Jelenlegi hely

A pszichoterápiáról mindenkinek

A terápia nem egy jóízű beszélgetés, amely után megkönnyebbülten távozunk

Ha Ön rendszeresen olvassa a Mindennapi Pszichológiát, nyilván már számtalan cikkben találkozott a pszichoterápia fogalmával – és nagyon sokan járnak valamilyen pszichoterápiába.

De valójában mit is értünk pszichoterápián? Olyan gyógyító eljárást, amely a kommunikáció segítségével ér el komoly pszichológiai változásokat. De lehetséges-e valakit például a félelmeitől, szorongásaitól csupán beszélgetéssel megszabadítani? Hiszen nap mint nap próbáljuk megnyugtatni félelmekkel küzdő ismerőseinket – hol több, hol kevesebb sikerrel. Hogyan működhet ez bonyolultabb, súlyosabb pszichológiai zavarok esetén?

Abban nyilván egyet tudunk érteni, hogy szavainkkal örömet szerezni és ártani is tudunk egymásnak – vagyis pusztán kommunikációval nagyon is komoly pszichológiai választ váltunk ki más emberekből. Mivel az ember gondolkodásra specializálódott élőlény (elnézést kérve a leegyszerűsítő megközelítésért), érzelmeit és viselkedését nagyrészt az határozza meg, hogyan vélekedik a dolgokról.  Ugyanarra a helyzetre teljesen eltérő érzelmi reakcióval válaszolhatunk – a különbséget az okozza, ahogy a szituációt épp megítéljük.   Gondolkodásunk befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, éppen ezért van a pszichoterápia során lehetőség arra, hogy a vélekedést átformáljuk, azaz ily módon segítsünk a pszichológiai zavarokkal küzdőknek...

Pszichoterápiát tehát minden kultúra használ, és Magyarországon is nagyon sokféle érhető el. Hogyan igazodjunk el tehát közöttük? Ebben próbál segítséget nyújtani ez a sorozat, amely röviden, közérthetően igyekszik bemutatni az egyes terápiás irányzatokat, azt, hogy mi történik ezekben a terápiákban, mi várható tőlük, és milyen típusú problémákkal érdemes hozzájuk fordulni. Célunk nemcsak az, hogy a tévhiteket eloszlassuk a terápiákról, pszichológusokról, pszichiáterekről, pszichoterapeutákról, és nemcsak az, hogy növeljük a terápiákkal kapcsolatos bizalmat. Legfontosabb törekvésünk valódi segítséget nyújtani abban, hogy szükség esetén mindenki meg tudja találni a maga vagy hozzátartozója számára legmegfelelőbb pszichológiai segítséget.

A teljes bevezető és a rovat cikkei a Mindennapi Pszichológia Magazin 2019/02 számában olvashatók

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tanácsadói munkát nem hivatalnak és nem is huszonnégy órán át tartó hivatásnak kell felfogni, hanem professziónak.

A vízbefulladásos balesetek leginkább két korosztályt, a totyogókat és a tinédzsereket érintik – mondta Dr.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...

A krónikus betegség, az endometriózis világszerte 70 millió, hazánkban több mint 200 000 nőt érint.