Jelenlegi hely

Nem elrontották – így született

Az ADHD
Az együttesen, évek óta fennálló tünetek a hétköznapokban jelentős problémákat okoznak

A hiperaktív és figyelemzavaros gyerekek nagyon nehéz helyzetben vannak. Az iskolában képességeiktől jóval elmaradva teljesítenek; a gyakori kudarcok és a szinte állandó negatív visszajelzések miatt magukat értéktelennek, tehernek élik meg... 

Szerző: 

Kortársaiknál gyakrabban lesznek balesetek áldozatai és jelentősen fokozott náluk a deviálódás és szerhasználat kockázata. Mégis, minden nehézség és elszomorító kimenetel ellenére tíz érintett gyermekből legfeljebb csak kettő vagy három kap megfelelő segítséget.

Az ADHD más, mint a mozgékonyság vagy a szétszórtság. Valóban igaz, hogy sok – talán a legtöbb – gyerek nagyon aktív. Az viszont már csak 100-ból ötre igaz, hogy amellett, hogy szeret futkározni, állandóan zajos és hangos, állandóan fészkelődik a székén, képtelen egy közös vacsorát vagy iskolai órát végigülni, rengeteget beszél és iszonyú türelmetlen. Valóban sok gyerek figyelme hamar ellankad, ha hosszú kötelező olvasmányokat kell olvasni, de 100-ból már csak ötükre jellemző, hogy a figyelme legfeljebb pár percig tartható fenn, ezzel együtt feledékeny, állandóan a figyelmetlenségéből adódó hibák miatt lesznek rossz eredményei, alig hallja meg, ha megszólítják, állandóan félbehagyja, amibe belekezdett, mert közben másfelé terelődik el, és minden megoldási kísérlet ellenére állandóan elhagyja a dolgait. Az ADHD diagnózisának további nélkülözhetetlen eleme, hogy ezek az együttesen, évek óta fennálló tünetek a hétköznapokban jelentős problémákat okoznak. Ha egy gyerek szeret szünetben az udvaron rohangálni a többiekkel, ez senkinek semmilyen gondot nem okoz. Egészen más a helyzet, ha valakivel a szülei naponta összevesznek, mert nem tudja, mi a lecke, az iskolában vagy otthon felejti a szükséges dolgokat, novemberre ötödször kell feltölteni a tolltartóját, csak súlyos kiabálások árán lehet rávenni, hogy tanuljon és a végén minden erőfeszítés ellenére is egyest kap, mert ugyan becsületesen megválaszolta a matematikadolgozat kérdéseit, csak azt nem vette észre, hogy nem összeadásjel volt a számok között, hanem szorzás. Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek. Ezeknek a gyerekeknek a szülei szenvednek attól, hogy minden fogadalom és igyekezet ellenére megint össze kellett veszni a lecke miatt. Ilyenkor már nem csupán egy kis szétszórtságról van szó, hanem a gyerekek és családjaik mindennapi életét éveken át borzasztóan megnehezítő tünetekről...

Az ADHD esetében örökletes tényezők 70-80 százalékban felelősek a tünetek megjelenéséért. Ez azt jelenti, hogy bármilyen okot is vél a szomszéd néni vagy bárki más jóindulatú tanácsadó felfedezni a gyerek hiperaktivitása és figyelemzavara mögött, azt nem apa vagy anya viselkedése vagy tökéletlen nevelése hozta létre. Az ADHD-s gyereket nem elrontották – így született.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható - kapható az újságárusoknál!

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akiket szeretsz, meg minden… De azért minden áldott nap, stresszes helyzetben, szűk helyen, hááát… Tapasztalatból kel

Miként beszéljünk a gyerekekkel mindarról, ami most körülöttük történik?

Szám szerint 250 ezer demens beteg él ma Magyarországon, és ha hozzávesszük a közvetlen családtagokat, akkor szinte b

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...