi bizonytalanság mind a pszichopatológiában, mind a diagnosztikus kritériumokban. Ha a szaktudomány iskolateremtő teoretikusainak (Freud és Jung) elméleti bázisát a feederism vizsgálati fókuszával vesszük górcső alá, azt találjuk, hogy a változókort követően a szexuális energia áthelyeződhet egy másik képzet-elemre. Ez a feederek esetében nem más, mint a partner arcán látott öröm, az ő jóllakottság-érzésének visszajelzései, amit a feeder által elkészített étel váltott ki.

Nem akadémiai értekezés, inkább közérdekű-ismeretterjesztő besorolású szakirodalom Kathy Charles és Michael Palkowski szerzőpáros tollából az a könyv*, amelyben a szerzők tucatnál több feederrel és feeder-párral élő személlyel vettek fel mélyinterjút. Igyekeztek feltárni az általuk „szexualizált súlygyarapodásnak” nevezett jelenség felszín alatti világát. Munkájukat multidiszciplináris szemlélettel, azaz pszichológiai és szociológiai fókusszal egyaránt elemzik. Logikusnak hat tehát e párhuzamot a feederism-mel összevetni, ugyanis gerontoszociológiai és szexuálpszichológiai evidencia ma már, hogy a változókort követő időszakban a testi együttlétek száma radikális csökkenést mutat az ötvenes életévek elejéhez képest. Így a szexuális élet ritkábbá válásából származtatható az is, hogy ezen örömforrások helyére akár az etetés, főzés, az étkezéssel kapcsolatos örömszerzés is léphet. A Lesley-Vasey szerzőpáros** esetleírásában hangsúlyozza, hogy nagymintás és reprezentatív kutatásuk eredményei szerint a legtöbb etető nő, míg az etetettek nagyrészt férfiak – fordított helyzettel nem találkoztak. Ilyenkor tehát a család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját. Fontos hangsúlyozni, hogy a feeder elsődleges célja nem a súlygyarapítás, hanem az intim kontextusban az étel élvezetének kiváltása, vagy a már el-elmaradó szexuális együttlétek és örömforrások hiátusának kitöltése az etetés, gondoskodás által.

Mivel a jelenség egy új, kevéssé kutatott tudományterület, ezért nincs tudományos konszenzus arról, hogy a modern szakirodalom szexuális devianciának tartja-e a feederism-et. Ennek a paradigmának a tudományos közbeszédben való pontos elhelyezése a tudomány művelőinek jövőbeni feladata lesz. Abban egyetértés van, hogy a klimaxot követő időszakban boldogsághormont vált ki az etetőből, ha örömforráshoz juttatja ételei révén a partnert, s ezt látja is rajta. Az örömöt indukáló gesztus tehát a testzsírok megszerzésének vagy megsegítésének folyamatából származik, s téves teória a magas testsúly elérésének célját feltételezni a feederism-ben.

Családi és népegészségügyi szinten egyaránt fontos tudni e jelenségről, hiszen számos betegség kiváltója a túlsúly és az egészségtelen táplálkozás, s nemcsak az obezitológus szakorvosok, hanem a családorvosok is számos esetben feltételezhetik e jelenséget az elhízott, magas testsúlyú férfibetegeik állapotának hátterében.

 *Charles, K., Palkowski, M: Feederism: Eating, Weight Gain, and Sexual Pleasure. Hardcover, 2015.

 **Lesley L.T. - Paul L. Vasey (2011): Cite as Feederism in a Woman. (40:3), pp 639–645.

   

Dr. Zelena András Ph.D.

docens, BGE KKK Társadalomtudományi Intézet

 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

Az új vizuális megjelenés igazodik a hagyományos márkaértékekhez, ugyanakkor kifejezően ábrázolja a mai kor gyermekei