Jelenlegi hely

A pszichoterápiáról mindenkinek

A terápia nem egy jóízű beszélgetés, amely után megkönnyebbülten távozunk

Ha Ön rendszeresen olvassa a Mindennapi Pszichológiát, nyilván már számtalan cikkben találkozott a pszichoterápia fogalmával – és nagyon sokan járnak valamilyen pszichoterápiába.

De valójában mit is értünk pszichoterápián? Olyan gyógyító eljárást, amely a kommunikáció segítségével ér el komoly pszichológiai változásokat. De lehetséges-e valakit például a félelmeitől, szorongásaitól csupán beszélgetéssel megszabadítani? Hiszen nap mint nap próbáljuk megnyugtatni félelmekkel küzdő ismerőseinket – hol több, hol kevesebb sikerrel. Hogyan működhet ez bonyolultabb, súlyosabb pszichológiai zavarok esetén?

Abban nyilván egyet tudunk érteni, hogy szavainkkal örömet szerezni és ártani is tudunk egymásnak – vagyis pusztán kommunikációval nagyon is komoly pszichológiai választ váltunk ki más emberekből. Mivel az ember gondolkodásra specializálódott élőlény (elnézést kérve a leegyszerűsítő megközelítésért), érzelmeit és viselkedését nagyrészt az határozza meg, hogyan vélekedik a dolgokról.  Ugyanarra a helyzetre teljesen eltérő érzelmi reakcióval válaszolhatunk – a különbséget az okozza, ahogy a szituációt épp megítéljük.   Gondolkodásunk befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket, éppen ezért van a pszichoterápia során lehetőség arra, hogy a vélekedést átformáljuk, azaz ily módon segítsünk a pszichológiai zavarokkal küzdőknek...

Pszichoterápiát tehát minden kultúra használ, és Magyarországon is nagyon sokféle érhető el. Hogyan igazodjunk el tehát közöttük? Ebben próbál segítséget nyújtani ez a sorozat, amely röviden, közérthetően igyekszik bemutatni az egyes terápiás irányzatokat, azt, hogy mi történik ezekben a terápiákban, mi várható tőlük, és milyen típusú problémákkal érdemes hozzájuk fordulni. Célunk nemcsak az, hogy a tévhiteket eloszlassuk a terápiákról, pszichológusokról, pszichiáterekről, pszichoterapeutákról, és nemcsak az, hogy növeljük a terápiákkal kapcsolatos bizalmat. Legfontosabb törekvésünk valódi segítséget nyújtani abban, hogy szükség esetén mindenki meg tudja találni a maga vagy hozzátartozója számára legmegfelelőbb pszichológiai segítséget.

A teljes bevezető és a rovat cikkei a Mindennapi Pszichológia Magazin 2019/02 számában olvashatók

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

A tanácsadói munkát nem hivatalnak és nem is huszonnégy órán át tartó hivatásnak kell felfogni, hanem professziónak.

A vízbefulladásos balesetek leginkább két korosztályt, a totyogókat és a tinédzsereket érintik – mondta Dr.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán...