Jelenlegi hely

Egy kattintásra a boldogság

Ülök a képernyő előtt. Miközben egy tudományos cikket írok, hirtelen felugrik egy ablak. Nem tudom kihagyni, hogy rákattintsak, hiszen azzal csábítgat, hogy itt olvasható K.Z.  új provokatív cikke. 

Szerző: 

Már a mi nemzedékünk napjai is így telnek. Csábítások fürdőjében próbálunk evickélni, megtartani magunkat s céljainkat... Olyan világ jön el, mint egykor volt, minden azonnal kell, mint a kétéves totyogónak? Nincs pardon, hisztizek, ha nem kapok azonnal csokit, macit, ölelést.  Az élet – mármint a virtualitást megelőző élet – biztosan nem ilyen egyszerű. A valóságban mindig késleltetnünk kell...

Ma a virtuális környezetek és akciók térnyerésével egyre inkább úgy szeretnénk/szeretünk élni, hogy minden kielégülés csupán egy klikknyi távolságra legyen... Az előkészítés szinte eltűnik. A kattintós világnak két veszélye van mozgató rendszerünkre. Romboló illúziók ezek a veszélyek.

  • Az első azt a benyomást kelti, hogy az élet az örömelv örök uralma alatt áll, végtelen kielégülés, az örömhöz nem kell tanulni, azt az utat már mások, a „titkos csábítók” kikövezték nekünk. Egy új hedonizmus veszélye jár itt együtt az új technológiák hordozta kultúrával: sem tanulás, sem tervezés nem kell, sem múlt, sem jövő nincs, csupán a pillanat múlékony öröme.  Az ’egy kattintásra van az öröm’ egyik illúziója a lemondás az előkészületekről, a várakozás, a cserkészés, az udvarlás leépítése, annak mindenféle drámai társas következményével. 
  • A másik illúzió az említett késleltetés kiiktatásával kapcsolatos. A késleltetés képességének jelentősége – s ezzel a tanulás és tervezés jelentősége – megnő a gyorsan változó, s ezért nagy tanulási igényű kulturális közegekben. Paradox módon az azonnaliságot ígérő virtuális világ rendkívül gyorsan változik, sok (újra)tanulást, állandó episztemikus (a szükséges ismereteket illető) éberséget és tanulási nyitottságot igényel. Úgy tűnik, hogy a „kattintásra van a boldogság” illúziónak hosszú távon mind az egyének, mind a társadalmi csoportok, akár nemzetek világában nagy ára lesz...

A teljes cikk a Mimndennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok előéletében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...