Jelenlegi hely

Miből lesz a felnőtt agy?

A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell
a következményekkel mit sem törődő kamaszok nem a felnőttekkel akarnak kiszúrni

A világon két probléma van, ami magától elmúlik, ha elég sokáig ignoráljuk: a hó és a serdülőkor. Az újságíró Earl Wilson híres mondása a tudomány hozzáállását is jellemezheti, amely sokáig meglehetősen közömbös volt a kamaszkutatás iránt. 

Míg a csecsemőkorról és a korai fejlesztés módszereiről tetemes mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre, addig senki sem tudja például, hogy milyen egy tipikusan fejlődő serdülő, és miként érdemes a leghatékonyabban támogatni az egészséges fejlődést ebben az időszakban. Pedig a közhiedelemmel ellentétben az agy fejlődése nem zárul le kora gyermekkorban – a serdülőkor az agykéreg második szuperrugalmas fázisa. Ebben a szenzitív periódusban a fejlődés ablaka ismét tárva-nyitva áll a környezeti hatások formáló ereje előtt. Ez óriási lehetőséget jelent a tanulásra, ugyanakkor a képlékeny állapot során sérülékenyebbé is válnak a tinédzserek, számos mentális probléma, viselkedéses zavar, függőség kamaszkorban veszi kezdetét.

A tinik agyát szokták egy olyan új autóhoz hasonlítani, amelyben alacsonyabb állást mutat a kilométeróra. Azonban a serdülő agy még nem az a jármű, amivel egész későbbi életünk során közlekedni fogunk egy ingerteli világban, hanem egy olyan szerv, ami jelentősen különbözik felnőttkori megfelelőjétől. Noha az agy méretbeli növekedése a lányok esetében átlagosan tizenegy és fél, a fiúknál tizennégy és fél éves korra lezárul, fejlődése ezzel nem ér véget... Csak később leszünk képesek egy sor olyan végrehajtó funkció magabiztosabb kivitelezésére, ami ehhez az agyterülethez köthető...

Pusztán a serdülők közötti agyi különbségeknek is komoly szerepe lehet abban, hogy ki mennyire tud szót fogadni, fegyelmezetten viselkedni. A pillanatnyi vágyaik szerint cselekvő, a következményekkel mit sem törődő kamaszok nem a felnőttekkel akarnak kiszúrni, csak érik még a fejükben a prefrontális kéreg, ráadásul a kortárscsoport tetszésének elnyerése is minden eddiginél nagyobb nyomást helyez rájuk.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

Sok tanár ilyenkor rögtön azt kérdezi: miért nem veszik komolyan az órámat, miért ilyen lusták?

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.

Az iskolai bántalmazás nem új keletű probléma, bár vannak olyan formái, amelyek az utóbbi időben terjedtek el.

Az iskolán belüli erőszak vagy zaklatás nagyon sok esetben fellelhető az  intézményekben, gyakran azonban mind a szülők, mind a pedagógusok alábecsülik a helyzet súlyosságát....

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.