Jelenlegi hely

A pszichoterápiáról mindenkinek

A terápia nem egy jóízű beszélgetés, amely után megkönnyebbülten távozunk

Ha Ön rendszeresen olvassa a Mindennapi Pszichológiát, nyilván már számtalan cikkben találkozott a pszichoterápia fogalmával – és nagyon sokan járnak valamilyen pszichoterápiába.

De valójában mit is értünk pszichoterápián? Olyan gyógyító eljárást, amely a kommunikáció segítségével ér el komoly pszichológiai változásokat. De lehetséges-e valakit például a félelmeitől, szorongásaitól csupán beszélgetéssel megszabadítani? Hiszen nap mint nap próbáljuk megnyugtatni félelmekkel küzdő ismerőseinket – hol több, hol kevesebb sikerrel. Hogyan működhet ez bonyolultabb, súlyosabb pszichológiai zavarok esetén?

Abban nyilván egyet tudunk érteni, hogy szavainkkal örömet szerezni és ártani is tudunk egymásnak – vagyis pusztán kommunikációval nagyon is komoly pszichológiai választ váltunk ki más emberekből. Mivel az ember gondolkodásra specializálódott élőlény (elnézést kérve a leegyszerűsítő megközelítésért), érzelmeit és viselkedését nagyrészt az határozza meg, hogyan vélekedik a dolgokról.  Ugyanarra a helyzetre teljesen eltérő érzelmi reakcióval válaszolhatunk – a különbséget az okozza, ahogy a szituációt épp megítéljük.   Gondolkodásunk befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, éppen ezért van a pszichoterápia során lehetőség arra, hogy a vélekedést átformáljuk, azaz ily módon segítsünk a pszichológiai zavarokkal küzdőknek...

Pszichoterápiát tehát minden kultúra használ, és Magyarországon is nagyon sokféle érhető el. Hogyan igazodjunk el tehát közöttük? Ebben próbál segítséget nyújtani ez a sorozat, amely röviden, közérthetően igyekszik bemutatni az egyes terápiás irányzatokat, azt, hogy mi történik ezekben a terápiákban, mi várható tőlük, és milyen típusú problémákkal érdemes hozzájuk fordulni. Célunk nemcsak az, hogy a tévhiteket eloszlassuk a terápiákról, pszichológusokról, pszichiáterekről, pszichoterapeutákról, és nemcsak az, hogy növeljük a terápiákkal kapcsolatos bizalmat. Legfontosabb törekvésünk valódi segítséget nyújtani abban, hogy szükség esetén mindenki meg tudja találni a maga vagy hozzátartozója számára legmegfelelőbb pszichológiai segítséget.

A teljes bevezető és a rovat cikkei a Mindennapi Pszichológia Magazin 2019/02 számában olvashatók

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tanácsadói munkát nem hivatalnak és nem is huszonnégy órán át tartó hivatásnak kell felfogni, hanem professziónak.

A vízbefulladásos balesetek leginkább két korosztályt, a totyogókat és a tinédzsereket érintik – mondta Dr.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...

A krónikus betegség, az endometriózis világszerte 70 millió, hazánkban több mint 200 000 nőt érint.