Jelenlegi hely

A pszichoterápiáról mindenkinek

A terápia nem egy jóízű beszélgetés, amely után megkönnyebbülten távozunk

Ha Ön rendszeresen olvassa a Mindennapi Pszichológiát, nyilván már számtalan cikkben találkozott a pszichoterápia fogalmával – és nagyon sokan járnak valamilyen pszichoterápiába.

De valójában mit is értünk pszichoterápián? Olyan gyógyító eljárást, amely a kommunikáció segítségével ér el komoly pszichológiai változásokat. De lehetséges-e valakit például a félelmeitől, szorongásaitól csupán beszélgetéssel megszabadítani? Hiszen nap mint nap próbáljuk megnyugtatni félelmekkel küzdő ismerőseinket – hol több, hol kevesebb sikerrel. Hogyan működhet ez bonyolultabb, súlyosabb pszichológiai zavarok esetén?

Abban nyilván egyet tudunk érteni, hogy szavainkkal örömet szerezni és ártani is tudunk egymásnak – vagyis pusztán kommunikációval nagyon is komoly pszichológiai választ váltunk ki más emberekből. Mivel az ember gondolkodásra specializálódott élőlény (elnézést kérve a leegyszerűsítő megközelítésért), érzelmeit és viselkedését nagyrészt az határozza meg, hogyan vélekedik a dolgokról.  Ugyanarra a helyzetre teljesen eltérő érzelmi reakcióval válaszolhatunk – a különbséget az okozza, ahogy a szituációt épp megítéljük.   Gondolkodásunk befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, éppen ezért van a pszichoterápia során lehetőség arra, hogy a vélekedést átformáljuk, azaz ily módon segítsünk a pszichológiai zavarokkal küzdőknek...

Pszichoterápiát tehát minden kultúra használ, és Magyarországon is nagyon sokféle érhető el. Hogyan igazodjunk el tehát közöttük? Ebben próbál segítséget nyújtani ez a sorozat, amely röviden, közérthetően igyekszik bemutatni az egyes terápiás irányzatokat, azt, hogy mi történik ezekben a terápiákban, mi várható tőlük, és milyen típusú problémákkal érdemes hozzájuk fordulni. Célunk nemcsak az, hogy a tévhiteket eloszlassuk a terápiákról, pszichológusokról, pszichiáterekről, pszichoterapeutákról, és nemcsak az, hogy növeljük a terápiákkal kapcsolatos bizalmat. Legfontosabb törekvésünk valódi segítséget nyújtani abban, hogy szükség esetén mindenki meg tudja találni a maga vagy hozzátartozója számára legmegfelelőbb pszichológiai segítséget.

A teljes bevezető és a rovat cikkei a Mindennapi Pszichológia Magazin 2019/02 számában olvashatók

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

A tanácsadói munkát nem hivatalnak és nem is huszonnégy órán át tartó hivatásnak kell felfogni, hanem professziónak.

A vízbefulladásos balesetek leginkább két korosztályt, a totyogókat és a tinédzsereket érintik – mondta Dr.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...